2016. szeptember 25. vasárnap Eufrozina, Kende

Hírek - Gépek

Ahol egyáltalán nem kell válságról beszélnünk

Hol rejtőzik az agráripar fejőstehene?
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Ma talán egyetlen beszélgetés sincs Magyarországon, amelyben nem hangzik el a válság szó. Eközben a mezőgazdaságban egyáltalán nem beszélhetünk válságról. Mi az agrárium sikereinek „fejőstehene”, javítana-e az állattenyésztés helyzetén egy óriásvágóhíd? Mikor lesznek ember nélküli, kizárólag gépek vezérelte traktoraink, és akarnak-e a fiatalok végre újra kombájt vezetni. Az egyik legnagyobb hazai gépkereskedő cég, az Axiál tulajdonosával, Harsányi Zsolttal beszélgettünk.


Agrarszektor.hu: Az Axiál az egyik legnagyobb gépkereskedő cég Magyarországon, hogyan épül fel a vállalat?

Harsányi Zsolt: Egy volt kollégámmal 1991-ben alapítottunk meg az Axiál Bt.-t, amely mezőgazdasági gépalkatrészek forgalmazásával foglalkozott. Egy év után kivásároltam korábbi cégtársamat, és a cég is átalakult közben, ma már 588 ember dolgozik az Axiál Kft.-nél. 1996 óta nem csak alkatrészekkel, hanem gépek értékesítésével, szervizelésével, alkatrészellátásával és bérbeadásával is foglalkozunk, valamint saját finanszírozási üzletágunk van. A mezőgazdasági gépek mellett építőipari és rakodógépeket is forgalmazunk, mára 21 márka – a többi között a Claas, a Manitou, vagy a Sulky - kizárólagos képviseletét látjuk el Magyarországon. 2009-ben még 50 milliárd feletti árbevételt tudtunk produkálni, majd az utóbbi években kicsit visszaesett a forgalmunk. Az infláció viszont némileg javított a helyzetünkön, így idén úgy tűnik, hogy ismét elérjük az 50 milliárdos árbevételt. A központi telephelyünk Baján van, emellett 16 vidéki telephelyen dolgozunk. Ezen kívül más agrár- és élelmiszeripari cégekben is van érdekeltségünk, pl. tejüzemben, illetve növénytermesztéssel is foglalkozunk.

A.: Ma talán egyetlen beszélgetés sincs Magyarországon, amelyben nem hangzik el a válság szó. Hogy érinti ez Önöket? A mezőgazdaságban beszélhetünk-e egyáltalán válságról?

H.ZS.: Nem gondolom, hogy a mezőgazdaságban válságról kell beszélnünk. Azoknak, akik szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, a 2011-es és a 2012-es év vagy igen jó volt, vagy annál is jobb.

Ebben az évben a búza ára már nem kiemelkedően magas, és a napraforgó ára is lefelé tendál, a kukoricatermés pedig nagyjából a tavalyival azonos, így annyi profitot nem fognak tudni majd realizálni a növénytermesztők, mint eddig, de azt gondolom, hogy most sem fognak rosszul járni.


A.: Az agrárágazat „fejőstehene” a növénytermesztés, az állattenyésztés viszont kifejezetten rosszul teljesít. Sokszor, sok fórumon elhangzik, hogy a probléma gyors megoldásért kiált.

H.ZS.:
Az állattartás ott működik jól, ahol nagy mennyiségben, korszerű technológiával és hozzáértéssel végzik. 20-30 hektáron - amelyen a magyar állattenyésztők zöme gazdálkodik - viszont ezt nehéz gazdaságosan megoldani. Így a nagy kérdés részben az, hogy mennyiből tud megélni egy gazda, egy család, hogy fenntartható legyen a tevékenysége.

Az állattenyésztés általános súlya csökkent, de pl. a húsmarha számossága nőtt, aminek két oka van. Az egyik az, hogy az 1200 hektár feletti földbérlet egyik feltétele a megfelelő állatlétszám. Másrészt a húshasznú marha értékesítési piaca jó volt az elmúlt évben, rengeteget exportáltunk pl. Törökországba.

A sertésállomány viszont folyamatosan zuhan. Ennek az egyik fő oka az, hogy nem nagyon van már eredményesen működő vágóhíd Magyarországon, és ha van, akkor az meg nem fizeti ki a szállítókat (számos vágóhíd küzd csődközeli helyzettel Magyarországon, így pl. a Pápai Hús vagy a Gyulai Hús – a szerk.). Az igazán jó hússertés egy részét elviszik a határokon túlra, nekünk meg a maradék jut. A növénytermesztés és az állattenyésztés egyformán fontos, egymásra épülnek, és az nem normális, hogy Magyarországon importra szorulunk sertéshúsból.

A.: Javítana a helyzeten, ha felépülne az óriás vágóhíd?

H.ZS.:
Persze. Hatalmas szükség lenne egy-két profi vágóhídra. A többit meg be kellene zárni. A régi vágóhidak már elavultak 20-30 év alatt. A lényeg a megfelelő technológia és a méretgazdaságosság. Külföldön beszállítják az egyforma méretű - 105-108 kiló közötti súlyú - disznókat, és pillanatok alatt szétvágják őket. Azt a néhányat, amelyik nem felel meg a szabványnak a helyi hentesek levágják. Ilyen technológiára van szükség Magyarországon is, mert ennek a termékére van kereslet a világon mindenütt. Az is gond, hogy ha még épülne is ilyen üzem, akkor is 2-3 év mire elkészül. A másik probléma az, hogy az állattartó telepek jó része ugyancsak korszerűtlen, újakat kellett volna létrehozni. Ezt sok cég nem tette meg, mert a növénytermesztéssel jól keresett.

A.: Mi lehetne a megoldás?

H.ZS.:
Tudomásul kell venni, hogy kis mennyiségben nem lehet termelni. Szép elképzelés a kézműves termékek támogatása, de azt nem árt tudni, hogy ezeket az emberek mindössze 1-2 százaléka képes megvásárolni. A cégünk résztulajdonos a Hód-Mezőgazda Zrt-ben. Ezen a telepünkön naponta 46 ezer liter tejet termelünk úgy, hogy napi 24 órán keresztül üzemel a fejőház. Ez már versenyképes. Összehasonlításul: Bács-Kiskun megyében a legnagyobb tejszövetkezet 22 ezer liter tejet állít elő, és ezt 120 helyről gyűjtik össze. Mikor lesz ez rentábilis? Amikor a Lenin szobor lépést vált. A kisgazdaságok tejtermeléséből keletkezett tej, illetve tejtermék helyi piacra jutását kellene szorgalmazni, mert nemes dolog támogatni a kisgazdaságokat és a kisüzemeket, csak a végén a szupermarketben senki nem veszi meg 300 forintos tejet.

A.: A jövőre életbe lépő új földtörvény egyik fő törekvése - legalábbis a kormányzati retorika szintjén - az, hogy a közepes és a kisgazdálkodói réteget támogassák, többek között a vidék népességmegtartó képessége, és a foglalkoztatottság növelése miatt. Ez egyrészt megint csak nem a méretgazdaságosság irányába mutat, másrészről pedig a foglalkoztatottság növelése tekintetében sem maradéktalanul éri el a célját.

H.ZS.:
Ezzel némileg vitatkoznék. Valójában a méretgazdaságosság irányba mutat, mert az új földtörvény lehetőséget ad arra, hogy a birtokméret elérje az 1200 hektárt. Azzal az állítással azonban egyetértek, hogy a foglalkoztatottság növelése érdekében nem az 1000-2000 hektáros birtokokat kellene támogatni, tudniillik, korszerű technológiával egy ember 300 hektár földet tud megművelni, ami azt jelenti, hogy egy 2000 hektáros birtokhoz hét ember elegendő. Többre nincs szükség! Ez pedig nem fogja növelni a foglalkoztatottságot és a vidék népességmegtartó képességét. Az állattenyésztés vagy a kertészeti ágazat erősítése azonban már sokat segíthetne.

A.: Nem ért tehát maradéktalanul egyet az új törvénnyel.

H.ZS.:
A földtörvény első oldalával egyetértek, azzal, amilyen céllal ezt létrehozták. Ám az ördög itt is a részletekben rejlik: a lényeg a törvény alkalmazásának ésszerűsége és hasznossága lenne a gyakorlatban. Megint csak egy nagyon egyszerű, életszerű példa: Hódmezővásárhelyen pl. 1000 hektáron saját magunk termelünk kukorica vetőmagot, illetve 1000 hektáron termeltetünk. Ezen a 2000 hektáron megtermeljük az ország kukoricavetőmag-szükségletének a negyedét. A mostani földtörvény azonban fölveti azt a problémát, hogy ezt az egybefüggő földterületet szétszedhetik. Ebben az esetben viszont nem tudjuk biztosítani a vetőmagtermeléshez szükséges izolációt (min. 200 méteres körzetben nem lehet más magból kukoricát vetni). Ennek az lehet a következménye, hogy itthon nem tudjuk megtermelni az ország vetőmagszükségletét, és külföldről kell behozni. És ha egy ország valamit nem termel meg a megfelelő mennyiségben, és importra szorul, onnantól kezdve az ára sem annyi, mint előtte volt.

Másrészről persze nekem, mint gépkereskedőnek, az az álmom, hogy sok kisgazdaság legyen, és mindegyik vegyen egy kis traktort meg kombájnt.


A.: Milyen Magyarországon a mezőgazdaság gépesítettsége és a géppark technológiai színvonala?

H.ZS.:
Mennyiségben vagyunk csak elmaradva, minőségben és technikai színvonalban nem. Sokkal több és korszerűbb gép van már Magyarországon, mint pár évvel ezelőtt, és ezek sokkal kisebb területen gazdálkodnak, de még mindig kevesebbet vásárolunk, mint Nyugat-Európában.

A.: Milyen technológiai trendek lesznek meghatározóak a mezőgazdasági gépészetben a következő években?

H.ZS.:
Egyértelműen az elektronika kerül az előtérbe - az elmúlt időkben nem sok mechanikus újdonságot tudtak kitalálni. Ma már elektronikusan szabályozzák, hogy a művelés során minél kisebb legyen a terület átfedése, távfelügyelet van a traktoron, ellenőrizni tudjuk, pl. hogy mikor éri el a gép a 250 órás szervizt, vagy hogy hol jár. A gép pl. érzékeli, hogy mennyi anyag van a ferde felhordóban, és ennek megfelelően gyorsítja vagy lassítja a kombájnt. Közben egy másik elektronika beállítja, hogy mennyi levegővel történjen a tisztítás. Három számítógép van a kombájnban, és ezek egymással beszélgetnek. A traktoron az embernek csak annyi a dolga, hogy húzzon egy vonalat – tehát alakítsa ki a védőzónát -, vagy nyomjon egy automata gombot, és ezzel mindent beállít. Mindössze arra kell figyelni, hogy ha vége van a táblának, akkor visszafordítsa a kombájnt, bár a legújabb gépek már ezt is maguktól tudják.

A.: Akkor mi szükség van az emberre? Van olyan közeli jövőkép, hogy már nem is kell az embernek rajta ülni a gépen?

H.ZS.: Olyat már láttunk, hogy két traktor megy egymás mögött, és csak az elsőn ül ember. A másodikat az első vezérli. . Az ember nélküli üzemmóddal normál üzemi körülmények között nincsen probléma, de a váratlan eseményeket egyelőre csak emberi felügyelettel tudjuk megoldani. Életszerű példa: egy vaddisznó beleugrik a vágóasztalba – a gépet azonnal meg kell állítani. Ezt egy gép egyelőre még nem tudja lereagálni.

A.: Mit hoz a KAP reform Magyarország számára? Újabb géptámogatásokat is terveznek.

H.ZS.:
Bár a következő hétéves ciklusban több forrást fogunk kapni, mint az előzőben, azt azonban érdemes észben tartani, hogy az elején honnan indultunk. Ezzel együtt azonban mégis azt gondolom, hogy a magyar gazdák nem járnak rosszabbul. Ha a mi ágazatunkat vizsgáljuk, akkor természetesen a mezőgazdasági géptámogatásra jutó források sorsa az érdekes. Bár úgy vélem, hogy a géptámogatás valamilyen szinten fölülről való beavatkozás a rendszerbe, mert végeredményben támogatás idején nem a valós keresletnek megfelelő mértékben szereznek be gépeket a gazdálkodók. Volt olyan évünk, 2003, amikor 260 kombájnt adtunk el, a következő évben csak 27-et. Az optimális az lenne, ha ez a szám inkább minden évben 150, de kiszámítható. Az emberek ma az aratáshoz kaszát vásárolnak, de leginkább kombájnt, középút nincs.

2009 volt a legjobb évünk - annyi volt a forgalmunk, hogy alig győztük, mert 25 százalékos támogatás volt a gépekre. Ha egy autónak a negyedét ajándékba adnák, ki mondana nemet? Sőt nagyobbat veszek! Alapvetően ilyenek vagyunk, szeretjük az ingyen dolgokat.

A.: A generációváltás fontossága ugyancsak minden agráriummal kapcsolatos beszélgetésben felmerül. Mit gondol erről? Valóban ilyen égető a probléma, valóban ilyen komoly mértékben érinti ez a mezőgazdaság hatékonyságát Magyarországon?

H.ZS.:
A generációváltás végbe fog menni. A ’90-es évek elején a TSZ-ekben kb. háromszor annyi ember dolgozott, mint amennyire szükség volt, ezért fiatalokat már nem vettek fel. Az elmúlt 20 évben csak kopott a létszám, és ez a generáció most nagyon hiányzik. Probléma azonban, hogy egyrészt a ma 60-70 éves szakemberek nem tudják, hogyan kellene átadni a stafétabotot, másrészt nincs kinek átadni. Gond van az utánpótlással, egyre kevesebben akarnak ezen a területen elhelyezkedni, mert sokkal kényelmesebben meg lehet élni más szakmákból. Magyarországon rengeteg ember van munka nélkül, de jó traktorost, kombájnost, mezőgazdasági gépszerelőt, szerviztechnikust lassan nem lehet találni. A társadalom sajnos ma arra készíti fel az embereket, hogy Fornettit áruljanak Londonban.


 

Címlapon, most

Akkora tök termett, hogy csodájára jár a világ (fotó)

A német "Tök Olli" büszkélkedhet az óriási terméssel.

Vége! - Befejezik a földárveréseket

De a három hektár alatti területek eladását foytatják.

Polip és lazac egy penészes hűtőházban

2,5 tonna terméket semmisítenek meg.

Mindent kidob hatalmas gyárából a milliárdos magyar

Jövőre teljesen átalakul a Bige László tulajdonában lévő Nitrogénművek.

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ