2020. május 28. csütörtök Emil, Csanád

Hírek - Agrárpénzek

Drasztikusan nőtt a vágósertés termelői ára

A vágósertés termelői ára átlagon felül, 21 százalékkal nőtt idén júniusban tavalyhoz képest, miközben az élő állatok és állati termékeké 8,9 százalékkal emelkedett. Nagy a baj a hazai sertéságazatban – miközben az egész Európai Unióban csökken a sertésállomány - de a Vágóállat és Hús Terméktanács szervezet bízik a kormány sertéságazati fejlesztési stratégiájában, ami Raskó György szerint ismét csak az agrárkormányzat múltba révedését tükrözi.
 
 

"Elsősorban a takarmányárak növekedése és az időjárási viszontagságok által okozott hatékonyságvesztés áll a drasztikusan növekvő vágósertés termelői ár növekedése mögött" - mondta az agrarszektor.hu-nak Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára. 


A KSH ma kiadott mezőgazdasági termelői árakról szóló jelentése alapján a vágóállatok termelői ára 10,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A vágósertés ára az átlaghoz képest kiugróan, 20,7 százalékkal növekedett, így a felvásárlási ára kismértékkel a decemberi ár alatt maradt, ami 387 Ft/kg volt. „Nincs új a nap alatt, még mindig ugyanazzal a problémával küzdenek mind a termelők, mind a feldolgozók, hogy a kereskedők nem hajlandóak magasabb árakon felvásárolni a sertéshúst, így a feldolgozók sem tudják magasabb áron megvenni a termelőktől a sertéshúst, ezért maradnak az alacsony felvásárlási árak miközben a termelők önköltsége egyre növekszik.” – mondta a VHT titkára.

Négyéves csúcson az uniós sertésár


Az Európai Unióban is négy éves csúcson van a sertéshús ára, mivel számos tagállamban csökken a sertésállomány, és a magas takarmányárak miatt egyre több gazda inkább levágja az állatait és megszünteti a tenyésztést. „A sertéságazat katasztrofális helyzetben van. Először is vannak a rövid távú problémák, az időjárási viszonyok miatt, ami csökkenti a takarmánykínálatot, és drasztikusan növeli az árakat. Ez a probléma nem elszigetelten hazai, hanem világméretű. A magyar állattartóknál ez növeli a likvidítási gondokat. E miatt is félő hogy sokan nem vállalják a megnövekedett költségeket inkább levágják a sertéseiket és bezárják a telepeiket.” – mondta Menczel Lászlóné. 


A hosszú távú probléma itthon is az, hogy valahogyan növelni kellene a sertésállományt, ami 3 millió alá esett vissza ebben az évben, miközben 2002-ben még 5 millió fölött volt. „„A szervezetünk július közepén ismertette javaslatait a Vidékfejlesztési Minisztérium által kezdeményezett megbeszélésen, miszerint a pénzügyi segítség mellett a sertéságazat problémáira az egyik megoldás az áfa 5 százalékra történő csökkentése lenne, ami megfelel a jelenlegi EU átlagnak is, és hatékony fegyver a feketekereskedelem elleni harcban. Ezen túlmenően az alacsony áfa segítségével a fogyasztó kevésbé érezné meg az állattartás és húsfeldolgozás költségeinek növekedését, amivel a hazai feldolgozók további belföldi piacvesztése is elkerülhető..” – mondta Menczel Lászlóné.

Nem lesz fordított ÁFA a sertéságazatban


A Vidékfejlesztési Minisztérium szintén szerdán délután jelentette be, hogy nem lesz fordított áfa a sertéságazatban. „A sertéságazat hosszú távú problémáinak megoldására megfelelőnek tartja a tanács a vidékfejlesztési minisztérium júliusban benyújtott sertéságazat-fejlesztési koncepcióját.” – tette hozzá Menczel Lászlóné.

Augusztus 1-től augusztus 31-ig 40 milliárd forintot igényelhetnek a gazdák az állattartó telepek korszerűsítésére, a jövő évi költségvetésből 2,6 milliárd többlettámogatást nyújt a kormány a sertéságazat erősítésére, jelentette be még júniusbanCzerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár.

Múltba révedés


„Az agrárkormányzat múltba révedését jól illusztrálja V. Németh Zsolt államtitkár legutóbbi nyilatkozata, miszerint a sertéságazat támogatását fajtákhoz kötik. Aki mangalicát, vagy nagy magyar fehér hússertést tenyészt, az kap támogatást, a többiek, akik külföldi fajtákkal dolgoznak, azok a tervek szerint nem.” – nyilatkozta korábban Raskó György agrárközgazdász, a Royal Tokaji Borászati Zrt., a Ceres Zrt., illetve a Csopak Holding elnöke az agrarszektor.hu-nak a kormány elé benyújtott új sertéságazat fejlesztési stratégiáról. „Nem zavar, ha a mangalica megkülönböztetett segítségben részesül, de nem árt tudni, hogy a magyar sertésállománynak ez az őshonosnak vélt fajta alig 1 százalékát teszi ki. Kapjanak támogatást a mangalicatenyésztők, de mi lesz az igazi árutermelőkkel? Ezek a fajták hatékonyság-teljesítmény-mutatójukkal nem tudják felvenni a versenyt a dán, holland, vagy a belga hibridekkel. Ha mi erre adunk pénzt, az ugyan nagyrészt pénzkidobás, de nagyon jól hangzik egy, a nemzeti érzéseket az utóbbi időkben kissé túlértékelő társadalom tagjai számára.”

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu