2016. augusztus 26. péntek Izsó

Hírek - Növénytermesztés

Sokak életét nagyon felforgatják ezek a szabályok

Többen regulaként, mások lehetőségként tekintenek a 2015 óta hatályos zöldítési előírásokra. Az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) új elemeként megjelenő szabály értelmében a közvetlen kifizetések 30 százalékát a zöldítésre kell fordítani. Az előírás elsődleges célja, hogy a gazdák felelősen bánjanak a természeti erőforrásokkal, csökkentsék a környezetterhelést, és megőrizzék a biológiai sokféleséget. A tavalyi év alapján mennyire hatékony a zöldítés? Kell- e változtatni a szabályozáson? Hogyan érintették a hazai gazdákat az előírások, mennyire tudtak megfelelni a zöldítési kritériumoknak? A témáról a legnagyobb mezőgazdasági inputgyártó és -forgalmazó cégek szakembereit kérdeztük.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Blum Zoltán, ügyvezető igazgató, SAATEN-UNION Hungária Kft. 

A tavaly életbe lépett Közös Agrárpolitika reformelemei között találjuk azokat a zöldítési előírásokat, amelyek a növénytermesztés diverzifikálásán túl az ökológiai jelentőségű célterületek, ezen belül is leginkább a nitrogénmegkötő növények és a köztesnövény-keverékek ökológiai célú másodvetésének területi bővülését hozták magukkal. Ezzel együtt előtérbe helyezték a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlat alkalmazását. Első ránézésre esetleg úgy tűnhet, mintha a zöldítési előírások a mezőgazdasági termelés további megregulázását szolgálnák csupán. Alaposabb átgondolás után viszont új lehetőségek előtt is megnyitja a kapukat az új szabályozás.

A diverzifikáltabb növénytermesztés, a nitrogénkötő növények kiemelkedően pozitív elővetemény-hatása, valamint a köztesnövény-keverékek szélesebb körű alkalmazása oly módon erősítik az intenzív növénytermesztés technológiai elemeit, hogy egyidejűleg jelentős ökológiai előnyökkel is járnak. A köztesnövény-keverékek intelligens felhasználásával például pozitív változásokat lehet elérni a talajok termőképességének fenntartása, javítása és nem utolsó sorban védelme tekintetében is.

A mindenkori főnövény igényeihez igazodó keverékek elősegítik a humuszképződést és megóvnak az erózió, a defláció és a tápanyag-kimosódás negatív hatásaitól. A nagyobb ökodiverzitás, az egyes komponensek eltérő virágzási ideje, valamint a talaj differenciált átgyökeresedésének előnyei jelentkeznek a keverékek használata során az egyes komponensek tiszta vetésével szemben.

A hazai gazdálkodók döntő többsége felkészülve tudott eleget tenni a zöldítési kritériumoknak. A jogszabályi változások előzetes kommunikációja, a szükséges információs anyagok előkészítése és elérhetősége megfelelő volt. Nem véletlen, hogy több mint 200.000 hektárra növekedett a nitrogénmegkötő növények vetésterülete. A nemesítők és vetőmag-forgalmazók pedig időben meg tudtak jelenni a hazai előírásoknak megfelelő, mintegy 145.000 hektáron alkalmazott másodvetéshez szükséges speciális vetőmagkeverékekkel.

A zöldítési szabályozás részben uniós, részben nemzetállami hatáskörben van, emiatt az egyes tagországok rendelkezései között jelentős eltérések tapasztalhatók. A szabályozás keretein érdemi változtatást jelenleg nem látok indokoltnak, bár nem lepődnék meg, ha az ellenőrzések hatékonyságának javítása kerülne napirendre Brüsszelben.

Seiwerth Gábor, ügyvezető Lajtamag Kft.

Az elmúlt egy év megmutatta, hogy a zöldítési szabályok jelentős változásokat hoztak a gazdálkodók életében. Nagyon sokan hagytak parlagon területeket, többségében ezek a területek mentesültek a növényvédő szerek hatásai alól. Ez már önmagában is segíti az élőhelyek minőségének javulását.

A zöldtrágyázás is hasonlóan pozitív hatású. Azonban nem csak az élőhelyek fenntartására, hanem a talaj termékenységének javítására is pozitív hatással van. Azt látni kell, hogy a múltban jelentős mennyiségű műtrágya került a talajba. Amellett, hogy a műtrágyák felhasználása valamelyest csökkent, fontos, hogy a talajéletet is javítsuk. Ezt pedig műtrágyával nem lehet megoldani. A zöldtrágyázás kiváló ebből a szempontból. Bízom benne, hogy a természetesebb megoldások hosszú távon egyre jobban élő talajt eredményeznek.

A zöldítés más előírásai, például az úgynevezett diverzifikáció, vagy az állandó gyepterületek megőrzése is mind abba az irányba mutatnak, hogy a jelenlegi generáció élhető, fenntartható környezetet kíván maga után hagyni. Az EU céljai is ebbe az irányba mutatnak, hiszen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez viszonyítva 20 százalékkal kell csökkenteni (vagy akár 30 százalékkal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). Ez pedig azt jelenti, hogy a gyerekeinknek, unokáinknak legalább olyan, vagy jobb környezetet kívánunk biztosítani, mint amiben mi élünk.

Az előírásokat már jó előre körvonalazták a jogalkotók, így mindenki számára nyilvánvaló vált, hogy a vetéstervet másképp kell kialakítani, mint korábban. Mivel a szabályozás új volt, a részletek nyilvánosságra kerülését követően gondolkodásra késztette a gazdákat. Több olyan előírás is szerepelt a kötelezettségek között, amelyeket csak nehézségek árán tudtak a gazdák betartani.

Tudnunk kell azonban azt, hogy az első év minden ilyen esetben döcögősen indul és a második évben – még ha valamelyest módosulnak is a szabályok – már könnyebb a dolguk a gazdáknak. Úgy vélem, hogy a Lajtamag Kft. a múlt évben is jelentős segítséget nyújtott azoknak a gazdáknak, akik pillangós növényekkel vagy épp zöldtrágya keverékekkel kívántak az előírásoknak megfelelni.

Az előírások többsége ugyanakkor betartható, és jelentős mozgásteret ad a gazdálkodóknak. A legnagyobb termőterületen a nitrogénmegkötő növényekre (207 ezer hektár) és a másodvetésekre (144 ezer hektár) érkezett be igénylés a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Én a pillangós és a zöldtrágya növényekre látok rá leginkább és azt tapasztalom, hogy a gazdálkodók megtalálták azokat a lehetőségeket a jogszabályban, amelyek számukra kedvezőek voltak.

Ez akár azt is okozhatta, hogy ők ugyan megfeleltek a jogszabálynak, de az intézkedés nem biztos, hogy elérte a célját. Így a zöldtrágya keveréknél előfordult, hogy csak 5 kilogrammal vetette el a gazda, így a ritka állomány nem volt olyan hatással a talajra, mintha a javasolt vetőmag-mennyiséggel 20-25 kilogrammal vetette volna.

Ahhoz, hogy a célokat minél hatékonyabban tudjuk elérni, a zöldtrágya esetében a fémzárolt mag használatát, a minimális vetőmagmennyiséget, a keverékeken belüli magszám arányt, és a termesztési idő hosszának rögzítését lenne célszerű módosítani. Továbbá képbe kerültek olyan új növényfajok is, amelyek hazánkban nem honosak, szaporodni a klíma miatt nem képesek, emiatt zöldtrágyaként termeszthetnénk e növénykultúrákat.
Összességében a szabályozást némi kiigazítással átgondoltnak tartom és bízom benne, hogy eléri azt a célt, amelyet a kigondolói szántak neki.

Pecze Rozália, Dél-Kelet Európai Regisztrációs vezető, Syngenta


A zöldítés egyértelműen az ökológiai célokat szolgálja. A törvényalkotóknak azonban mind uniós, mind nemzeti téren kompromisszumokat kell kötniük a zöldítési terület teljesítéséhez, ezért a szabályozás nem tudja maradéktalanul betölteni a feladatát. A mezőgazdálkodás eredendően nagyon változó körülmények között folyik, ha csak a táji-, klimatikus-, ökológiai adottságokat vesszük is figyelembe.

A táblaszintű szabályozás például akadályozza a biodiverzitási élőhelyek tartós kialakítását és ugyanez vonatkozik a talajvédelmi területre is, ahol inkább térségi vagy vízgyűjtő szerinti beavatkozásra lenne szükség. Így nehéz minden gazdálkodóra egyformán jól alkalmazható programokat ajánlani, miközben a termelők oldaláról is szükséges a helyes hozzáállás, hiszen hosszútávon az ő érdekük is, hogy a legtöbb ökológiai értéket teremtő megoldásokat válasszák a földjeiken.

Véleményem szerint a termelők nincsenek felkészülve a zöldítési kritériumoknak való megfelelésre, mert a zöldítés szemléletváltást kíván, míg a korábbi támogatási rendszer éppen a zölditéssel ellentétes célokat szolgálta. A termelőket ugyanis elsősorban a jövedelmezőség elérése hajtja. Ez természetes, hiszen a megélhetés mellett a fejlesztési lehetőségek csak így érhetők el, miközben a mezőgazdaság talán a legérzékenyebb és legkevésbé tervezhető ágazat éppen a környezeti és gazdasági kitettsége miatt. Erre jó példa 2015, amikor a száraz időjárás miatti alacsony kukoricahozamok, és a tartósan alacsony világpiaci terményár jelentős jövedelemkiesést eredményeztek.

A diverzifikáció csak hosszabb távon segíti majd a jövedelem stabilitás kialakítását, rövid távon a hozamok és az értékesítési árak a döntőek. Ezért tapasztaljuk azt, hogy a termelők az ökológiailag alacsonyabb értékű zöldítő megoldásokat választják. Az ökológiai értékek területén mindenképpen bővíteni kellene a termelők ismereteit, de ez önmagában nem elég, mivel a termelőnek azt is látnia kellene, hogy közép- és hosszú távon hogyan működtethető majd a gazdálkodás.

Kevés az olyan kutatási eredmény és hatástanulmány, amely a mezőgazdálkodás területein folyik és egy könnyebb tájékoztatási rendszer átláthatóbbá tenné a szabályozást a termelők előtt. A gazdák tájékoztatása, képzése elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyes üzemekre majd a legmegfelelőbb megoldásokat alkalmazzák. A termelőknek viszont el kell fogadniuk, hogy a zöldítési ráfordítások csak hosszú távon, akár évtizedek alatt térülnek meg. Összességében a gazdasági helyzet, a környezeti feltételek, és a zöldítési lehetőségek nemzetenként eltérnek, ezek pedig döntően befolyásolják a teljesíthetőséget, és a kitűzött uniós és nemzeti célokat.

Lócsi Marcell, termeltetési vezető, szaktanácsadó, Pannon - Mag - Agrár Kft.

Az Európai Unióban úgy döntöttek, hogy 2015-től új szabályok szerint használják fel a rendelkezésre álló pénzügyi keretet. Így született meg az a döntés, hogy a közvetlen kifizetések bizonyos hányadát - 30 százalékát - helyes mezőgazdasági gyakorlatra kell fordítani, amely figyelembe veszi az éghajlat és környezet szempontjait. Lényegében ezt nevezzük ma zöldítésnek, mely három különböző gyakorlat összessége.

Az első kettő szabályozás az állandó gyepterületek fenntartása, és a terménydiverzifikáció nem rótt különösebb terhet a gazdákra, ezekhez ez egy kevés előtervezéssel könnyen alkalmazkodhattak. A harmadik pont, amely az ökológiai jelentőségű területek kijelölését takarta, már picit komplexebb előretervezést és gondolkodást igényel. Jó hír azonban, hogy a különböző súlyozási tényezőknek köszönhetően mindenki a saját gazdaságához illő lehetőséggel teljesítheti a követelményeket.

A három gyakorlat összességében jól szolgálja a kitűzött célokat, hiszen a 2015-ös adatokat megvizsgálva látható, hogy olyan növények vetésterülete ugrott meg jelentősen, mint a szója, a lucerna, illetve egyéb pillangósok és zöldtrágyanövények, amelyek az utóbbi időben periférián kívülre szorultak, miközben e növényekkel a fenntartható mezőgazdaság irányába mozdulhat el a termelés.

A rendelet megjelenése előtt, amikor már tudni lehetett, hogy lesz ilyen jellegű szabályozás sok termelőnél érezhető volt egy kisebb pánikhullám, hiszen annyit lehetett tudni, hogy az eddigi egységes földalapú támogatás igényléséhez további szabályoknak kell megfelelni. A zöldítésről szóló gazdálkodói kézikönyv megjelenése után, azt alaposabban áttanulmányozva egy kifinomultabb képet kaphatott mindenki a teljesítési kritériumokról.

Talán a legnagyobb fejtörést az ökológiai célterületek kijelölése jelentette, hogy a különböző szorzóértékek miatt melyik lehetőséget válasszák. Ahhoz azonban, hogy ezek teljesíthetőek legyenek a kínálati oldalról is fel kellett készülni a változásokra. Így kialakítottunk zöldtrágya-, szálas és pillangós takarmánykeverékeket, fűkeverékeket és bővítettük szója vetőmagkínálatunkat is.

Az első év után levont tapasztalatokból megállapítható, hogy a rendszer célja a természeti erőforrásokkal megfelelő gazdálkodás, a környezetterhelés csökkentése és a biológiai sokféleség megőrzése. Véleményem szerint a termelőknek sikerült megérteniük és elfogadniuk az Unió által sugallt célokat, azonban azt fontos megjegyezni, hogy ezt központi szinten nehéz szabályozni, hiszen a tagállamok adta területi lehetőségek különböznek.

Az első évben sok termelőnél picit káoszszerűnek tűnt a rendszer, így 2016-ban várhatóan letisztázódnak majd olyan dolgok, mint a fémzárolt zöldtrágyakeverékek használata, hiszen ez gazdasági- és szakmai szempontból is erősítené hazánk mezőgazdaságát, és nem utolsó sorban a termelőknek biztonságot és garanciát ad.


 

Címlapon, most

Ezen Orbán is felháborodott: hová tűnt a balatoni és a tisza hal?

A halászat betiltása okoz galibát, vagy mégsem?

Sok nehézfém a marhatrágyában: büntetett a Nébih

A krómtartalom haladta meg a megengedett határértéket.

Traktorforradalom előtt: megindult a harc Kubáért

Lecserélnék a szovjet időkből származó, lepusztult gépparkot.

Felemás éve volt idén a dinnyetermesztőknek

Mostoha időjárás és lelkes fogyasztók várták idén a magyar dinnyét.

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ