Tejkrízis: az olaszoknak van bőr a képükön!

MTI
Azonnali hatállyal leállította szerdán az Európai Bizottság az európai élelmiszerekkel szemben bevezetett orosz embargó miatt augusztus végén bejelentett, sajtok raktározásához nyújtott támogatásokat.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A bizottság azzal indokolta a lépést, hogy aránytalanul megugrott a támogatási igények száma olyan térségekben - elsősorban Olaszországban -, amelyek egyébként hagyományosan nem exportálnak sajtot Oroszországba. A támogatási rendszer leállítása a bizottság közleménye szerint óvintézkedés, ilyen ütemben ugyanis nagyon gyorsan kimerült volna a 155 ezer tonnás támogatási keret. A támogatást szeptember 5-től lehetett igényelni. Mint arról az agrárszektor.hu is beszámolt, a sajtok mellett a sovány tejporra és a vajra is vonatkozott, azok tárolására pedig az év végéig a továbbiakban is lehet támogatást igényelni.

Az agrárszektor.hu információi szerint az aránytalanul nagy mértékben igényelt támogatás Olaszországra vonatkozik, amely három hét alatt 83 956 tonna sajtra igényelt magántárolási támogatást, e mennyiség pedig a rendeletben meghirdetett kvótának több, mint fele. Tette mindezt úgy, hogy a teljes EU-s igénylés 100 464 tonna volt, azaz Olaszország igényelte az összes benyújtott támogatások mintegy 84 százalékát, miközben hagyományosan nem is exportál jelentős mennyiségű sajtot Olaszországba.

Habár a támogatások csak a raktározási költségeket fedezik, mégis meglepő az érdektelenség a többi tagállam részéről. Elképzelhető, hogy a termelők szorult helyzetben kénytelenek azonnal megválni termékeiktől - akár nyomott áron is -, mindenesetre tény, hogy Magyarországról egy sajtra igényelt magántárolási kérelmet sem nyújtottak be a rendelkezésre álló szűk egy hónapban.

A bizottság közleményéből kiderül, hogy az Európai Unió sajtexportjának körülbelül a harmada irányult eddig Oroszországba, ami több mint 250 ezer tonnának felel meg. Ezek egy része romlandó, nem tárolható. Finnország és a balti államok sajttermelésük mintegy ötödét exportálják, és ennek több mint 90 százaléka eddig az orosz piacra került. Lengyelország, Németország és Hollandia sajtkivitelének körülbelül 40 százaléka irányult Oroszország felé, ám ez a sajttermelésnek ezekben az országokban jóval kisebb hányadát, 2-8 százalékát teszi ki.

A raktározási támogatás 3-7 hónapra szól, célja pedig, hogy a termelők időt nyerjenek, hogy eladatlan termékeiknek új piacokat tudjanak találni. Az uniós tejipar tavaly 2,3 milliárd euró értékben exportált termékeket Oroszországba, a legnagyobb értékben, mintegy egymilliárd euróért különféle sajtokat. Továbbra is lehet azonban pályázni vaj és a sovány tejpor magántárolására. Ezeknél sem mennyiségi, sem pénzügyi korlátot nem tartalmaz a bizottsági rendelet. Magyar támogatási igényt egyelőre nem nyújtottak be a termelők, de ezt a 2014. december 31-i határidőig még megtehetik.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?