2020. július 16. csütörtök Valter

Hírek - Agrárpénzek

Elkerülhetetlen a tojás drágulása

A tavalyi kényszerű fejlesztések és az aszály miatt megdrágult takarmány veri fel az árakat a közeljövőben Végh László, a Tojásszövetség elnöke szerint. Komolyabb árrobbanástól egyelőre nem kell tartani, de kérdés még hogyan reagál a piac, de a kikényszerített fejlesztések hatását még sokáig érezni fogjuk.
 
 

Az 1999/74 EK irányelv január elsejei hatálybalépésének pillanatában 15 tagország, köztük Magyarország sem felelt meg maradéktalanul az előírásoknak. Az évet a Tojásszövetség adatai szerint 413 működő telepen 5,47 millió tyúkkapacitás melletti 4,4 millió tyúkkal kezdték a termelők, az időközben lezajlott technológiai kényszerváltás következtében azonban valamelyest lecsökkent a mennyiség. A júliusi adatok szerint már csak 385 telepen zajlik a termelés, 5,45 milliós kapacitással és 3,8 millió tyúkkal. A ketrecek cseréje ráadásul igen komoly költséggel is járt, az állatonkénti 6000 forintos költség a teljes ágazatra levetítve körülbelül 20-25 milliárd forintnyi befektetést jelentett az amúgy is forráshiányos termelőknek, akik részben pályázati forrásokból, részben hitelből finanszírozták meg a fejlesztéseket.

A szükséges önerő, a megfelelő finanszírozási források teljes vagy részleges hiánya számos okra vezethető vissza, ám a legnagyobb szerepet a korábbi évek gyenge teljesítménye okozta. Magyarország komoly tojásimportra szorul, a hazai termelés legjobb esetben is csak a saját igények 75-80 százalékát képes kielégíteni, így a hazai árakra erőteljes hatással van az Európai Unió kínálatának alakulása. A januárban lejárt türelmi időt megelőzően számos gazdaság igyekezett ideiglenesen úgy felfuttatni termelését, hogy a szükséges fejlesztéseket új telepek létrehozásával oldotta meg, majd egymással párhuzamosan zajlott a termelés a régi és az EU által kívánatos új formában. A kötelező befektetés megtérülésének ilyetén felgyorsítása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ugyanis eredményeként óriási túltermelés volt tapasztalható az Unió területén, ennek megfelelően a hazai termelők is csak borzasztó alacsony áron, veszteséggel tudtak értékesíteni, 2010-ben és 2011-ben a felvásárlási ár az önköltségi árat sem érte el.

Villámgyorsan megfordult a helyzet a régi ketrecek türelmi idejének lejártakor, túltermelés helyett szinte azonnal tojáshiány lépett fel, ami eleve megdobta az árakat, erre tekintettel a kényszercsere költségeit nem is tudták beépíteni az árakba a termelők. Ezt azonban nehéz lenne tovább halogatni annak ellenére, hogy nem a piac ellenállása az egyetlen veszély, amivel az ágazatnak szembe kell néznie. Az előálló akut tojáshiány kezelése érdekében ugyanis az EU-n kívüli országokból engedett be tetemes mennyiséget, azaz miután rákényszerítette gazdáit a költségesebb termelésre, olyanokkal szemben kényszerítette őket versenyre, akiket nem kötött a szabályozás, azaz jóval gazdaságosabb feltételek mellett érvényesülhettek. A legújabb veszélyforrásként az Európai Unió állat-egészségügyi hatóságaival és a WTO-val folytatott tárgyalásait befejezett Ukrajnát jelölte meg a Tojásszövetség elnöke, de az illegális import és az Unión belüli illegális termelés problémáit sem látja megoldottnak. „A történet legnagyobb tanulsága, hogy nem lehet ilyen drasztikus váltást kikényszeríteni semmilyen ágazatból, mert az komoly zavarokat fog eredményezni a piacon” – mondja Végh László. „Ennél sokkal organikusabb megoldást jelent, ha menetében, az amortizáció miatt bizonyos időközönként amúgy is szükséges fejlesztések kötelező irányát megszabva történik a technológiai váltás.” – teszi hozzá.

A magyarországi termelőknek azonban nem csak az illegalitással és az EU-n kívüli termelőkkel kell megküzdeniük, hanem az importkényszer miatt elsősorban a német, lengyel, spanyol és holland vetélytársakkal is, akik a magasabb tőkekoncentráció, a dömpingárak miatt komoly versenyelőnyt élveznek. A magyar tojás védelmében folytatott küzdelemben Végh László komoly eredménynek tartja a kilós ár feltüntetését előíró miniszteri rendelet, mely hatékonyabban tájékoztatja a fogyasztót, így kevésbé téveszti meg az olcsóbb, ám méretben többnyire kisebb külföldi tojás. Az emelkedő takarmányárak hatásainak kivédése érdekében jelenleg is zajlanak az egyeztetések a szaktárca, és a szakmai szervezetek, így a Baromfi Termék Tanács és a Tojástermelők Szövetsége között is az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére, mely ugyancsak sokat javítana az ágazat és a fogyasztók helyzetén egyaránt. Folynak a vizsgálatok a fordított áfa bevezetésének lehetőségeiről is, Végh László szerint a gabonapiacon ellehetetlenített, szervezett adócsaló körök egyre nagyobb mértékben szivárognak át az élelmiszeripar eddig kevésbé érintett területeire.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu