2016. augusztus 25. csütörtök Lajos, Patrícia

Hírek - Agrárpénzügyek

Jönnek a milliárdok – Fel kell pörgetni a hitelezést

2016 három slágertémáról fog szólni: az első, hogy mit lehet kihozni az uniós forrásokból, a második a CSOK-őrület, a harmadik pedig maga az agrárium, mint az egyik meghatározó ágazat. Ez a három kitörési pont lesz a legfontosabb a hazai gazdaság számára - vallja Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Úgy véli, hogy nagyon hasznos volt, hogy a Vidékfejlesztési Program pályázati kiírásainál erőteljesen támaszkodtak a piaci véleményekre, mert ezek így sokkal életszagúbbak lettek a többi, íróasztal mellől kiírt pályázatnál. Tudomásul kell vennünk, hogy 2020 után vége lehet a bulinak- figyelmeztet a szakember - ezért fontos, hogy ebben a ciklusban hatékonyan költsük el az uniós forrásokat.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Ígéretes év elé néz a hazai agrárszektor 2016-ban, mindenki pályázati dömpingről beszél. Ön is optimista?

Úgy gondolom, 2016 három slágertémáról fog szólni: az első, hogy mit lehet kihozni az uniós forrásokból, a második a CSOK- őrület, és annak hatásai, a harmadik pedig maga az agrárium, mint az egyik meghatározó ágazat. Ez a három kitörési pont lesz a legfontosabb a hazai gazdaság számára, annál is inkább, mert a tavalyi év nagyon szép számokat hozott. 4000 milliárd forint került ki a gazdaságba két forrásból, egy része, 2500 milliárd forint az EU-s pénzekből, 1500 milliárd pedig a Növekedési Hitelprogram keretében. Ez komolyan húzott a GDP számokon, akár 2-2,2 százalék is lehet ezek mértéke - és ez jelentős része a teljes hazai 2,8 százalékos GDP-növekedésnek. Ezek a pénzek viszont kifutottak az év végével, így az első negyedév valószínűleg nagyon komoly kihívás lesz abból a szempontból, hogy mi és milyen gyorsan lesz képes pótolni ezeket az egyszeri tételeket, fel lehet-e pörögni a beinduló uniós ciklus pénzeivel. Úgy érzem, hogy kitörési pont lehet mindenképpen a mezőgazdasági szektor és az arra allokált uniós pénzek csomagja.

Az agrárvállalkozások és gazdálkodók finanszírozási helyzete nagyon kedvező, a bankok kimondottan keresik az agrárügyfeleket, és a közelmúltban több hitelprogram is indult. Mi az oka annak, hogy a hitelintézetek preferálják az agrárágazati szereplőket?

A bankok is pontosan az előbb említett okok miatt kedvelik az agrárszektort. Az agrárium az egyik legstabilabb, hitelezési szempontból az egyik legkevésbé kockázatosnak számító ágazat. Az Agrár Széchenyi Kártyák (ASZK) esetében például szinte nincs problémás ügylet, a bedőlés 0,3 százalék alatt van. Ez azt jelenti, hogy egy agráriummal foglalkozó vidéki vállalkozó vagy tisztességesebb, vagy jobban köti őt az, amije van - a földje, a gépei és a vidéken még fontosnak számító tisztessége is. Ez nagyon komoly szempont egy bank vagy pénzügyi intézmény döntésében, ezért a rizikófelárak, a kamatmarzsok alacsonyabbak egy agrárvállalkozás esetében. Ehhez járul hozzá az, hogy most egyébként is nagyon sok banki forrás van a piacon. A bankok ki vannak tömve pénzzel, és új programok indultak, illetve módosultak igen kedvezően: az MNB program, az Eximbank források, módosított Agrár Széchenyi Kártya Program.

Most már "csak" a vállalkozókat kell bátorítani, hiszen az elmúlt 5-6 évben átestünk a ló másik oldalára és a válság okozta sokk, valamint a banki hitelek negatív megítélése miatt jelenleg kevésbé vonzó a hitel, mint finanszírozási forma. Pedig a hitellel nincsen semmi baj, ráadásul most nagyon olcsó. A probléma jelenleg inkább az, hogy nem hitel-, hanem tőkeoldalon szükséges megerősíteni a vállalkozásokat. Hihetetlen mennyiségű tőkehiányos cég van, ami korlátja a fejlődésnek, bővülésnek, ráadásul ezeket sokkal nehezebb finanszírozni, sokkal nehezebb átlátni, elemezni, és bízni bennük. Szerintem a bankokra rá kell bízni, hogy adjanak hitelt, az az ő dolguk, viszont ha ezeket a cégeket fel tudnánk tőkésíteni, akkor az az érintett vállalkozások hitelezhetősége és megbízhatósága szempontjából sokat jelentene a pénzintézeteknek.

És mi a megoldás? Jó hír, hogy 2016-ban pályázati dömping lesz, de képesek lesznek-e a gazdálkodók, agrárvállalkozások „ilyen iramban” élni ezekkel a lehetőségekkel, ha nincs tőkéjük, nincs önerejük?

Ha visszaemlékezünk, az elmúlt hét évben nagyon sok balhé volt az uniós források lehívása körül. A vége aztán jól sikerült, az egész apparátus ezen pörgött éjjel-nappal, de azért például 2010-12 kemény év volt: a vállalkozó saját maga behozta az önerőt, plusz azt a támogatást is, amit megnyert, aztán várt-várt - ki tudja meddig - , hogy visszakapja azt, amit megítéltek neki. Tehát egy pályázatba bele kellett állnia önerővel, az elnyert támogatás előfinanszírozásával, és mindezt a válság közepette – hihetetlen nehéz időszak volt. Ekkor jött a nyomás, hogy találjunk ki valamilyen terméket, mert bedől a hitelezés. Meg is született a Széchenyi Önerő Kiegészítő, illetve Támogatást Megelőlegező Hitel: az önerő egy részére biztosítunk forrást állami kamattámogatás mellett évi nettó 0,85 százalékos kamaton, és a már elnyert uniós pályázati pénzt pedig megelőlegezzük egy évi nettó 0,35 százalékos kamatozású hitellel. Ilyen alacsony kamat nincs is a világon!

Sajnos önerő most sincs, és iszonyúan hiányzik is, az agrárvállalkozásoknak főleg. Ezen dolgozni kell, hisz az önerő biztosítása sok vállalkozás számára komoly problémát okoz. Éppen ezért javasoltuk, hogy az előbb említett lehetőségeket, különösen az önerő hitelt vezessük be az Agrár Széchenyi Kártya Programban is, és teremtsük meg annak lehetőségét, hogy ezt a hitelt automatikusan igényelni lehessen valamennyi agrárpályázathoz. Persze kell majd kicsit "matekozni", hogy mennyi támogatásra jogosult még az adott vállalkozó, vállalkozás, hiszen míg a csekély összegű támogatási keret gazdasági vállalkozásoknál három éves időtávon belül 200 ezer euró lehet, addig a mezőgazdasági szereplőknél ez jóval kevesebb mindössze 15 000 euró.


Több pályázat jelent már meg a Vidékfejlesztési Program (VP) keretén belül. Hogy ítéli meg a programot és az eddig kiírt pályázatokat?

Kellenek az EU-s pályázatok, és gyorsan - vita ezen nincs. Volt korábban néhány jó pályázat, és amikor véleményt kértek tőlünk a programmal kapcsolatban, azt mondtuk, hogy ezeket a pályázatokat kell megismételni, vagy hasonlóakat kiírni. A most kiírt VP-s pályázatokban legalább öt olyan van, ami szerintem kifejezetten piacszagú és kifejezetten jó, és biztos vagyok benne, hogy rengetegen fognak pályázni, tehát ez reményteli indulás.

Itt van például a VP 3.1.4., azaz az élelmiszeripari kapacitás pályázat, aminek rekordnagyságú a kerete is, 151 milliárd forintos, de van gépekkel kapcsolatos, illetve telephelyre vonatkozó kiírás is. Ezen kívül nagyon sok jó pályázat van még csövön, amelyek már szerepelnek a 2016-os éves fejlesztési keretben (ÉFK), és főleg május-június környékén írják ki őket. Reméljük, hogy marad a tendencia és azok feltételei is jók lesznek.

Úgy gondolom, hogy nagyon hasznos volt, hogy a kiírásoknál erőteljesen támaszkodtak a piaci szereplőket tömörítő Pályázati Előkészítő Munkacsoportokra. A VP pályázatok így sokkal életszagúbbak lettek, mint általában az íróasztal mellől kiírt más pályázatok. Nagyon jó irány az, hogy végre valaki a piaci szereplők javaslatára támaszkodott, és azok a pályázatok jelentek meg, amire tényleg szükség van. Így lehet igazán jó pályázatokat csinálni és érdemes lenne általánossá tenni ezt minden más OP esetében is.

Válaszokat akar a hazai agrárszektor legégetőbb kérdéseire? Kivételes kapcsolatépítési lehetőségeket keres az agráriumban és az élelmiszeriparban?
Jelentkezzen most az Agrárium 2016 konferenciára, ahol külön szekciót szentelünk az agrárfinanszírozásnak.


Azt pedig tudomásul kell vennünk, hogy 2020 után vége lehet a bulinak. Nagy a küzdelem, hogy ez ne így legyen, és drukkolunk is, hogy jól folytatódjanak a közelmúltbeli prágai V4-es kohéziós tárgyalások, amelyen biztató dokumentumot írt alá Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, de nem szabad elfelejtenünk, hogy az előző és a jelenlegi ciklusban kohéziós, azaz felzárkóztatási forrásokról beszéltünk. Kaptunk kétszer hét évet, de újabb 7 év elérése nehéz dió lesz. Ha viszont nem sikerül, akkor a kérdés az lesz, hogy úgy csináljuk most is, mint az első hét évben, hogy elégetjük a pénzt, és ravatalozókat, dísztereket, kerékpárutakat, meg szökőkutakat építünk, vagy úgy költjük el ezeket a forrásokat, hogy azok 2020 után is hasznosuljanak. Ezért kell a gyártásra, a termelésre, a termelőeszközökre koncentrálni, mert egy termelőüzem tényleges hozzáadott értéket fog létrehozni hosszabb távon is. Szerencsére ezt a termelésközpontú gondolkodást végig lehetett vinni, és ez a szemlélet be tudott épülni a pályázatokba.

A VP egy másik célkitűzése a vidéki foglalkoztatottság növelése. Ezek a célok hogyan teljesülnek?

Hogy a foglalkoztatásban adnak-e kifejezetten pluszt ezek a pályázatok, abban már nem vagyok teljesen biztos. Mert most már más a baj, hisz már ott tartunk, hogy nem lehet növelni foglalkoztatottságot, merthogy nincs munkára fogható ember. Aki közmunkába áll, az gyakran mellette svarcol, akinek meg van tudása, de nincs megfizetve, az kimegy külföldre. Gyakorlatilag eltűnt a munkanélküliség a rendszerből, vagy mondjuk inkább úgy, hogy nem "homogén" a megoszlása, és az olyan ágazatokban, mint az agrárium, ahol rengeteg szezonális munkaerőigény van, ez egy elképesztően komoly szűk keresztmetszet lesz.

Az időjárási kockázatok kiküszöbölésére született nemrég egy altermékük. Mit kell tudni erről?

A múlt év nagy problémája a jégkár volt, nagyon sok gazdát érintett. Ezért került bevezetésre az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukció alterméke: mindenki, aki megfelel a vonatkozó FM rendeletben rögzített feltételeknek, speciális Agrár Széchenyi Kártyát igényelhet, melyhez magasabb összegű - akár teljes - hiteldíj-támogatás jár a létrejött hitelügylet teljes futamidejére. Ezt a kedvező lehetőséget azok a vállalkozások tudják kihasználni többek között, akik 2016. március 31-éig Agrár Széchenyi Kártya hitelszerződést kötnek, tehát nem sok idő van már hátra a hitelkérelmek beadására. Ez, az akár teljes támogatású hitel egy fillérbe nem kerül, nincs rajta kamat, költség, közjegyzői vagy szerződéskötési díj. A gazda bejön hozzánk, felveszi a pénzt és három évig használhatja. A kamatot, a garanciadíjat, illetve az összes felmerülő költséget az állam átvállalja. A hiteligénylés folyamata egyébként automatizált, a szükséges adminisztrációt a regisztráló irodáink, vagyis a területi VOSZ vagy Kereskedelmi és Iparkamarai Irodák végzik.

Ez a konstrukció hála Istennek nem 100 ezreket érint, hanem pár 100 gazdát, de mintának kiváló. A későbbiekben javasolni fogjuk a kiterjesztését aszályra, vízkárra, belvízre, vagy bármi másra, amire van releváns igény. És emellett persze imádkozni kell, hogy az időjárás jó legyen, mert ez a legfontosabb, ami nagyon nagy befolyással bír az agrárium teljesítményére. Ha az jó, akkor mindent visz, ha nem, akkor meg kapaszkodhatunk. 2015 jó volt, reméljük az idei év is jó lesz.

Hány Agrár Széchenyi kártyát bocsátottak ki eddig, és mekkora a kihelyezett hitelek volumene? Mekkora az átlagos hitelösszeg? Milyen tevékenységhez kapcsolódik a legtöbb hiteligény?

Már több mint 3000 létrejött hitleszerződés van, és közel 23 milliárd forint a kihelyezett hitelek volumene. Az egy vállalkozásnak kihelyezett átlagos hitelösszeg 7,7 millió forint. Kiemelkedően magas a növénytermesztők aránya ezen belül, és a hitel célja tekintetében összességében is a gabonatermesztők vannak túlsúlyban, e mellett az állattenyésztők (baromfi- és sertéstenyésztés) valamint a mezőgazdasági és betakarítást követő szolgáltatások körében tapasztalható kimagasló arány.

Tavaly év végén bevezettek néhány változtatást az ASZK kondícióiban. Mik ezek? Milyen tapasztalataik vannak az azóta eltelt időszakban?

Mindig kezdeményezünk változtatásokat a konstrukcióinkban, nem azért, mert nagyon ráérünk, hanem mert így hozza az élet. Amikor az ember sokat beszélget cégekkel, gazdákkal, mindig jönnek újabb igények, kérések, és ezeket igyekszünk beépíteni a termékeinkbe. Volt egy olyan félévünk, amikor egyre másra azt hallottuk vissza a partnereinktől, hogy a 25 milliós kártya kevés, a nagyobb vállalkozók is szívesen igényelnék az Agrár Széchenyi Kártyát, amennyiben az elérhető hitelösszeg az ő finanszírozási szükségleteikhez igazodna. Javasoltuk a 25 milliós korlát feloldását, és sikerült is a minisztériummal megállapodnunk: megdupláztuk a keretet és legalább négy helyen vezettünk be puhítást. Ennek egy része technikai, a másik része a bankváltást teszi lehetővé.

További változás, hogy már azok a vállalkozások is igényelhetnek ASZK-t, amelyeknek nincs elegendő szabad támogatási keretük a kezesi díjtámogatás összegére. Részükre lehet megoldás a kezesi díjtámogatás nélküli Agrár Széchenyi Kártya igénylésének a lehetősége.


 

Címlapon, most

Traktorforradalom előtt: megindult a harc Kubáért

Sok nehézfém a marhatrágyában: büntetett a Nébih

A krómtartalom haladta meg a megengedett határértéket.

Felemás éve volt idén a dinnyetermesztőknek

Mostoha időjárás és lelkes fogyasztók várták idén a magyar dinnyét.

Itt a nagyívű program: újabb 750 ezer "munkahely" jöhet létre

Ennyi embernek nyújthatna megélhetést az élelmiszergazdaság 2050-re.

Az egész unióban odalépnének a tisztességtelen kereskedőknek

Állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament.

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ