A takarmány-alapanyagok ára nem feltétlenül a termeléstől, a tényleges volumenektől függ, hiszen a pénzügyi befektetők is mozgatják az árutőzsdéket - mutatott rá egy fontos árbefolyásoló tényezőre Bustyaházai László, az UBM Feed Kft. ügyvezető igazgatója. A jelenlegihez hasonló, bizonytalanabb politikai helyzetben a pénzpiacokból sokszor áramlik át likvid eszköz az árutőzsdékbe, hogy abban próbálja megtalálni a profitját.

A takarmány-alapanyagként felhasználható fehérjehordozók, gabonafélék és szemes termények, valamint egyéb takarmány-kiegészítők nagykereskedelmével foglalkozó cég vezetője ugyanakkor ma összességében nem vár trendváltozást az alapanyagoknál és takarmányoknál az elmúlt időszakhoz képest. A tavalyi kiemelkedő, néhol rekordterméseket hozó évet talán nem fogjuk megismételni az alapgabonáknál, mivel azonban az utóbbi pár évben itthon és a világban is szélsőségektől mentes, viszonylag kiegyensúlyozott termelés folyt, Bustyaházai László nem vár jelentős ármozgást a piacon. A tavaszt viszont mindenképpen érdemes megvárni, hiszen akkor szokott eldőlni a szezon.

A jó termés hatását erősíti, hogy nagyobb készletek is felhalmozódtak gabonákból és fehérjenövényekből a világban, így ha bármilyen probléma adódna a növénytermesztésben, a meglévő készletek tompítani tudnák annak következményeit. A takarmányárak kialakításánál a gabonafélék, fehérjehordozók, olajok, zsírok ára mellett az árfolyamok is meghatározó szerepet játszanak, ugyanis a magyarországi takarmány-alapanyagoknak az európai piacok is felvevői. A jelentősebb mértékű hazai felhasználás azonban ennek hatásán némileg módosíthat. Kukorica esetében például lekövetjük ugyan a világpiaci trendeket, de nem olyan spreadekkel (árfolyamkülönbséggel) mint régen. Az itthoni ipari kukorica-felhasználás ugyanis növekszik, ezért a belső kereslet némileg el tudja téríteni az árakat, bár ennek mértékét nem szabad túlértékelni.

Tény azonban az is, hogy a hazai madárinfluenza járvány "megrángatta" a takarmányipart is. Bustyaházai László szerint a magyari baromfiágazatot súlyosan érintő járvány miatt viszonylag nagyobb mennyiségű takarmány kiesett a piacról, ennek alapanyagát viszont felszívják az exportpiacok, illetve az ipari felhasználás. Mindezzel együtt idén valamivel kevesebb lesz a takarmánygyártásunk, mint tavaly, ami minimálisan befolyásolhatja a belső piacokat és árakat.

A fontosabb hazai állattenyésztési ágazatokban (sertés, szarvasmarha, baromfi) idén stagnáló piaci helyzetre számíthatunk Bustyaházai László szerint. Az állományok ugrásszerű bővülése nem várható, ami kiegyensúlyozott, az alapanyagok árát lekövető takarmányárakat eredményezhet. A baromfiágazatban a járványproblémák miatt nincs reális esély az áremelkedésre, de ilyen veszély a sertéságazatot sem fenyegeti. Máris elég drága ugyanis a hízó-alapanyag, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a tápok milyen áron kerülnek be a rendszerbe. Hirtelen változások nélküli, kiszámítható piacot várok, hacsak nem jön közbe extrém időjárási helyzet, vagy más, előre nem látható fejlemény - összegezte az UBM Feed Kft. ügyvezető igazgatója.

Még el sem vetették a magokat, ezért nehéz bármiféle előrejelzést adni az idei kukoricapiacra vonatkozólag - fogalmazott Lengyel Zsolt, a bioetanol- és takarmánygyártással foglalkozó Pannonia Ethanol kereskedelmi vezetője. Nem tudjuk, mekkora lesz a vetésterület, hogyan fog alakulni a termés, lesz-e aszály a földeken. Fontos kérdés az is, hogy a fagykárokat mivel pótolják majd a gazdálkodók, napraforgóval vagy kukoricával. A rengeteg bizonytalanság miatt akkor járunk el helyesen, ha előzetesen átlagos évvel kalkulálunk.

Ismert, hogy a gabonák árát az exportárak határozzák meg Magyarországon. A Dunaföldváron gyártóüzemet működtető Pannonia Ethanol számára alapanyagul szolgáló kukoricából például tavaly 9,1 millió tonna termett idehaza (és volt még mellette bizonyos nyitókészlet is). Ebből a takarmányipar körülbelül 1,3-1,5 millió tonnát használ fel, az ipar pedig 2,3 millió tonnát - ebből a Pannonia Ethanol 1 milliót - az októbertől októberig tartó "kukoricaévben". Mindösszesen 4,6-4,8 millió tonnáról beszélünk tehát, és nagyjából ugyanekkora az a volumen, ami exportra mehet el. Márpedig ha bármilyen áru fele kivitelre kerül, akkor nyilvánvalóan az a meghatározó az árképzés során.

A bizonytalan nemzetközi gazdasági-politikai helyzet szintén árbefolyásoló hatású, hiszen bármilyen hír (akár időjárási, akár más jellegű), ami befolyásolja, mennyi takarmány lesz elérhető globálisan, rögtön mozgásba hozza az árakat. Bizonyos években viszont a magyar piac teljesen el tud válni az európaitól - emelte ki Lengyel Zsolt. A kukoricánál például egy extrém alacsony termésű évben kialakulhat egy lokális árszint, hiszen olyankor az exportárakból nem lehet számolni, mert a belföldi kereslet mindent felvesz, így az válik meghatározóvá.

Mivel soktényezős játékról van szó, egyelőre kevés kereskedő mer jóslatokba bocsátkozni arról, mi várható idén a kukorica- vagy gabonaárak tekintetében. Senki sem számított rá például, hogy az elmúlt hetekben a kukorica, búza ára meglódul, erős emelkedésbe kezd - mutatott rá Lengyel Zsolt. Mindenki úgy gondolkodott, hogy egy bőséges termésű év után a legjobb esetben is stagnáló árakról fogunk beszélni. De nem így történt, aminek a kereskedelmi vezető szerint az az oka, hogy nagyon sok kereskedő, végfelhasználó short pozícióban volt, ezért fedezniük kellett a szükséges lekötött mennyiséget, vagyis magasabb áron kellett vásárolniuk. A gazdák ugyanakkor még nem voltak teljesen eladói pozícióban, ami természetesen felhajtotta az árakat.

Az elmúlt években tapasztalt, az állattenyésztést negatívan érintő gazdasági események tükrében (elsősorban a tej és a sertéshús önköltség alatti átvételi árait érthetjük ez alatt) egy rendeződő piaci időszak elé nézünk - véli a takarmány-előállítással foglalkozó Vitafort Zrt. vezérigazgatója. Kulik Zoltán úgy látja, hogy a nemzetközi piacokon az elmúlt egy év stabil, lassú emelkedést hozott, ami kiszámíthatóvá teszi a hazai ágazatot is a közeljövőben.

Magyarország gazdasága ugyanakkor kiszolgáltatott az alapanyagok és késztermékek árában egyaránt. A magyar kormányzat közelmúltbeli gazdasági intézkedései pozitív változásokat hozhatnak idén az agráriumban, például a baromfihús áfájának módosítása hasznos lépés lehet - emeli ki Kulik Zoltán. Annál is inkább, mivel az állattenyésztést érintő járványok (madárinfluenza) jelenleg sok gondot okoznak. A kényszervágott állományok következtében, gazdasági szempontból ez mindenkit negatívan érint. Az árak alacsony szintje az Oroszországgal kapcsolatos, évek óta tartó korlátozások következménye is, a korlátozások feloldásával tehát biztosan javulna a magyar agrárium helyzete.

Hazai és nemzetközi viszonylatban is elegendő gabonakészletek állnak rendelkezésre. Kulik Zoltán meglátása szerint - a tőzsdei trendeket figyelembe véve - lassú, enyhe áremelkedés tapasztalható az alapgabonáknál. Jelenleg még nem ismertek az idei tél kártételei, ezért még nem tudjuk prognosztizálni a következő idény alakulását. Annyi bizonyos, hogy az elmúlt évek nyomott - sok esetben önköltség alatti - hús- és tejárai miatt mindenkinek meg kellett húznia a nadrágszíjat.

Az árak konszolidációjából eredően a következő időszakban a tápok, premixek, koncentrátumok árának emelkedése várható. A nemzetközi trendek és előrejelzések figyelembe vételével középtávon lassú állatállomány-növekedéssel is számolhatunk - mondja Kulik Zoltán, aki bízik benne, hogy az elmúlt évek nyomott árakat hozó időszakát magunk mögött hagyhatjuk, és kiszámítható, stabil növekedési pályára áll a magyar állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó gyártó- és szolgáltatóipar.