Ezért dönt egyre több gazda a biztosítás mellett

agrarszektor.hu2022. április 13. 11:00

Sokat fejlődött az utóbbi években a hazai agrárbiztosítási piac, amelyben a díjtámogatott konstrukció, az egyre kiélezettebb klimatikus kockázatok és a lassan zajló generációváltás is szerepet játszik. A kedvező trend ellenére van még hova fejlődni: főleg a vagyon-, de még a növénybiztosítás terén is nőhetne a penetráció - erre azonban éppen a klimatikus kockázatok növekedése miatt maguknak a biztosítótársaságoknak is reagálniuk kell.

A hazai agrárbiztosítási penetráció még mindig el van maradva Európa jó pár országától, de az elmúlt évek fejlődésének köszönhetően a szántóföldi növények területének tekintetében közelítünk az 50 százalékhoz a biztosítottságban, a kertészeti kultúrák esetében pedig meg is haladjuk ezt: a múlt év statisztikái alapján a terület 52 százaléka már biztosított. Jelentős előrelépések történtek a mezőgazdasági vagyontárgyak biztosítása esetében is.

Nyilván a hitelekhez kapcsolódó fedezetigazolások, zálogkötelezettségek, a pályázatok is ösztönzik a gazdákat arra, hogy megfelelő vagyonbiztosításokat kössenek. A növénynél még van hova fejlődni

 - mondta el ezzel kapcsolatban Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító mezőgazdasági üzleti igazgatója. Kifejtette:

Az elmúlt tíz évben, amióta megjelent Magyarországon a díjtámogatott növénybiztosítás, meghúszszorozódott a növénybiztosítási szerződések száma. Jelenleg ráadásul olyan gabonaárnövekedések tapasztalhatóak, amely miatt a tavalyi évtől még jelentősebben nő a biztosítók növénybiztosítási állománya. Tavaly azt mondtuk, hogy az elmúlt 10 évben a biztosítási díjak megtízszereződtek, most azt gondolom, hogy ez a szám már jóval magasabb, mert olyan robbanás történt a szántóföldi növények árában.

Egyre nagyobb a tét

A szakember szerint ennek több oka is van. A gazdák felismerik, hogy nagyobb érték hever kint a földön, így nagyobb hajlandósággal kötnek rá biztosítást. 

Olyan gazdák keresnek minket vagy a közvetítőket, akik elmondják, hogy korábban sosem volt biztosításuk, de a jelenlegi terményárak mellett nem merik megkockáztatni, hogy biztosítás nélkül érje őket például vihar-, aszály- vagy jégesőkár. Természetesen ennek ára van, ahogy a gabonaárak emelkednek, a biztosítási díjak is ennek mértékében változnak. Ezzel mindenkinek szembesülnie kell, ám azt érzékeljük, hogy ezt figyelembe véve is jelentősen emelkedik a szerződések darabszáma.
Baranyi Szabolcs (Kép forrása: Groupama Biztosító)

Összességében a jellemző trend az, hogy a növénybiztosítás díja a biztosítási összeghez viszonyítva nagyjából tízszerese annak, amit az adott termelő vagyonbiztosításra költ. Márpedig a vagyonbiztosítás összege sem tűnik túlzónak. Például, ha feltételezzük, hogy egy hektárnyi kukorica esetében 800 ezer forintos árbevételt remélhet a gazda, - ami a mai árak mellett egyáltalán nem tűnik túlzónak - a növénybiztosítás díja jégkár tekintetében alig haladja meg a 30 ezer forintot egy hektárra vetítve. Természetesen nagyobb terület, egyéb kiegészítő biztosítások esetén kedvezményeket is elérhet a termelő.

A vagyonbiztosítások esetében a termelők jelentős része még nehezen vállalja a költségeket, igaz, ez is javuló tendenciát mutat, éppen a már említett hitelek, lízingszerződések és pályázatok terjedése és azok feltételrendszere miatt.

A növénybiztosítások terjedésében nagy szerepe van a díjtámogatott konstrukciónak, illetve annak "csomag-jellegének" is. Ebben nyolc különböző káresemény szerepel, és a biztosítási díj akár 70 százalékét megtérítik a gazdának támogatás címén. A kedvező konstrukció révén nagyban terjed a biztosítási hajlandóság a mezőgazdaságban.

Nyilvánvaló kockázatok

Átalakítja a piacot a klímaváltozás, illetve annak egyre szembetűnőbb hatásrendszere is. Az időjárás egyre szélsőségesebb, az ebből fakadó károk is egyre súlyosabbak, a veszély pedig nem országosan, hanem egy-egy helyen, lokálisan pusztítva jelentkezik. Ez ugyan a gazdák biztosításkötési hajlandóságát tovább erősíti, de természetesen a biztosítóknak is kihívást jelent - ismerte el Baranyi Szabolcs. 2021-ben a Groupama Biztosítóhoz a mezőgazdaságból 1600 kárbejelentés érkezett, és nagyjából 2,5 milliárd forintot fizetett ki a társaság ügyfeleinek. Ennek a legnagyobb része a jégkár volt, mellé jön a vihar, az aszály és más kockázatok.

Minden biztosítónak van viszontbiztosítása, ezt általában egy nagyobb külföldi partner biztosítja. Ez egy fontos védelmi vonalat jelent a biztosítóknak. A másik védelmi mechanizmus a kockázatvállalási szempontok kialakítása. Megnézzük, hogy mekkora területre, milyen hozamra és egységárra szeretne biztosítást kötni a gazda, és keretek közt tartjuk ezeket a számokat 

 - fejtette ki az igazgató.

Összességében azonban évről évre egyre többen kötnek biztosítást a termelők közül, a mezőgazdasági termelők között egyre jobban terjed a kockázatok ilyen módon történő kivédése. Ez különösen a kertészeti ágazatban kifejezett, ezen a területen a klasszikus szántóföldi termelésnél is jobban terjed a biztosításkötési hajlandóság. 

A szántóföldi növények között is vannak különbségek. Az egy hektárra eső biztosítási díjat tekintve a legdrágább növény az őszi káposztarepce. Aki termeszt repcét, annak a nagy része biztosítást is köt rá.

Segít a mezőgazdasági biztosítási piac növekedésében az is, hogy ha lassan is, de zajlik a generációváltás, a fiatalabb gazdáknak pedig már természetes, hogy ilyen pénzügyi konstrukciókkal is fedezik a lehetséges kockázatokat.

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Groupama Biztosító támogatta.
Címkék:
biztosítás, időjárás, agrárbiztosítás, klímaváltozás, szántóföldi-növény, növénybiztosítás, groupama-biztosító, vagyonbiztosítás,