2020. február 26. szerda Edina

Hírek - Agrárpénzek

Átmeneti szabályozásra lesz szükség az új uniós KAP csúszása miatt

Egy új, átmeneti finanszírozási megoldás körvonalazódik az uniós tagállamok között annak a veszélynek az elhárítására, amely szerint 2021-ben leállnának az uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapokból a kifizetések, mivel a 2021-2027-es uniós keretköltségvetés elfogadása csúszásban van és a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjához is idő kell. A jelek szerint nagy volt az egyetértés a tagállami szakminiszterek között a hétfői brüsszeli tanácskozáson az új tervről, amelyet Nagy István magyar agrárminiszter is támogat.
 
 

A január 27-i brüsszeli agrárminiszteri ülés előkészítő anyagai között szerepelt egy január 14-i dátumú összesítés, amely világosan kimondta, hogy a 2021-2027-es uniós keretköltségvetés elfogadásának csúszása és a KAP reformjához szükséges idő miatt veszélybe kerülnének a 2021-es agrárkifizetések, hogy 2021 év elejétől nem tudnának elindulni az új folyósítások, írta meg a Portfolio. Ez pedig az érintett sok százezer gazda miatt, illetve az ágazat kiszámítható működése szempontjából is elfogadhatatlan. Ezért már tavaly év végén a finn EU-elnökség idején megjelent egy olyan javaslat, ami egy átmeneti időszakot vezetne be a Közös Agrárpolitika működtetésében.

Ez azt jelentené, hogy lényegében a 2021-es évben még a 2014-2020-as ciklus szabályrendszere szerint történnének meg a kifizetések, de már a 2021-2027-es költségvetés terhére, és mindez az átmeneti helyzet addig állna fent, amíg életbe nem lép a KAP megreformált rendelete. Az előkészítő anyag is rögzíti, hogy az átmeneti időszakra vonatkozó szabályoknak nem lenne gyökeres eltérés attól, mint ami szerint most is zajlanak a 2014-2020-as ciklus KAP kifizetései.

Ennek a javaslatnak a részleteit vitatták meg tegnap Brüsszelben az uniós agrár- és halászati miniszterek is és a jelek szerint nagy az egyetértés arról, hogy ezzel a „trükkel” kell áthidalni a 2021-es évet az EU-s agrártámogatások zökkenőmentes finanszírozása érdekében. Igaz vannak még technikai részletek, amelyekről további egyeztetések szükségesek. A fentiekkel összhangban adott ki az ülést követően egy rövid közleményt a magyar Agrárminisztérium is, amelyben Nagy István tárcavezető azt hangsúlyozta, hogy ennek az átmeneti időszaknak a szabályozását minél előbb el kell fogadni a magyar gazdák zökkenőmentes 2021-es finanszírozása érdekében, és a horvát soros EU-elnökség egyébként is erre törekszik (még az első félév során, azaz legkésőbb június végéig).

Nagy István közleményében jelezte, hogy az az uniós agrárminiszterek egyetértettek abban, hogy a 2021. január 1-jével kezdődő átmeneti időszakban is biztosítani kell a kifizetéseket, ezért minél előbb el kell fogadni az ennek jogalapját megteremtő KAP átmeneti rendeletet. Az agrárminiszter hozzátette, hogy magyar szempontból fontos alapelv lesz a most kezdődő tárgyalások során, hogy az új KAP elfogadásáig terjedő átmeneti időszakban már az új költségvetés terhére, de még a jelenleg hatályos szabályok szerint történjenek a kifizetések.

A visegrádi négyekkel együttműködésben mindent megteszünk majd a következő hónapok tárgyalásai során azért, hogy az érzékeny mezőgazdasági ágazatokban tevékenykedő közép-kelet-európai gazdák számára kiemelten fontos átmeneti nemzeti támogatások is megmaradjanak az átmeneti időszakban

– rögzítette a szaktárca vezetője.

Egy friss agrártárca összesítés szerint tavaly mintegy 800 milliárd forintnyi agrártámogatást fizettek ki a magyarországi gazdálkodóknak, amelyből csaknem 700 milliárd forint volt az uniós támogatás, 100 milliárd forint pedig a magyar állami forrás.

A hétfői brüsszeli ülésen egyébként hangsúlyos téma volt az Európai Bizottság által minap bemutatott Európai Zöld Megállapodásból az agrár ágazatra háruló teendők megvitatása is, hiszen az ágazat jelentős CO2-kibocsátó, illetve a környezetet is terhelő megoldásokkal működik. Természetesen a nagy átálláshoz az ágazatnak is jelentős uniós forrásokra van szüksége, és a Bizottság javaslata szerint a 2021-2027-es teljes Közös Agrárpolitikai keretnek legalább a 40%-át a klímavédelemmel összefüggő kiadásokra kell majd szánnia. Ennek értelmében a magyar gazdáknak is olyan megoldásokban, beruházásokban és támogatási lehetőségekben kell majd gondolkodnia, amelyek mind-mind nagy részben a 2050-es klímacél elérését szolgálják.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárium 2020 Konferencia

    Az agrárium jelen és jövője

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu