A Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián arról kérdeztük Győrffy Balázst, hogy a 2019-es évben melyek voltak a legfontosabb események a NAK szempontjából. Elmondta, hogy 2018-ban készítettek egy tanulmányt arról, hogy a magyar mezőgazdaságnak milyen fejlődést gátló tényezői vannak, illetve igyekeztek ezekre megoldásokat is keresni.

Tavaly lépett hatályba a földforgalmi törvény változása, amellyel jelentősen megerősödött a földbizottságok szerepe. A kamara célja, hogy a földforgalom vonatkozásában a helyben élő gazdáknak érdemi véleményformálási lehetőségük legyen. Fontos törekvés az öntözés megfelelő szintű kezelése is, hiszen most már források is rendelkezésre állnak, így a következő tíz évben 170 milliárd forintot lehet fordítani e célra.

A jelenlegi hazai öntözési arány európai szinten nagyon csekély, pedig ennek a többszöröse is elképzelhető lenne. 

- emelte ki. 

Az agrárörökléssel még nagyon sok a teendő, Magyarországon ugyanis a gazdaságátadás jellemző formája jelenleg az, hogy az idősebb gazda örökül hagyja a gazdaságot a fiatalabb generációra, ami nem feltétlenül optimális, mivel sok rendezetlen kérdést hagyhat maga után - hangsúlyozta Győrffy Balázs. A kamara ezért szeretné, ha valamilyen szervezett formában tudna elterjedni a gazdaságátadás, ami azt jelenti, hogy az idősebb gazda még életében odaengedné a kormányrúdhoz a fiatalabb generációt valamilyen ütemezett formában. Természetesen ezt megfelelően kellene motiválni akár a szabályozás, akár az adózás vonatkozásában.  

Győrffy Balázs

A kamara elnöke tájékoztatott róla, hogy nagy kihívás a Közös Agrárpolitika tervezése is. A fiatal gazdák támogatásával kapcsolatban az egyes pillér támogatása beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a kettes pilléres támogatásnál ugyanakkor a feltételek nem feltételnül optimálisak. A klasszikus fiatal gazda pályázatokon kívül a gazdaságátadás támogatása sokkal jobban szolgálná azokat a célokat, amelyeket az EU kitűzött maga elé. 

Győrffy Balázs szerint mindenképpen szükség lenne egy gazdaságátadási programra, a gazdatársadalom ugyanis elöregszik, ugyanakkor nem minden fiatal akarja, vagy tudja átvenni a gazdaságot. Ez összefügg az öröklés és az osztatlan közös földtulajdonok kérdésével is, ez utóbbival kapcsolatban azonban most még sok a probléma. Azt sokan nem tudják, hogy az osztatlan közösnek több mint fele nem a rendszerváltáskor keletkezett, hanem az azt követő időszak örökléseivel, és ennek hatására aprózódtak fel a területek.