Nem beruházásokra ment el VP-források döntő része

Vidékfejlesztési Program (2014-2020) kezdetétől 2019. szeptember 30-ig 441,3 milliárd forintot fizettek ki a pályázóknak. A kumulált adatokat vizsgálva elmondható, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedések tették ki a kifizetések csaknem egynegyedét, meghaladva a 99 milliárd forintot. A támogatások 12,3 százaléka tárgyi eszközökbe történő beruházásra fordítódott (54,3 milliárd forint). A kifizetések 6,7 százaléka, 29,7 milliárd forint a Natura 2000-hez és a víz-keretirányelvhez kapcsolódott, míg alapvető szolgáltatásokra és a falvak megújítására 27 milliárd forintot folyósítottak a kedvezményezetteknek - írja a NAIK AKI Pénzügyi hírlevelében.

A kertészetek kevésbé tudtak fejleszteni

Az AM adatgyűjtése alapján a mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya (messze ők veszik fel a legtöbb hitelt az agráriumban) 2019 harmadik negyedévének végén 24,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket, ezáltal az állomány 388,9 milliárd forintra nőtt. A hitelösszegen belül a piaci hitelek értéke 66,1 százalékot képviselt. A teljes hitelállomány legnagyobb része (43,1 százaléka) a szántóföldi növénytermesztő társas vállalkozásokhoz, 38,4 százaléka pedig az állattenyésztőkhöz került. A kertészeti ágazat részesedése 2,8 százalékot, az egyéb ágazatokban tevékenykedőké 15,8 százalékot tett ki.

A szántóföldi növénytermesztő társas vállalkozások hitelállománya 33,1 százalékkal, az állattenyésztési ágazaté 16 százalékkal emelkedett egy év alatt.  Azon belül is a baromfiágazat hitelállománya18,6 százalékkal, a sertésé 6,2 százalékkal, a szarvasmarha-ágazaté pedig 19,3 százalékkal bővült. A kertészeti ágazat hitelállománya az aktuális negyedévben mindössze 2 százalékkal 10,9 milliárd forintra nőtt 2019 harmadik negyedévének végére.

Rövid időtávra legnépszerűbb a Széchényi Kártya

A magyar agrárium rövid távú finanszírozásának stabilabbá tételét is szolgálja a Széchenyi Kártya Program, ami 2011-től érhető el az agrárvállalkozások számára. A benyújtott hiteligények itt is tovább nőttek, a szerződések száma 36,1 százalékkal 16.552 darabra, a leszerződött összeg 46,1 százaékkal 172,2 milliárd forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A Széchenyi Kártya népszerűségét mutatja, hogy a növekedés dinamikája továbbra sem veszített lendületéből.

A lízing használt gépekre is jó alternatíva

Az új és használt mezőgazdasági gépek lízingcégekáltal finanszírozott összegénél a harmadik negyedéves állományokat tekintve az elmúlt öt évben fokozatos emelkedésvolt megfigyelhető. Ez a mezőgazdaság fejlődését követte, hiszen egyre több gazdálkodó tér át intenzív termesztési technológiára, amelynek gépigénye is magasabb. Amennyiben a gépberuházás minőségi cserét jelent, gyors megtérülési idővel számolhatnak a gazdálkodók. A lízingcégek finanszírozott állománya - tőkekintlévősége - mintegy 10 százalékkal 181,1milliárd forintra nőtt egy év alatt. Az új mezőgazdasági gépek lízingeltállománya 4,5 százalékkal 140,3 milliárd forintra bővült, miközben a használt gépeké 33,3 százalékkal 40,8 milliárd forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A tőkekintlévőségek emelkedésével párhuzamosan a megkötött lízingszerződések száma is tovább nőtt. A lízingcégek 2019 harmadik negyedévének végére az előző év azonos időszakához képest 13,2 százalékkal több, összesen 3733 szerződést kötöttek, ami az elmúlt öt év harmadik negyedévei alapján a legmagasabb értéknek számít. Az új mezőgazdasági gépekre 13,4 százalékkal, a használt mezőgazdasági gépekre pedig 12,5 százalékkal több szerződést kötöttek egy év alatt.