Az aszály már a tavalyi évben elérte Észak-Európát, a szántóföldi növénytermesztésben pedig egyre komolyabb problémákat okoz, ami jól látszódik azon is, hogy a búza és több kalászos ára is látványosan megemelkedett az utóbbi időben - tájékoztatott Feldman Zsolt. Ebben a szegmensben 2019 első fele is egy elég feszített piaci tempót tükröz, a kínálat ugyanis jócskán a kereslet alatt alakul szinte az egész világon. Az aszály a takarmánypiacra is rányomja a bélyegét, a gabonaárak emelkedése miatt ugyanis drága a takarmány is, ez pedig nem könnyíti meg az állattenyésztés helyzetét. 

Az elmúlt téli hónapokban 60 százalékkal kevesebb csapadék hullott, mint az eddigi években, emiatt pedig nagyon súlyos talajnedvességhiány van az egész országban - közölte az államtitkár. Észak-Alföldön a súlyos aszály még most is fenn áll, ami komoly hatással van az őszi vetésű terményekre, ugyanakkor az, aki most vetett napraforgót vagy kukoricát, szintén ezekkel a kihívásokkal szembesül. Már most 50 ezer hektárra jelentettek be aszálykárt a gazdálkodók, ami a tavalyi évhez képest is rengeteg, az igazi nyári szárazság pedig még messze van. A kormány már több intézkedést is hozott az öntözésfejlesztés tekintetében, emellett pedig dolgoznak a mezőgazdasági öntözési engedélyeztetésének radikális egyszerűsítésén - hangsúloyzta Feldman Zsolt.

Az államtitkár a generációváltásról is beszélt, és kiemelte, hogy most jött el az az időszak, amikor a rendszerváltás után gazdálkodásba kezdetettek jelentős része nyugdíjba vonul, és átadja a gazdaságát, ezért fontos a fiatalok benntartása a termelésben. Jelenleg ugyanis mindössze a hat százaléka 35 év alatti a mezőgazdasági termelőknek, így cél, hogy egy stabil és jövedelmező tevékenységnek lássák a fiatalok a mezőgazdaságot, így lesz ugyanis nagy vonzereje az ágazatnak.

Feldman Zsolt

Feldman Zsolt a Közös Agrárpolitikával kapcsolatban elmondta, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint jelentősen csökkene az európai mezőgazdaságra fordítható keret. A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy a csökkentés mellett a bizottság rengeteg admininsztratív nehézséget támasztana a gazdálkodók felé. A bizottság javaslata szerint tehát szigorúbbá válna a rendszer a 2020 utáni időszakban, ami a magyar agrárium számára nehezen elfogadható.