Bár a közel-keleti események esetleges szaúd-arábiai átterjedése - a világ legnagyobb olajtermelője révén - aggodalomra ad okot, ennek bekövetkeztéig azonban az élelmiszerdrágulás sokkal nagyobb problémát jelent, mivel az minden háztartás költségvetésén erősen érezteti hatását - közölte a Reuters-szel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik tanácsadója.

Az amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner szerint a gazdag országok szükség esetén fel tudnak halmozni olajtartalékokat, azonban az élelmiszerárak tartósan magasak maradnak. Ezen a héten jönnek ki az amerikai, kínai és brit kiskereskedelmi forgalmi adatok, melyek bemutatják majd, hogy miként küzdöttek meg a fogyasztók februárban a líbiai események miatt jelentősen megugrott olajárral.

A Reuters által megkérdezett szakértők egyelőre még 19 százalék feletti növekedést prognosztizálnak a kínai fogyasztásban (év/év összehasonlításban), míg az Egyesült Államok esetében is 1 százalékos bővüléssel számolnak, azonban ha az olajár tartósan magas marad, az erősen visszaveti majd a fogyasztást a következő hónapokban.

A Deutsche Bank elemzője szerint a barrelenkénti 110 dolláros olajár 0,4 százalékkal vetné vissza a globális növekedést, azonban ha a 150 dolláros szintet is megüti - ennek mindössze 10-15 százalék esélyt jósol a szakértő - az már 2 százalékpontos visszaesést okozna, amely a 2011-es évre jósolt 4,2 százalékos növekedés nagy részét felemésztené.

Ennél valószínűbbnek tartják azonban elemzők az élelmiszerárak tartós emelkedését, részben a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt kiesett termésmennyiségnek, részben a fejlődő országok emelkedő életszínvonala miatt megnövekedett húsfogyasztásnak köszönhetően.

Ennek költségei egyenetlenül oszlanak el az országok között, mivel a szegényebb országokban a háztartások vagyonának legnagyobb részét az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások emésztik fel.

A Világbank elnöke, Robert Zoellick a Reutersnek azt nyilatkozta múlt héten, hogy a gazdag országok politikusai nem veszik kellő súllyal tekintetbe a szegényebb országokra nehezedő nyomást. Márpedig ha a növekedésük gátjává válnak a magas élelmiszerárak, azt a fejlett országok is meg fogják érezni.

Az IMF becslései szerint a fejlődő országokban 6,5 százalékos növekedés várható idén, míg a gazdag országok mindössze 2,5 százalékkal bővülhetnek.