Braunmüller Lajos • 2025. november 12. 10:57
Egyértelműen a vidékfejlesztési források megmaradása mellett érvelt szerdán Siegfried Muresan, néppárti EP-képviselő Brüsszelben. Mint elmondta: nem fordulhat elő, hogy a gazdák hátrányba kerülnek a pénzekért folytatott versenyben a tagállamokban lefolytatott viták során. A témáról részletesen szó lesz decemberi évzáró agrárkonferenciánkon is.
A Közös Agrárpolitika az egyik első közös költségvetési tétel volt, amely biztosítja az európaiak élelmiszer-ellátását és a biztonságos élelmiszertermelést. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni
- jelentette ki Siegfried Muresan, néppárti EP-képviselő szerdán Brüsszelben újságírók előtt egy tájékoztatón, ahol az Agrárszektor is jelen volt. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának tagjaként is dolgozó politikus emlékeztetett: az EP és az Európai Bizottság között több ponton is nézeteltérések vannak a Közös Agrárpolitika jövőjét illetően.
Alulmaradnak a gazdák az alkudozásban?
Egy példát is említett: az új, Brüsszel által javasolt rendszerben minden tagállamnak magának kell döntenie, hogyan osztja el a rendelkezésre álló forrásokat,
de így a jövőben így a gazdák és a polgármesterek versenyeznének a tagállamokon belül.
Mint fogalmazott:
Ha például Franciaországban a gazdáknak allokálnák a források nagy részét, nagyobb hányadot, mint Magyarországon, akkor azzal a magyar gazdák hátrányt szenvednének. Ez már nem európai agrárpolitika lenne, hanem renacionalizáció.
Muresan kijelentette: az Európai Parlament szerint indokolt lenne a vidékfejlesztési források megőrzése, ráadásul itt is van egy lényeges nézetkülönbség a képviselők és a Bizottság között. A napokban az Európai Bizottság ugyan új javaslatot terjesztett elő, amely a korábbi elképzeléshez képest – amelyben a vidékfejlesztés fejezetet teljesen eltörölnék - változást jelent. Ennek értelmében 290 milliárd euró jutna az agrártámogatásokra első körben és 50 milliárd eurót adnának vidékfejlesztésre. Muresan ugyanakkor megjegyezte:
Az Európai Bizottság a szegényebb régióknak juttatna csak forrásokat, de az EP ellenzi ezt a megközelítést. Az a véleményük, hogy minden régiónak juttatni kell pénzt, mert nem akarjuk, hogy ezek a források politikai eszközzé váljanak.
Tartani tudják az ütemtervet?
A cél az, hogy a tárgyalások 2026-ra lezáruljanak, 2027-ben felkészülhessenek az érintettek és 2028-ban elinduljanak a kifizetések. A korábbi költségvetésben késedelembe estek, ezt most el akarják kerülni – hangsúlyozta Muresan. Hozzátette: a jogállamisági elvárásokat be kell tartani a folyósításhoz, azoknak azonban világosnak és egyértelműnek kell lenniük, nem lehet teret adni a politikai értelmezéseknek.