agrarszektor.hu • 2025. szeptember 1. 08:14
Bármilyen abszurdnak tűnik is, a kézfertőtlenítésre használt szerek akár még fertőzhetnek is! Két korábbi hazai kutatás is arról számolt be, hogy a vizsgált készítmények jelentős része, mintegy 10-20%-a nem felelt meg a mikrobiológiai előírásoknak. De hogyan válhatnak fertőzővé a kézfertőtlenítők? Mit mond a jogi szabályozás? És hogyan lehet megelőzni a bajt akkreditált laboratóriumi vizsgálatokkal? Erre kereste a választ a Laboratorium.hu csapata.
Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszerek mikrobiológiai hatásvizsgálata (2002-2013) című tanulmányban a kutatásokat végző NÉBIH-ÉTBI Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium munkatársai arra a megállapításra jutnak, hogy a kereskedelmi forgalomból származó és az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszereknek 10%-a nem bizonyult megfelelőnek mikrobiológiai hatékonyság szempontjából. A helytelenül gyártott, hígított és tárolt szerek ugyanis mikroflórával szennyeződhetnek, amely akár évekig is életképes maradhat - mondták el a kutatás vezetői.
Egy másik kutatás során az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma összesen 69 féle kézfertőtlenítőt, antibakteriális szappant, folyékony szappant és tusfürdőt, felületfertőtlenítőt ellenőrzött. A vizsgálat e szerek közül 14 esetében nem igazolta teljes körűen a címkén vállalt tisztító, fertőtlenítő hatásokat.
Mi okozza a fertőzést? Mit mond a jog?
Az adatok alapján a kézfertőtlenítő szerek és fertőtlenítő hatású mosogatószerek kifogásoltsága mind a mikrobiológiai hatékonyság, mind baktériumokkal való szennyezettség szempontjából jelentős. Ez visszavezethető a készítmények nem megfelelő hatékonyságára (például a hatóanyag kombináció, a behatási idő, illetve az alkalmazási koncentráció helytelen meghatározása), illetve azok helytelen felhasználására (rossz szerkoncentráció alkalmazása, szennyezett flakonba történő utántöltés). A problémát tovább súlyosbíthatja, ha a munkaoldatokat nem megfelelően készítik elő és tárolják.
Ha a helytelen gyártás vagy tárolás során a fertőtlenítőszer baktériummal szennyeződik, annak egészségügyi kihatásával hosszabb távon kell számolni. Ezért az utántöltős flakonoknál - az utántöltés előtt - fokozottan kell ügyelni a flakonok forró vizes kiöblítésére, hogy a szerekben esetlegesen előforduló (nem spórás) mikroorganizmusokat eliminálja az ember. Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszereknek fontos szerep jut az élelmiszereredetű megbetegedések megelőzésében. A fertőtlenítőszerek akkor fejtik ki optimálisan hatásukat, ha - a vizsgálatokkal igazolt - megfelelő koncentrációban, hőmérsékleten és hatásidővel alkalmazzák azokat.
Egészségügyi vonatkozásban a szennyezett fertőtlenítőszerek esetében fennállhat a nosocomiális fertőzések kockázata, amely csökkent immunitás esetén (például szervtranszplantációs műtétek, katéterbehelyezés, lélegeztetőgépek alkalmazását követően) akár halálos kimenetelű fertőzést is okozhat.
A jogi szabályozás a biocidokkal kapcsolatban meglehetősen komplex: a lényeget a Magyarországon a 316/2013 kormányrendelet tartalmazza. A forgalomba hozatalhoz szükséges adatlapnak a kötelező dokumentumokon túl tartalmaznia kell az akkreditált laboratórium által elvégzett antimikrobiális hatást igazoló európai szabványok, vagy azzal egyenértékű más módszer alapján elvégzett vizsgálatok jegyzőkönyvét.
A fertőtlenítőszer gyártók csak abban az esetben hozhatják forgalomba terméküket, ha annak mikrobiológiai hatékonyságát akkreditált laboratórium által bevizsgált jegyzőkönyvvel is igazolni tudják. A vírusölő hatás vizsgálatára Magyarországon csak akkreditált laboratórium kap feljogosítást. A legfontosabb, hogy a szerek mikrobiológiai hatásvizsgálatát a forgalomba kerülés előtt minden alkalommal el kell végeztetni!
Hogyan vizsgálják a kézfertőtlenítő szereket?
A fertőtlenítőszerek vizsgálatakor figyelembe kell venni az adott termékkel szemben támasztott követelményeket, például aszerint, hogy milyen területen ajánlja a gyártó a fertőtlenítőszer felhasználását. Ebből adódóan eltérő szabványok szerint történik a vizsgálat élelmiszeripari, ipari, háztartási, intézményi, ember-, valamint állatgyógyászati területen használt fertőtlenítőszerek esetében, a felhasználás alapján pedig el lehet különíteni többek között kézfertőtlenítőszereket, fertőtlenítő kézmosószereket, eszközfertőtlenítőszereket, valamint felületi fertőtlenítő szereket - tisztázta Schmutz Márta Fertőtlenítőszerek mikrobiológiai hatásvizsgálatai az Eurofins Food and Feed Testing Budapest Kft. laboratóriumában című előadásában Magyarország legfontosabb élelmiszerbiztonsági tanácskozásán, a Hungalimentaria konferencián és kiállításon.
A szakember azt is elmondta, hogy az élelmiszer-, az ipari, a háztartási és intézményi területen felhasznált kémiai fertőtlenítőszerek és antiszeptikumok baktericid hatásának vizsgálatára és értékelésére, az MSZ EN 1276:2020 vizsgálati szabvány vonatkozik, a fungicid vagy élesztőgomba-ellenes hatásának értékelésére az MSz EN 1650:2020 szabványt alkalmazzák.
Kézfertőtlenítő szerek esetén a vizsgálandó termékminta meghatározott mennyiségét külön-külön hozzáadjuk a baktériumokból, élesztősejtekből és/vagy penészgomba spórákból készült tesztszuszpenzióhoz és valamilyen hatást befolyásoló anyagot (általában a szennyeződést modellező anyag, amivel a tiszta és szennyezett körülményeket modellezzük) tartalmazó oldathoz. A keveréket 20 +/- 1 Celsius-fokon tartjuk általában 1 perc +/- 5 másodpercig. A hatóidő letelte után a baktérium- és gombaölő hatást a megfelelő módszerrel leállítjuk
- mondta el Schmutz Márta .
A szakember elmondta, hogy ezután határozzák meg az adott mintában túlélő baktériumok, élesztősejtek és penészgomba spórák számát és a csökkenést cfu/ml értékbe átszámítva. A teszt elvégzéséhez a vizsgálati szabványokban megadott Pseudomonas aeruginosa, Escherichia coli, Staphylococcus aureus és Enterococcus hirae törzseket, illetve Candida albicans vegetatív sejteket vagy Aspergillus brasiliensis spórákat használnak. Az általános felhasználású fertőtlenítőszerek vizsgálatakor a szabványokban megadott (MSZ EN 1276:2020) megfelelő a baktericid hatás baktériumok esetén 5 nagyságrendnyi (100000-szeres), gombák esetén (MSZ EN 1650:2020) 4 nagyságrendnyi (10000-szeres) csökkenést kell a fertőtlenítőszernek biztosítania.