agrarszektor.hu • 2020. március 2. 10:30
A kelet-európai országok összesen 100 milliárd eurót kértek a közös kasszából a klímasemlegességi célok eléréséhez. Az átállás költségei Ursula von der Leyen szerint is az amerikai holdra szálláséval vetekednek. A megállapodás szerint a tagállamoknak joguk van dönteni a saját energiamixükről, ami nukleáris energiát is tartalmazhat. Most Bulgária is jelezte, hogy akár egy újabb erőmű építésébe is belefogna.
A Bizottság elképzelése szerint 2030-ra az 1990.évi CO2-kibocsátási szintet 50-55 százalékkal kell csökkenteni. Bulgáriának 33 milliárd euróra van szüksége ahhoz, a 2030-ra teljesíthesse a Green Deal célkitűzéseit, mivel az egyik leginkább érinttet ország a dekarbonizáziós folyamatban. A teljes európai szénfelhasználás 7%-áért ugyanis ez az ország felel. Csak a szénről alternatív energiaforrásokra való áttérés költsége 20 milliárd eurós összeget emészthet fel a következő 10 évben a számításaik szerint. Továbbá 10 milliárd euróból egy újabb atomerőművet is felépítenének - írja az euractiv.com., hozzátéve: még ha kapna is Bulgária erre a célra pénzt Brüsszeltől, kétséges, hogy az erőmű 2031 előtt üzembe állhatna.
A Méltányos Átállási Alapból Bulgária számára eddig 6,1 százalékot, azaz 458 millió eurót különítettek el. A Modernizációs Alapból pedig a tíz kedvezményezett ország - Románia, Bulgária, Magyarország, Lettország, Litvánia, Észtország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Horvátország - 2030-ig 14 milliárd eurót költhet el alacsony szén-dioxid-kibocsátású beruházásokra.
Címlapkép: shutterstock