2016. szeptember 30. péntek Jeromos

Hírek - Bor-Italok

Ilyen nincs! - Elárasztotta az egész országot a fekete pálinka

Akár 20 millió litert adhatnak el illegálisan a tavalyi rekordfőzésből. Szeszipari csődök jöhetnek.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Minden eddigi rekordot megdöntő, elképesztő mennyiségű pálinka kerülhet feketén a piacra az elmúlt évben lepárolt óriási készletből. Az otthon készített vagy bérfőzetett adómentes párlatokból akár 20 millió liter is illegálisan cserélhet gazdát, miközben a szeszipari cégek korábbi piacaik csaknem felét elvesztették és csődhullámtól tartanak. Becslések szerint a fekete pálinkaeladások miatt a költségvetés 80-100 milliárd forinttól eshetett el a „szabad otthoni pálinkafőzés” 2010-es bevezetése óta. Az intézkedés most uniós büntetést is maga után vonhat, ha az Európai Bíróság előtt lévő pálinkapert valóban elbukjuk és az adómentes státust nem szüntetjük meg.

Összeomolhat rövid időn belül a teljes hazai szeszipar, ha nem változik meg a házi pálinkafőzés adómentes szabályozása – állítják iparági szakértők. Ma már ugyanis elképesztő mennyiségben kerülnek feketén kereskedelmi forgalomba adómentesen főzött vagy főzetett tételek, ezért a legális szeszipari vállalatok piacai rohamtempóban szűkülnek.

Kíváncsi vagy arra, hogy mi vár a hazai pálinkafőzésre? A március 4-ei "Agrárium 2014" konferencián többet is megtudhatsz a témáról. A programért és a jelentkezésért KATTINTS IDE!


Különösen extrémnek számít a pálinkapiacon az elmúlt év, amikor hihetetlen mértékben nőtt a bérfőzdékben és az otthoni lepárlókészülékekben előállított párlatok mennyisége. Szakértők ezt elsősorban annak tulajdonítják, hogy a tavalyi jó gyümölcstermés miatt „boldog boldogtalan” pálinkát főzött vagy főzetett.

A legális bérfőzdék általában évi 6-7 millió hektoliterfoknak megfelelő pálinkát állítanak elő, de tavaly e mennyiség mintegy 3 millió hektoliterfokkal, vagyis 40-50 százalékkal nőtt. Ehhez adódik hozzá az otthoni berendezésekben lepárolt mennyiség, amely azonban statisztikák hiányában nehezen határozható meg, mivel a tevékenységet nem kell bejelenteni és a lepárlókészülék-használatot sem kell regisztráltatni.

 

A házi főzés nagyságrendjére - indirekt módon - csak úgy lehet következtetni, ha azt vesszük alapul, mennyivel csökkent a legális szeszipari vállalatok forgalma. Szakértők ugyanis feltételezik, hogy a hazai rövidital fogyasztás nem csökkent az elmúlt években, tehát az iparági cégeknél tapasztalt kiesés nagyjából megegyezik a fekete pálinkapiac növekedésével.

A Nemzeti Adó és Vámhivatal adatai szerint 2009-ben a szabad forgalomba bocsátott legális alkoholtermékek mennyisége 18,5 millió hektoliterfok volt, amelyet a bérfőzdékben előállított, 6,5 millió hektoliterfoknyi pálinka 25 millió hektoliterfokra növelt. Tavalyra viszont a legális forgalmazás 18,5 millióról 10 millió hektoliterfokra zsugorodott, vagyis már több mint 8 millió hektoliterfoknyi alkoholtermék tűnt el a hivatalos statisztikákból, és vándorolhatott át a pálinkapiacra. Ha figyelembe vesszük, hogy a bérfőzdék az eddigi 6-7 milliónál 3 millió hektoliterfokkal többet – vagyis összesen 9-10 millió hektoliterfoknyi – pálinkát állítottak elő a rekordnak számító elmúlt évben, a házi főzdékben készített párlat mennyisége tavalyra elérhette az 5 millió hektoliterfokot is.

Egyes szakértők megdöbbentő módon azt sem tartják kizártnak, hogy most már a házi adómentes főzetek 80-90 százaléka is a feketepiacra kerül. Ezt bizonyítja, hogy a különböző médiumok apróhirdetési rovataiban „egy perc alatt” találni eladó pálinkákat, és az illegális párlatok egyre több kocsma és vendéglátóhely „pultja alatt” bukkannak fel. Az otthoni főzés a vidéki településeken a munkanélküliek kényszervállalkozásává vált, így azok, akik nagyobb tételekben készítenek pálinkát, egészen biztosan eladásra termelnek – állítják szakértők.

 

 

A piaci tapasztalatok szerint a feketeforgalmazás már a korábbi évek 6-7 millió hektoliterfokos bérfőzetési mennyisége mellett is virágzott, így a 3 millió hektoliterfokos tavalyi plusz „egy az egyben” az illegális kereskedelmi csatornákban landolhat. Ha ehhez hozzávesszük az 5 millió hektoliterfokos tavalyi „házi rekord” nagy részét, most legalább 8 millió hektoliterfoknyi, elmúlt évben készített pálinka duzzaszthatja a feketepiacot, vagyis e készlet nagyjából megfelelhet a legális forgalomból kiszorult alkoholmennyiségnek.

Egy hektoliterfok egy liter száz térfogat-százalékos alkoholnak felel meg, így a legalább 8 millió hektoliterfokos mennyiség minimum 16 millió liter, 50 százalékos pálinkát jelenthet. Ha pedig ezt a 40 százalékos „szeszipari standardra” számoljuk át, 18-20 millió literes mennyiség adódik. Így a feketepiac most már jóval több, mint tízszeresét teheti ki a legális szeszipar 660 ezer hektoliterfokra szűkült (1,5 millió liter, 40 százalékos pálinkának megfelelő) éves eladásainak, és ez az, amelyet az iparági vállalkozások már végképp elviselhetetlennek tartanak. A NAV adatai szerint ugyanis a cégek néhány év alatt teljes piacuk 45 százalékát veszették el amiatt, hogy a szabad forgalomba bocsátott legális alkoholtermékek mennyisége 18,5 millió hektoliterfokról 10 millióra csökkent.

A pálinkaértékesítés az alkoholtermékeken belül egy ideig még kivételnek számított, mert a legális piacot túlhajtott divathullám fűtötte, amely azonban 2008-2010-re tetőzött. Ezután kezdődött egyenletes, de kisebb léptékű fogyasztáscsökkenés, amely viszont tavaly drasztikus visszaesésbe fordult át. Ennek nyomán a szeszipar pálinkaeladásai csaknem 25 százalékkal, a már említett 660 ezer hektoliterfokra zuhantak a 2012-es 881 ezer hektoliterfokról. Ebben szakértők szerint már egyértelműen megmutatkozik annak hatása, hogy a párlatkészítés, illetve az illegális eladás tavaly drasztikusan nőtt a megelőző évekhez képest is.

 

 

Mint ismert, az Orbán-kormány 2010-ben hirdette meg „pálinka szabadságharcát”, amelynek részeként jövedékiadó-mentességet biztosított 50 liter 86 térfogat-százalékos otthon főzött, vagy bérfőzetett pálinkára, amely például 86 liter 50 százalékos, illetve 100 liter 43 százalékos párlatnak felel meg. Már az otthonfőzés engedélyezése is sok vitát váltott ki, de szakértők szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy sokan az adómentesség mögé bújva nagy pálinkamennyiséget főznek vagy főzetnek, és ezt illegálisan értékesítik. Az adómentes mennyiség ugyanis csak otthoni fogyasztásra szolgálhatna, azaz nem kerülhetne a piacra.

Nehéz megbecsülni, mennyi bevételről mondott le az állam az adómentesség bevezetésével, de az biztos, hogy több év alatt jelentős adókieséssel kell számolnia. Ha a bérfőzdékben és az otthon előállított jövedékiadó-mentes párlatmennyiséget vesszük alapul, szakértők az adóelmaradást 2010-ben 5-6 milliárd, 2011-ben és 2012-ben évi 10-10 milliárd, 2013-ban pedig – a pálinkakészítési „boom” miatt - 15 milliárd forintra becsülik. Ez összesen 40 milliárdos hiányt jelenthet, de további kiesés származott az elmaradt áfából, illetve abból is, hogy a szeszipar kevesebb nyereségadót, egyéb közterhet fizetett, így szakérők összességében további 40-60 milliárd forintos „adóhiányt” sem tartanak kizártnak. Ebből pedig az következik, hogy a teljes költségvetési bevételkiesés 2010 óta elérhette a 80-100 milliárd forintot.

Az adómentes házi- és bérfőzés egyébként elsőként a kommersz, alacsony árfekvésű égetett szeszeknek „tett be”, amelyek gyártása mára sok cégnél meg is szűnt, vagy radikálisan csökkent. Ennek nyomán egyes vállalatok komplett gépsorokat szereltek le és adtak el. Ezt tetézte a szeszipar pálinkapiaci visszaszorulása, amely az árbevételi adatokból is kitűnik. Az iparág 2009-ben még 10 milliárd forintos forgalmat ért el, amely tavalyra 7,5-8,0 milliárd forintra esett. Ez is az eladott mennyiség jelentős csökkenését támasztja alá, mivel a literenkénti átlagár 2009-ben és az elmúlt évben is 4-5 ezer forint körül mozgott.

Elvileg javíthatja a szeszipari cégek helyzetét, ha az Európai Bíróság nem Magyarországnak ad igazat abban a perben, amelyet az Európai Bizottság (EB) kezdeményezett a házi pálinkafőzés adómentessé tétele miatt. Az EB korábban egy úgynevezett kötelezettségszegési eljárásban azt kifogásolta, hogy Magyarország a 2004-es csatlakozási szerződésben a mindenkori jövedéki adó 50 százalékára kért kedvezményt, 2010-től mégis 50 literes mennyiségig teljes adómentességet vezetett be. Miután a kormány ezt az intézkedést nem vonta vissza, Brüsszel az Európai Bírósághoz fordult.

Szakértők szerint ma már nem kétséges, hogy a bíróság „elmeszeli” a magyar szabályozást, így a teljes adómentesség helyett a házi pálinkafőzésnél legfeljebb 50 százalékos adókedvezményt lehet majd nyújtani, bár a kormány még kompromisszumokat keres az ügyben. Ha viszont az adómentességet a bírósági döntés ellenére sem szüntetnénk meg, Brüsszel az EU-szabályozás értelmében előírhatná, hogy Magyarország a be nem folyt adó mértékének megfelelő – tehát akár 80-100 milliárd forintnyi – kártérítést fizessen az uniós kasszába. A szeszipari cégek máris attól tartanak, hogy e büntetést végső soron nekik kellene megfizetniük, és ez a piaci problémák mellett újabb lökést adna a vállalati csődöknek.


 

Címlapon, most

Újabb pályázatot függeszt fel Lázár minisztériuma

A kegyes időjárásnak köszönhetjük az idei rekordokat

Összesen 7,9 millió tonna kalászos gabona termett.

Csirkével ütközött a híres autóversenyző

Marcus Ericsson Thaiföldön szenvedett balesetet.

Hamis növényvédő szerekkel árasztották el az országot (videó)

Közérdekű bejelentésre razziázott a Nébih.

Fazekas: a láncok tartják alacsonyan a magyar tejárat

Méltányosabb árakat kellene elérni.

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ