2019. október 22. kedd Előd

Hírek - Agrárpénzek

Drasztikusan nőtt a vágósertés termelői ára

A vágósertés termelői ára átlagon felül, 21 százalékkal nőtt idén júniusban tavalyhoz képest, miközben az élő állatok és állati termékeké 8,9 százalékkal emelkedett. Nagy a baj a hazai sertéságazatban – miközben az egész Európai Unióban csökken a sertésállomány - de a Vágóállat és Hús Terméktanács szervezet bízik a kormány sertéságazati fejlesztési stratégiájában, ami Raskó György szerint ismét csak az agrárkormányzat múltba révedését tükrözi.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

"Elsősorban a takarmányárak növekedése és az időjárási viszontagságok által okozott hatékonyságvesztés áll a drasztikusan növekvő vágósertés termelői ár növekedése mögött" - mondta az agrarszektor.hu-nak Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára. 


A KSH ma kiadott mezőgazdasági termelői árakról szóló jelentése alapján a vágóállatok termelői ára 10,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A vágósertés ára az átlaghoz képest kiugróan, 20,7 százalékkal növekedett, így a felvásárlási ára kismértékkel a decemberi ár alatt maradt, ami 387 Ft/kg volt. „Nincs új a nap alatt, még mindig ugyanazzal a problémával küzdenek mind a termelők, mind a feldolgozók, hogy a kereskedők nem hajlandóak magasabb árakon felvásárolni a sertéshúst, így a feldolgozók sem tudják magasabb áron megvenni a termelőktől a sertéshúst, ezért maradnak az alacsony felvásárlási árak miközben a termelők önköltsége egyre növekszik.” – mondta a VHT titkára.

Négyéves csúcson az uniós sertésár


Az Európai Unióban is négy éves csúcson van a sertéshús ára, mivel számos tagállamban csökken a sertésállomány, és a magas takarmányárak miatt egyre több gazda inkább levágja az állatait és megszünteti a tenyésztést. „A sertéságazat katasztrofális helyzetben van. Először is vannak a rövid távú problémák, az időjárási viszonyok miatt, ami csökkenti a takarmánykínálatot, és drasztikusan növeli az árakat. Ez a probléma nem elszigetelten hazai, hanem világméretű. A magyar állattartóknál ez növeli a likvidítási gondokat. E miatt is félő hogy sokan nem vállalják a megnövekedett költségeket inkább levágják a sertéseiket és bezárják a telepeiket.” – mondta Menczel Lászlóné. 


A hosszú távú probléma itthon is az, hogy valahogyan növelni kellene a sertésállományt, ami 3 millió alá esett vissza ebben az évben, miközben 2002-ben még 5 millió fölött volt. „„A szervezetünk július közepén ismertette javaslatait a Vidékfejlesztési Minisztérium által kezdeményezett megbeszélésen, miszerint a pénzügyi segítség mellett a sertéságazat problémáira az egyik megoldás az áfa 5 százalékra történő csökkentése lenne, ami megfelel a jelenlegi EU átlagnak is, és hatékony fegyver a feketekereskedelem elleni harcban. Ezen túlmenően az alacsony áfa segítségével a fogyasztó kevésbé érezné meg az állattartás és húsfeldolgozás költségeinek növekedését, amivel a hazai feldolgozók további belföldi piacvesztése is elkerülhető..” – mondta Menczel Lászlóné.

Nem lesz fordított ÁFA a sertéságazatban


A Vidékfejlesztési Minisztérium szintén szerdán délután jelentette be, hogy nem lesz fordított áfa a sertéságazatban. „A sertéságazat hosszú távú problémáinak megoldására megfelelőnek tartja a tanács a vidékfejlesztési minisztérium júliusban benyújtott sertéságazat-fejlesztési koncepcióját.” – tette hozzá Menczel Lászlóné.

Augusztus 1-től augusztus 31-ig 40 milliárd forintot igényelhetnek a gazdák az állattartó telepek korszerűsítésére, a jövő évi költségvetésből 2,6 milliárd többlettámogatást nyújt a kormány a sertéságazat erősítésére, jelentette be még júniusbanCzerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár.

Múltba révedés


„Az agrárkormányzat múltba révedését jól illusztrálja V. Németh Zsolt államtitkár legutóbbi nyilatkozata, miszerint a sertéságazat támogatását fajtákhoz kötik. Aki mangalicát, vagy nagy magyar fehér hússertést tenyészt, az kap támogatást, a többiek, akik külföldi fajtákkal dolgoznak, azok a tervek szerint nem.” – nyilatkozta korábban Raskó György agrárközgazdász, a Royal Tokaji Borászati Zrt., a Ceres Zrt., illetve a Csopak Holding elnöke az agrarszektor.hu-nak a kormány elé benyújtott új sertéságazat fejlesztési stratégiáról. „Nem zavar, ha a mangalica megkülönböztetett segítségben részesül, de nem árt tudni, hogy a magyar sertésállománynak ez az őshonosnak vélt fajta alig 1 százalékát teszi ki. Kapjanak támogatást a mangalicatenyésztők, de mi lesz az igazi árutermelőkkel? Ezek a fajták hatékonyság-teljesítmény-mutatójukkal nem tudják felvenni a versenyt a dán, holland, vagy a belga hibridekkel. Ha mi erre adunk pénzt, az ugyan nagyrészt pénzkidobás, de nagyon jól hangzik egy, a nemzeti érzéseket az utóbbi időkben kissé túlértékelő társadalom tagjai számára.”

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu