2017. január 20. péntek Fábián, Sebestyén

Hírek - Agrárpénzügyek

Külföldiek a magyar agrobizniszben: négy országból jönnek a legtöbben

A magyar gazdaság egyik legerősebb lábát adja az agrárágazat és a szektorban működő 15 ezer vállalkozás. Az agráriumban a cégek száma 2013-ban érte el a csúcspontját, azóta lassú cégszámcsökkenés látható. A szektor helyzete távolról sem nevezhető stabilnak, hiszen a fluktuáció rendkívül magas. A hazai cégműködés általánosságban „veszélyes üzem”, a jó hír az, hogy az agrárcégek megbízhatósága jobb az országos átlagnál. Bár a vállalkozások nagy része magyar tulajdonban van, az összágazati átlagnál nagyobb a külföldi - elsősorban osztrák, német, olasz és holland - érdekeltségek aránya. Igaz, a külföldiek szerepe csökken.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

A hazai gazdaság szerves és nélkülözhetetlen része a mezőgazdaság, mintegy 15 ezer cég működik a szektorban, ami a hazai cégstruktúrának körülbelül 2,5 százaléka.

A szektor szereplőinek 31 százaléka foglalkozik elsősorban növénytermesztéssel, 15 százaléka állattenyésztéssel, a fennmaradó rész pedig vegyes gazdálkodással, ágazati kereskedelemmel és kapcsolódó szolgáltatásokkal.

A szektorban működő vállalkozások száma - a legtöbb ágazathoz hasonlóan - 2013-ban érte el csúcspontját, azóta lassú cégszámcsökkenés látható, ami elsősorban a cégműködést szigorító intézkedéseknek köszönhető.

A szektor helyzete távolról sem nevezhető stabilnak, a fluktuáció rendkívül magas.

Az elmúlt éveket tekintve 1100 feletti évi cégtörlési és 800 környéki éves cégalapítási számokkal találkozunk. A magas fluktuáció megnehezíti a szektor szereplőinek életét, valamint a főbb partnerek, beszállítók és vevők működését is. A szektor árbevétele, de még inkább az eredményessége erősen ingadozó, hiszen az ágazat időjárás-függősége és jogszabályoknak való kitettsége is rendkívül magas. Ezzel együtt a 2014-ben és 2015-ben regisztrált 4000 milliárd Ft körüli árbevétel jónak mondható a korábbi évekéhez képest.

Az ágazat működése a cégek koncentrációja ellenére rendkívül elaprózódott. Az EU-s szabályozást tekintve a cégek közel 100 százaléka kkv-nak minősül, és azon belül is 80 százalék mikrovállalkozás. Szintén beszédes adat, hogy a 80 százaléknyi mikrovállalkozás a szektor teljes teljesítményének a 20 százalékát adja, és az alkalmazotti létszám 41 százalékát foglalkoztatja.


Megbízhatóak-e a hazai agrárcégek?

A hazai cégműködés általánosságban „veszélyes üzem”, a cégstruktúrában magas a kifizetetlen számlák, végrehajtások és felszámolások aránya, aminek következtében magas a cégbázis fluktuációja.

Nincs ez másképp az agrárszektorban sem, de a helyzet szerencsére valamivel jobb az országos átlagnál.

A mezőgazdasági cégek 13 százaléka kiemelkedően jó megbízhatósággal rendelkezik, és általánosságban elmondható, hogy 10-15 százalékkal jobb besorolással bírnak az agárszektor szereplői az összágazati átlag besoroláshoz képest. A kockázatosság azonban regionális szinten komoly eltéréseket mutat, érdekes módon a legveszélyesebb” területnek Budapest és Pest megye számít, míg Békés, Zala és Hajdú-Bihar pozitív értelemben térnek el az országos átlagtól.


Kik állnak a háttérben?

Az összetett cégstruktúrák az agrárszektorban sem maradtak el. A 15 ezer mezőgazdasági cég nagyságrendileg 74 ezer közvetlen vagy közvetett azonosított tulajdonos kezében van, ami arányaiban még rendben is lenne, nem ritkák azonban azok a tulajdonosok sem, akik 8-10 elemű közvetett tulajdonosi láncon keresztül birtokolják a céget.

Mintegy 4200 olyan tulajdonos magánszemély van ma Magyarországon, aki legalább három mélységű közvetett kapcsolaton keresztül birtokolja csak a cégét. A gazdasági formák tekintetében az sem mindegy, hogy hány tulajdonos között oszlik meg a befolyás. Az agráripari cégek 62 százalékának tulajdonosi szerkezetében maximum egy vagy két tulajdonos van, tehát a cégek jelentős részének rendkívül egyszerű a tulajdonosi háttere.

Külföldiek szerepe az agráriumban

Az agrárszektorban az országos átlaghoz képest felülreprezentált a külföldi tulajdonosok aránya, mindez annak ellenére, hogy az elmúlt években visszaszorulóban van a külföldi tulajdonosok szerepe.

Jelenleg a mezőgazdasági cégek 78 százaléka van tisztán hazai tulajdonban, míg az összágazati átlag 85 százalék körül mozog e tekintetben. A szektorra a legkomolyabb befolyással az osztrák, német, olasz és holland tulajdonosok vannak. Ehhez a 4 országhoz közel 700 mezőgazdasági cég köthető. A külföldiek szerepe ugyanakkor egyértelműen csökken, a top 4 országhoz 5 évvel ezelőtt még 885 agrárcég volt regisztrálva. A külföldiek visszaszorulása a többi ágazatban is észlelhető, de az agrárszektorban erőteljesebb ez a folyamat az átlagnál. A nyugati tulajdonosokhoz köthető cégek a statisztikák alapján megbízhatóbbak, várható élettartamuk magasabb, így visszaszorulásuknak negatív következményei is vannak a cégstruktúrára. A már amúgy is elaprózódott, likviditási problémás cégbázis további gyengülése kockázatosabbá teszi a szektort.


A külföldi tulajdonosok egy másik fajtája is megtalálható sajnos az országban. Bár az utóbbi években ez a gyakorlat valamelyest csökken, de még mindig előfordulnak esetek, amikor azért kerül határon túli tulajdonos kezébe a cég, hogy a korábbi tulajdonos a tartozások és felelősség alól kibújhasson. általában ez a cégek kis részénél fordul csak elő, és jellemzően a vállalkozás életciklusának utolsó fejleményei közé tartozik, ezzel együtt nem árt résen lenni, ha például ukrán tulajdonosokat látunk a cégadatok között.

A cikk szerzője Pertics Richárd, az Opten céginformációs vezetője.

 

Agrárszektor 2016 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban
A cikk teljes terjedelmében az „Agrárszektor 2016 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványban jelent meg. Keresse a Portfolio könyvesboltban vagy az újságárusoknál!


A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.


 

Címlapon, most

Közös imán könyörgött esőért Trump új agrárminisztere

Lázár: az éttermi üditők kisebb áfájáért is lobbiznak

A nemzetgazdasági tárca gyűjti az információkat.

A biogazdálkodásra esküszik a Takarékbank

Együttműködési megállapodást írt alá a pénzintézet és a biokultúra szövetség.

Energiafűzzel váltják ki a gázfűtést

A közintézményeket fűtik így Kenderesen.

A CLAAS keskeny nyomtávú NEXOS traktorainak újabb generációja (x)

Kicsi, fordulékony és nagy teljesítményű.

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ