Veres Virág Cintia • 2026. szeptember 18. 14:34
A magyar mezőgazdaságban 2026 első hét hónapjában jelentős fordulat következett be.
A magyar mezőgazdaságban 2026 első hét hónapjában jelentős fordulat következett be: a termelői árak 11,3 százalékkal estek vissza az előző év azonos időszakához képest. Miközben 2025-ben még 18,3 százalékos áremelkedést mértek, idén a növényi és kertészeti termékek, valamint az állati termékek ára is csökkent. A gabonapiacon ugyanakkor eltérő folyamatok láthatók: az étkezési búza ára 5 százalékkal mérséklődött, míg a takarmánykukorica 7 százalékkal drágult.
Jelentősen csökkentek a mezőgazdasági termelői árak 2026 első hét hónapjában az előző év azonos időszakához képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A növényi és kertészeti termékek ára 10,4 százalékkal, míg az élő állatok és állati termékeké ennél is nagyobb mértékben, 12,9 százalékkal mérséklődött. A két fő termékkör együttesét tekintve a mezőgazdasági termelői árak 11,3 százalékkal estek vissza 2025 január-júliusához viszonyítva.
A változás különösen látványos annak fényében, hogy egy évvel korábban még jelentős áremelkedést mértek: 2025 első hét hónapjában a növényi és kertészeti termékek ára 26,3 százalékkal, az élő állatoké és állati termékeké pedig 6,4 százalékkal emelkedett. Összességében akkor 18,3 százalékos drágulás következett be. A friss adatok így egy év alatt markáns fordulatot jeleznek a mezőgazdasági árak alakulásában.
Érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon szeptember első hetében az étkezési búza átlagosan 72,8 ezer forintba került tonnánként, ami 5 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi árnál. Az idei búzatermés 4,1-4,2 millió tonna körül alakult. Ezzel szemben a takarmánykukorica ára emelkedett: tonnánként átlagosan 85,2 ezer forintért cserélt gazdát, ami 7 százalékos drágulást jelent 2025 azonos időszakához képest. Az idei magyar kukoricatermést az Expana 1,7 millió tonnára becsüli, így a búza és a kukorica ára ellentétes irányban változott a hazai piacon.
Egyre kevesebb gazdaság működik Magyarországon
Folyamatosan csökken a mezőgazdasági gazdaságok száma Magyarországon: 2023-ban már csak 196 ezer agrárgazdaság működött, ami három év alatt 19 százalékos visszaesést jelent. Hosszabb távon még látványosabb a változás: 2010-ben még 351 ezer gazdaságot tartottak nyilván, vagyis tizenhárom év alatt több mint 150 ezer gazdaság tűnt el. A legnagyobb visszaesés a kisebb gazdaságokat érintette, miközben a mezőgazdaság egyre inkább koncentrálódik.
Közben tovább folytatódik az állattartó gazdaságok számának csökkenése is: 2023-ban már csak a gazdaságok 14 százaléka foglalkozott állattartással. A gazdatársadalom emellett egyre idősebb: a gazdaságirányítók több mint 35 százaléka betöltötte a 65. életévét, míg a 35 év alattiak aránya 5 százalék alatt maradt. A KSH adatai így egyszerre mutatják a gazdaságok számának fogyását, az állattartás visszaszorulását és a generációváltás egyre sürgetőbb kérdését.
A húsipar is gödörben van
Ahogyan lapunk is megírta, a magyar húsipart egyszerre nehezítik a változó fogyasztói igények, az árérzékenység és az olcsó importtermékek megjelenése, de az ágazat egyik legsúlyosabb problémája az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése. Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint a betegség már több mint nyolc éve jelen van Magyarországon, és jelentősen szűkítette a hazai sertéstartók exportlehetőségeit. A fertőzött területekről származó sertések piaci értékesítése ugyanis jóval nehezebb.
A szakember szerint a járvány további terjedése komoly gazdasági következményekkel járhat a sertéstartók és a húsipar számára, mivel az exportkorlátozások miatt egyre nehezebbé válhat a magyar sertésállomány piaci elhelyezése. Közben a fogyasztók egyre inkább az ár alapján választanak, miközben a hazai húsipar inkább minőségorientált, ami versenyhátrányt jelenthet az olcsóbb importtal szemben.