agrarszektor.hu • 2025. október 30. 11:01
2025 harmadik negyedévében stagnált a magyar gazdaság teljesítménye. Ez illeszkedik az elmúlt három év gyenge növekedési trendjébe. A szolgáltatásokon kívül nincs valódi hajtóerő, miközben az ipar és a mezőgazdaság is visszafogja a teljesítményt - írta meg a Portfolio.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint a magyar gazdaság teljesítménye nem változott 2025 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján. Az eredmény összhangban van a szakértői várakozásokkal, hiszen a közgazdászok nem számítottak növekedésre ebben az időszakban. Éves összehasonlításban mérsékelt, 0,6%-os bővülést mutatott a bruttó hazai termék mind a nyers, mind a kiigazított adatok szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A KSH közleménye szerint a növekedéshez elsősorban a szolgáltatások, azon belül is kiemelten az információ és kommunikáció ágazat járult hozzá. Ezzel szemben az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaság teljesítményét - fogalmazott a statisztikai hivatal.
A termelési oldalt vizsgálva látható, hogy a szolgáltatásokon kívül - amelyet főként a lakossági fogyasztás élénkít - nincs valódi hajtóereje a gazdaságnak. Az ipari termelés a gyenge külső kereslet miatt zsugorodik, az építőipar pedig rendkívüli visszaesést mutatott a nyár végén. Bár ez a visszaesés feltehetően átmeneti jellegű, negatívan befolyásolta a harmadik negyedéves GDP-t. Az időjárásfüggő mezőgazdaság teljesítménye szintén nem segítette a növekedést.
Felhasználási oldalról a fogyasztás növekedése támogathatta a GDP bővülését, azonban a beruházások már hosszú ideje visszafogják a gazdasági teljesítményt. A költségvetés sem tudott érdemi élénkítő hatást kifejteni a fiskális korlátok miatt. Az export gyenge, részben az európai gazdaság lanyha teljesítménye, részben az autó- és akkumulátorgyártásra specializálódott hazai ipar termékeit érő keresletcsökkenés miatt. Az import élénkülése a belföldi kereslet erősödésével magyarázható.
A gazdaság jelentős része tehát gyengélkedik, és a visszafogott európai konjunktúra, valamint a beruházások tartós visszaesésének negatív hatásait nem képes ellensúlyozni a lakossági fogyasztás növekedése.
Az első három negyedév adatai alapján a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,3%-kal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát. Az elemzők várakozása szerint még kedvező utolsó negyedév esetén sem fogja meghaladni az idei éves átlagos GDP-növekedés a fél százalékot.
A gazdasági kilátások folyamatosan romlottak az elmúlt időszakban. Míg a tavalyi év elején még közel 4%-os növekedést vártak a közgazdászok 2025-re, a kedvezőtlen adatok beérkezésével ezek a várakozások jelentősen mérséklődtek.
Az idei gyenge teljesítménnyel ez lesz a harmadik egymást követő év, amikor a magyar gazdaság nem tud lendületet venni. Ezzel egyre távolibbnak tűnik a koronavírus-járvány előtti növekedési pályára való visszatérés. Bár a növekedési potenciál becslése bizonytalan, az már látszik, hogy az EU-források dinamikus beáramlása nélkül a tartósan 3-4%-os GDP-növekedés nem reális.
A jövő évre vonatkozóan valamivel 3% alatti növekedést prognosztizálnak az elemzők, bár a 2026-os előrejelzések is folyamatosan romlanak. A szakértők a választások előtti költségvetési lazítástól és a nagyberuházások termelésének beindulásától várják a gazdasági növekedés élénkülését, de a tartósan magas növekedés elérése komoly kihívást jelent.
A növekedés hagyományos forrásai közül a foglalkoztatottság bővítésére már aligha lehet támaszkodni a munkaképes korú népesség csökkenése miatt, miközben a beruházási ráta esése és a termelékenység tartós gyengélkedése egyre súlyosabb problémát jelent. Mindez arra utal, hogy a foglalkoztatás növelésén alapuló stratégia helyett új növekedési modellre van szükség.