Takarék Agrár24 • 2020. augusztus 12. 07:00
A hitelkérelem befogadásakor sokszor találkoztunk már azzal, hogy a vállalkozások kifogásolják a bekért adatszolgáltatás mennyiségét - a banknak kevés, a hitelkérőnek pedig túl sok. A Takarékbank agrár adatlapja a mezőgazdasági vállalkozás pénzügyi helyzetének még pontosabb értékeléséhez járul hozzá. Megmutatjuk, mit nyerhetnek ezzel a vállalkozások.
Minden ágazatra elmondható, de talán a mezőgazdaságra leginkább, hogy az adóbevallásokból, éves beszámolókból nem lehet teljes körű képet kapni a tevékenységről, a termelési színvonalról, a következő évi tervekről, az adott beruházás jövőbeli alakulásáról.
A Takarékbank által összeállított adatlap - többek között - rákérdez a növénytermelés, állattenyésztés fő naturáliáira, termelési mutatókra, melyek alapján megállapítható az eszközellátottság, hatékonyság - ezek jelentik a fő kockázati tényezőket, illetve az erősségeket. Pl. egy növénytermeléssel foglalkozó családi gazdaság esetén nem az a fő kockázat, hogy a bevétele 100 M Ft-ról 90 M Ft-ra csökkent, hanem az, hogy 90 M Ft bevételhez milyen hatékonysági mutatók, költségek tartoznak és ez milyen jövedelmet biztosít. Pontosabb információkat kapunk ha a bevételi adatokat kiegészítjük azzal, hogy milyen Arany Korona értékű szántóföldön gazdálkodik, a saját és bérelt területek aránya hogyan alakul, mennyi az 1 hektárra vetített földbérleti díj és mikor járnak le a földbérleti szerződések. A válaszokból már "mérleg" nélkül is könnyen eldönthető, hogy a 10 M Ft-os bevételcsökkenés melyik oldalon okozhat problémát.
Mire használja a bank az agrár adatlapot?
A banki döntések során a releváns kockázatok feltérképezése a fő feladat, melynek végső célja, annak megállapítása, hogy a kihelyezett hitelt a vállalkozás biztonságosan vissza tudja-e fizetni - ez közös érdek. Egy mezőgazdasági vállalkozás pénzügyi helyzetét csak az adott alágazatra jellemző kiegészítő ismeretekkel együtt lehet, illetve érdemes értékelni. Ezeket a kiegészítő információkat gyűjtöttük össze az agrár adatlapra. A főbb kibocsátási adatokra, hatékonysági mutatókra (pl.: átlagtermés, kocaforgó, választott malac/koca, takarmány fajlagos felhasználás, hízó önköltség, éves tejtermelés, tejzsírszázalék) kérdezünk rá, amelyből a termelés színvonaláról, a rendelkezésre álló szakértelemről is kapunk információkat, a pénzügyi adatokon túl.
Mit nyerhetnek ezzel a vállalkozások? A bekért adatokkal tovább dolgozunk, ágazati statisztikákkal vetjük össze, kiszámítjuk, hogy milyen jövedelmezőséget "tudnak" - például mekkora forgóeszköz hitel lehet indokolt - amely részben a hitelezés alapját képezi. Ha egy banki döntés előkészítése és meghozatala során azt látjuk, hogy a vállalkozás átlagos, vagy átlag feletti termelési mutatókkal rendelkezik, akkor az egyszerűsített példánkban a 10 M Ft-os bevétel csökkenés is más megvilágításba kerülhet - nem árt, ha egy nyelven beszélünk.
Írta: Sándor Gáborné - Takarékbank Agrárcentrum