Nyomás alatt a hazai élelmiszeripar

Minden tizenharmadik élelmiszer-ipari társaság ellen felszámolás, végelszámolás vagy csődeljárás indult tavaly Magyarországon - derül ki az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának legfrissebb iparági elemzéséből. Az alapvető okok a korszerűtlen termelés, a gazdaságtalan üzemméret, a gyenge piaci alkuerő, a szürke- és feketegazdaság térnyerése, valamint az ágazatba vetett hit gyengülése.  Mindezek mellett az élelmiszer-ipari fejlesztések támogatása a legutóbbi uniós költségvetési ciklusban nem az ágazat súlyának megfelelően jutott szerephez, ami szintén nem segítette az ágazat helyzetét.

Tavaly az élelmiszer-ipari cégek 7,67 százaléka ellen indult valamilyen eljárás, ami 40 százalékkal több, mint 2010-ben - derül ki az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának friss - az Opten céginformációs szolgáltató adataira épülő - iparági elemzéséből. A helyzetet jól jellemzi, hogy az 5695 élelmiszer-ipari vállalkozásból - amelynek jelentős része mikrovállalkozás - minden tizenharmadik nehéz helyzetbe került 2012-ben, és valamilyen módon kénytelen volt befejezni működését. A statisztikák szerint az összes eljárás 60 százaléka csőd vagy felszámolás (főként felszámolás), 40 százaléka pedig végelszámolás.

A legtöbb bajba került élelmiszer-ipari vállalkozás az elmúlt években a fővárosra és Pest megyére jutott, ami nem meglepő, hiszen a legtöbb vállalkozás székhelybejegyzése is ide esik az országban, köszönhetően többek között a kedvező infrastrukturális feltételeknek. Vidéken Bács-Kiskun, Heves és Békés megye vezeti az élelmiszer-ipari felszámolások, csődeljárások és végelszámolások statisztikáját. A probléma kiterjedtségét mutatja, hogy mindössze három megyében mérséklődött 2010 és 2012 között a bajba került cégek száma, miközben több megyében három- vagy akár négyszeresére is emelkedett ez az arány.

Az élelmiszer-ipari számok jól jellemzik az igen borús helyzetet. "A mezőgazdaságban az elmúlt években 2 százalék körül ingadozott a felszámolási eljárások aránya, ami elég kedvezőnek mondható, ezzel szemben az élelmiszeriparnak csaknem két és félszer ilyen magas a rátája" - mutat rá Szabó István, az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának igazgatója.

Az OTP Bank elemzése szerint a magyar élelmiszeripar gondjai mögött számos ok húzódik meg. Többek között a korszerűtlen a termelés, a gazdaságtalan üzemméret, a gyenge piaci alkuerő, az alacsony kapacitáskihasználtság, az egyre kiterjedtebb szürke- és feketegazdaság, valamint - az élelmiszeriparra oly jellemző - rendkívüli alultőkésítettség. További probléma, hogy a hazai élelmiszeripar átfogó technológiai megújításához az előző uniós ciklusban az ágazat súlyához képest kevés támogatási lehetőség állt rendelkezésre. "Az élelmiszeripar jövedelemtermelő-képessége gyengül, ami kedvezőtlen hatással van a finanszírozhatóságra, és ez megmutatkozik a szektor hitelállományának folyamatosan csökkenésében is" - fejti ki Szabó István.

Fény ugyanakkor az alagút végén, hogy a következő 7 éves uniós költségvetési ciklusban már jelentősebb támogatási forrás juthat az élelmiszeriparra, mivel a vidékfejlesztési célok közé sikerült felvetetni az élelmiszeripar fejlesztését, illetve lehetőség van támogatási forrás igénylésére a strukturális alapokból is, ami friss tőkét jelenthet mind a kisebb, mind a nagyobb élelmiszergyártó üzemeknek. "Mindemellett a bankszektor is sokat tehet annak érdekében, hogy a magyar agrárium visszanyerje versenyképességét. Ezt felismerve az OTP Bank kiemelt, stratégiai iparágként tekint az agráriumra" - mondja Szabó István.