2019. május 22. szerda Júlia, Rita

Hírek - Agrárpénzek

Importra szorul hazánk sertéspiaca

Komoly szabályozási problémák vannak a hazai sertés ágazatban. A pályázatok az állattartóknak nem elérhetők, és a fekete vágások is nagyon jelentősek. Antal Gábor, aki a Vágóállat és Hús Terméktanács alelnök, úgy véli, hogy a problémákon egy jól működő pályakövetési rendszer tudna segíteni.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Szükséges-e az import?

Magyarország jelenlegi vágó sertés állománya megközelíti ugyan, de nem éri el a három milliós példányszámot, ez csak azért gond, mert a magyar szükségletek ennél sokkal nagyobbak. Antal Gábor, a Vágóállat és Hús Terméktanács alelnöke elmondta, hogy hazánkban évente 4,5 millió kilógramm sertéshúst fogyasztunk, ami azt jelenti, hogy szükségünk van importra, ráadásul elég nagy mennyiségben.

A behozott termék élő, vagy hasított fél sertés esetleg csontos hús formájában érkezik az országba. Gyakorlatilag egész Európa területeiről érkezik hozzánk import áru, mégis a legnagyobb sertésbeszállítóinknak Lengyelország, Németország, Hollandia és Dánia számít, közülük is Lengyelország a legkiemelkedőbb, hiszen a nálunk éppen gondokkal küszködő ágazat náluk jelenleg virágzik a legjobban.

Mi okozza a problémát?

A sertés ágazat hanyatlása már a rendszerváltás óta érezhető, mégis egy komolyabb zuhanás figyelhető meg az EU csatlakozás éveiben a sertés mennyiségét tekintve.


Az alelnök elmondta, hogy ennek a hanyatlásnak nagyon komplex okai vannak. Kiemelte, hogy az egyik ilyen ok az Európai Uniós támogatási rendszerek, hiszen a csatlakozással átvettük az uniós struktúrát. Ebben az agrártámogatások túlnyomó része a földel rendelkező, főleg növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságoknak megy. Az állattenyésztők gyakorlatilag semmilyen pályázati lehetőséghez nem jutnak, ez is az oka, hogy a régebben jól működő nagyüzemeket, melyekből elég sok volt az országban, egymás után leépítették. Ez a többi uniós országban gazdaságon belül realizálódik, és így sokkal arányosabb.

Antal Gábor a másik kiemelendő problémának azt látja, hogy nem tudjuk kezelni a hazai belső piacunkat, mivel a termelők és a feldolgozók nem érik el a fogyasztókat a magyar termékekkel. Ez annak is köszönhető, hogy nincs termékpálya, nem tudjuk követni az élőállatok útját a születéstől a piacra kerülésig, így elég széles teret hagyva a fekete kereskedelemnek a szektorban, a hazai piacon lévő termékek 30-40 százaléka ilyen úton került oda.

Az alelnök példaként a hasonló népességű Ausztriát hozta fel, hiszen ott a mi átlag 28kg/fő/éves fogyasztásunkkal ellentétben ott átlag 42 kilogramm sertéshúst eszik meg egy ember esztendőnként. Ez azért van így, mert az osztrák szabályozás jobb. Ráadásul ott az export-import arányokat is sokkal ésszerűbben kezelik, pedig az állomány közel akkora mint hazánkban.

Az árak

A sertés termelői árát elég nehéz meghatározni, hiszen gyakran mozog, és rengeteg minden befolyásolja, de leginkább a világpiaci árak vannak rá hatással. Nagyon meghatározó szereplője ennek a piacnak az amerikai kontinens, azon belül is Brazília – tudtuk meg az alelnöktől. Az euró dollár árfolyam pedig nagyon lényeges, hiszen ha a dollár változik, azzal együtt változik a tengeren túli import mennyisége is.

A piaci árak már nem ennyire komplikáltak. Az élő állat éves ára 300 és 330 forint között volt kilónként, jelen pillanatban 300 forinton áll. A feldolgozott termékek közül a legkedveltebbek a karaj, illetve a comb, melyek közül az első kilónként 1000 forint körül szokott mozogni, az utóbbi pedig 600 és 800 forint közé tehető.

Ilyenkor az ünnepek közeledtét már októberben kezdi érezni az ágazat. A terméktanács alelnöke elmondta, hogy ilyenkor a nagyobb a kereslet a sertés termékekre, de ez a megemelkedés nagyon elenyésző, főleg annak a fényében, hogy pangott az érdeklődés.

A megoldások

Antal Gábor a megoldást abban lát, hogy hazánknak ki kellene építenie egy jól működő termékpálya rendszert, hiszen ha pontosan tudjuk, hogy élő illetve feldolgozott sertésből mennyi van a piacon, akkor a fekete kereskedelem gyakorlatilag teljességgel kizárható. Véleménye szerint ez lenne az első lépés egy jobb és jövedelmezőbb ágazat felé.

Hozzátette, hogy a pályázati rendszer hiányosságaival Magyarország nem tud mit tenni, hiszen ezeket az Európai Unió határozza meg.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Nyugat-magyarországi Agrárfórum

    Az agrárium legaktuálisabb témái

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu