Megvan a megoldás: erre nem vonatkozik az orosz embargó

MTI
Egy magyar-orosz mezőgazdasági vegyes vállalatként működő szarvasmarha-tenyésztési központ létrehozataláról tárgyalt Budai Gyula, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa Moszkvában. Az uniós szankciók és az orosz embargó ellenére van esély a magyar-orosz agrár-együttműködésekre.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A Hunland Trade Kft. a Voronyezsi terület kormányzatával közösen az Oroszország európai területének központjában lévő, Ukrajnával határos régióban szarvasmarha-tenyésztési központot akar létrehozni vegyes vállalat formájában. Ennek közreműködésével Magyarországról származó tenyészállatokkal egy új, genetikailag jó minőségű állományt akarnak kitenyészteni.

Budai Gyula szerint jó irányban haladnak a tárgyalások, így nagy az esélye annak, hogy a magyar-orosz vegyes vállalat létrejön. Ez példaértékű lenne Oroszországban, ahol az állategészségügyi szabályok igen szigorúak, ugyanakkor a projekt teljesen új dimenzióba helyezné a magyar-orosz mezőgazdasági kapcsolatokat, amelyek az árukereskedelemre korlátozódtak az utóbbi években.

Ez az elképzelés jól illeszkedik abba az orosz kormányzati elképzelésbe, hogy az ország 10 éven belül önellátó legyen a mezőgazdaságban, így az állattenyésztésben is. Az orosz állam is támogatja az ilyen projekteket, magyar részről pedig az Eximbankot akarják a vegyesvállalat létrehozatalába bevonni.

A miniszteri biztos úgy vélekedett, hogy a szankciók dacára a magyar vállalatok az oroszországi régiókban fejleszteni tudták az együttműködést partnereikkel, megtalálták az új piaci lehetőségeket az embargó miatt kiesettek pótlására. Magyarországnak ugyanakkor súlyos veszteséget jelent az orosz élelmiszer-behozatali korlátozás. Az elmúlt év utolsó negyedében 14,5 százalékkal csökkent a magyar-orosz áruforgalom, az idei év első negyedévében pedig több mint 50 százalékkal esett vissza.

Az Európai Unió tagjaként viszont tudomásul vesszük mind az uniós szankciós döntéseket, mind az orosz válaszlépéseket. Budai Gyula szerint azonban meg kell találni azokat a lehetőségeket, kitörési pontokat, amelyek alapján a magyar mezőgazdaság az állattenyésztésben, növénytermesztésben, -nemesítésben használt technológiákat át tudja adni Oroszországnak. Erre az együttműködésre ugyanis nem vonatkozik a szankciós politika, sem az embargó, így az orosz élelmiszerimport-korlátozás miatti külkereskedelmi veszteségeket Magyarország ilyen módon tudja felszámolni.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?