agrarszektor.hu • 2020. november 16. 11:00
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának Főigazgatósága (EC JRC, Brüsszel) és az Agrárminisztérium felkérésére, Franciaországgal és Belgiummal együtt, a NAK szakértője, Jakab Ágnes ismertette a magyar Mezőgazdasági Szaktanácsadási Rendszert (MSzR) a 2020. október 21-én rendezett online konferencián. A webináron 27 tagállam 67 delegáltja képviseltette magát, akik részéről kiemelt érdeklődés mutatkozott az magyar rendszer működése iránt, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.
A Bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre - JRC), és az Európai Bizottság Mezőgazdasági- és Vidékfejlesztési Igazgatóság (Directorate General for Agriculture of the European Commission - DG AGRI) közös szervezésében megvalósult webes szeminárium célja egy nyílt és konstruktív eszmecsere lefolytatása a tagállamok jogszabályban előírt kötelezettségeinek aktuális végrehajtásról, a tagállamok, a Bizottság képviselőinek, és a meghívott előadók körében. Ennek keretében került bemutatásra - többek között - a hazai MSzR is, írta meg a NAK.
A Szaktanácsadási Rendszer 2007 óta része a Közös Agrárpolitikának (KAP), amely keretein belül elősegíti a termelők, gazdálkodók, továbbá a KAP többi kedvezményezettje számára a tanácsadási szolgáltatások elérését a tevékenységükkel kapcsolatos kérdésekben. Bernard Magenhann (JRC főigazgató-helyettes) a webináron kiemelte, hogy a mezőgazdasági tanácsadásnak fontos szerepet kell játszania az új KAP-ban, és a 2007 óta elért reformokat meg kell tartani, illetve meg kell valósítani.
A webinár vezetője, Vincenzo Angileri az alábbiakban foglalta össze az előadásokat és a munkacsoportok következtetéseit, hangsúlyozva, hogy ezek iránymutatások, ill. javaslatok:
- A mezőgazdasági tanácsadás helyzete az EU-ban nagyon eltérő. A tagállamokban a jól működő, erős rendszertől a kevéssé fejlettig mindegyik szint megtalálható, azonban az elmondható, hogy kevés háttértámogatást kapnak;
- A gazdasági szereplők (állami, magán, ill. szövetkezetek, agrárkamarák, stb.) jellege EU-s viszonylatban szintén nagyon eltérő;
- A tanácsadók oktatása, képzése, készségeinek fejlesztése EU-szerte fontos kérdés, bár tagállami szinten különböző megközelítések figyelhetők meg e területen, a tanácsadók pártatlanságát az EU-ban meg kell őrizni;
- A tanácsadás finanszírozása tagállamonként meglehetősen eltérő, a térítésmentestől a teljes térítéses szolgáltatásig, vegyes a kínálat;
- A mezőgazdasági szaktanácsadási szolgáltatások számos tagállamban vidékfejlesztési finanszírozásból valósulnak meg;
- A sokféleség miatt nehéz közös elemzési mátrixot létrehozni, standardizálni, továbbá a monitorozáshoz szükséges adatokhoz hozzájutni;
- Hasznos lenne a kapcsolatok fejlesztése más tanácsadó- vagy képzési hálózattal. A "Minőségi képzés a biztonságosabb élelmiszerekért" SANTE program példája előrelépést jelent a köz- és állat-egészségügyi, az élelmiszerbiztonsági és az állatjólét területein;
- A szaktanácsadó új technológiák használatával (például digitalizáció) javíthatja a tanácsadás minőségét, színvonalát és ezen keresztül több ügyfelet tud elérni, szaktanácsolni (utazási idő-megtakarítás), priorizálhatja a tanácsadás témáit, továbbá helyhez kötöttség nélkül láthatja el feladatait;
- A jelenlegi pandémiás helyzetben az a tapasztalat, hogy tanácsadás online módon, gördülékenyen megvalósítható, de amennyiben szükséges, a biztonság betartása mellett, gyakorlati tanácsadási szolgáltatásokkal kiegészíthető;
- A tanácsadás gazdálkodók általi felhasználásának kérdése szintén nagyon fontos. Olyan megközelítéseket kell kidolgozni, amelyek eljutnak a gazdákhoz, és növelik a szaktanácsadás befogadását (a bizalom növelése, az adminisztratív terhek csökkentése, állami finanszírozás stb.).
Az online konferencia összegzéseként további következtetések kerültek megfogalmazásra. A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások kulcsfontosságúak annak biztosítására, hogy a gazdálkodók és más piaci szereplők szembesüljenek azzal, hogy a gazdálkodás egyre összetettebb, ezért egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük az érintetteknek. Ilyen például a környezeti hatások, az éghajlatváltozás, az egészség kérdésköre, illetve a növényvédő szerek használata és egyéb gazdasági-társadalmi kérdések. Ebben a tekintetben a tanácsadó szolgáltatások továbbra is fontosak maradnak, mint KAP szereplők, vagyis a KAP Stratégiai Terv részei, és mint az Agrár Tudásátadási- és Innovációs Rendszerek (Agricultural Knowledge and Innovation Systems - AKIS) kiemelt szereplői működnek majd, mint egy "híd" a tudásátadásban a gazdálkodók, erdészek, élelmiszer-előállítók, kutatók, oktatók, döntéshozók között, ezért munkájuk során további kihívások várnak rájuk.