2008 novemberében az akkor ellenzéki Fidesz képviselője, Simicskó István javaslatára, végül teljes parlamenti támogatással elfogadott határozat született arról, hogy a hagyományos nemzeti értékeket, az úgynevezett hungarikumokat hivatalosan deklaráló és védelmüket biztosító jogszabályt készítsen a kormány. A törekvés bekerült a Fidesz-KDNP-kormány programjába is.

A Parlamenti Hungarikum Munkacsoportot irányító (PHM) Lezsák Sándor parlamenti alelnök december elején még úgy nyilatkozott a nemzeti hírügynökségnek, hogy reményei szerint a kormány elé kerülő jogszabálytervezetben önálló "költségvetési tételként" határozzák meg a hungarikumintézményt, amelynek működésére a nemzeti össztermék meghatározott százalékát kell majd fordítani. Egy nyilvános konferencián elhangzott beszéd szerint 0,5 százalékkal számoltak a terv kidolgozói, amely az előterjesztők szerint a 2009-es GDP-t figyelembe véve mintegy 17,5 milliárd forint.

Ehhez képest az agrártárca szakmai egyeztetésre szétküldött tervezete szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) hungarikum törvénytervezete nem kíván forrást biztosítani a települési, megyei és határon túli értéktárak felállítására, működtetésére.

A rendszert felügyelő, a vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt működő Hungarikum Nemzeti Tanács sem kap önálló keretet, a szövegben mindössze annyi szerepel, hogy "a szükséges forrásokat a Vidékfejlesztési Minisztérium biztosítja". Hogy ez pontosan milyen összeg is lehet, arról nem adott tájékoztatást a szaktárca.

A Népszabadság tárcától származó nem hivatalos információik szerint - ha egyáltalán a törvénytervezet eljut a parlamenti szavazásig - a hungarikumrendszer működtetése révén próbálja az agrártárca legalább részben ellensúlyozni azt a költségvetési intézkedést, amelynek nyomán az agrármarketingre korábban fordítható összegek jelentős részét a fejlesztési minisztériumhoz csoportosították át. Ezt tükrözi többek között a tervezet egyeztetési körébe bevont szervezeteken belül az agrárérdekeltségek nagy száma. A lap úgy tudja, hogy még az agrárágazatban érdekelt szervezetek is felhívták a figyelmet a feltűnő aránytalanságra, az eredeti koncepciótól való éles eltérésre.

Ráadásul a tervezetben még az ágazati termékek értékőrzéséhez, menedzseléséhez adható támogatások, kedvezmények sem szerepelnek, mindössze egy pontosabban le nem írt jogosítványokat megtestesítő, ám így legfeljebb marketingcélokra alkalmas hungarikumvédjegy bevezetését említik az előterjesztők - ami egyébként a vidékfejlesztési tárca tulajdona lesz és jogdíjat kell a használatáért fizetni.

Információink szerint könnyen elképzelhető, hogy a hungarikumtörvény egyelőre - legalábbis jelenlegi formájában - nem kerül a parlament elé. Sok értelme nem is lenne, mert a törvény működtetésére jelen pillanatban gyakorlatilag egyetlen forint költségvetési pénz sincs elkülönítve. Arra pedig az önkormányzatok többsége anyagilag képtelen, hogy a rendszer működéséhez nélkülözhetetlen helyi értéktárakat létrehozza és fenntartsa. A VM hivatalos álláspontja szerint viszont a tervezetet a tavaszi parlamenti üléssorozaton napirendre veszik a képviselők.