2019. május 21. kedd Konstantin

Hírek - Agrárpénzek

Jövőre hatályba lép a birtokrendezési törvénycsomag!

Idén januárban hatályba léptek a földforgalmi törvény módosításai, jövőre pedig komplett birtokrendezési jogszabálycsomag érkezik. Ehhez azonban több tucat jogszabály módosítására van szükség, ezek egy része alkotmányossági aggályokat is felvethet – hangzott el a Portfólió Agrárium 2019 konferencián, Kecskeméten.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A földforgalmi törvény módosítása volt az egyik apropója a konferencia kerekasztal-beszélgetésének, melynek résztvevői voltak:

  • Andréka Tamás, az agrártárca főosztályvezetője
  • Font Sándor, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke
  • Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és
  • Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke.
A beszélgetés résztvevői jobbról balra (jobb szél: Hazafi László, Portfólió/Agrárszektor)

Máhr András a földforgalmai törvény módosítása kapcsán nem vitatta a jogalkotó céljait, vagyis azt, hogy egy felső határt kell szabni az adásvételi áraknak a földpiacon, és hogy korlátozni kell az egy kézben felhalmozható földet. De úgy vélte, ezek másképp is elérhetőek lettek volna.

Nem lett volna szabad életbe léptetni a törvényt, amíg nem jelenik meg a föld értékének pontos számítási módját tartalmazó kormányrendelet”

 – vélekedett. Mint mondta: az adott hektár elmúlt 20 éves jövedelemtermelő képessége túl tág fogalom az érték megállapításához. A szövetkezeteket képviselő szakember kifogásolta azt is, hogy a bíróságok nem dönthetnek egy eléjük került földforgalmi ügyben, csupán új eljárásra kötelezhetik a közigazgatást.

A törvénymódosítást előterjesztők azzal érveltek, hogy gátat kellett szabni a földárak elszabadulásának és a területek más célú hasznosításának.

Ha a jövedelemtermelő képesség és a vételi ár között nagy a szakadék, akkor azt a földet valószínűleg nem termelésre akarják használni. Most a gazdáknak jogalapot teremtettünk arra, hogy ezt jelezhessék. A maximális ár nem egy hatósági ár, hanem egy elméleti plafon, amit ha tényleg két gazda tárgyal egymással, akkor az esetek döntő többségében meg sem fognak közelíteni”

– hangoztatta Győrffy Balázs. Andréka Tamás hozzáfűzte: amíg nincs olyan földügylet, ami arra utalna, hogy a földtörvény alkalmazása nehézségekbe ütközik, addig nincs értelme újabb, pontosító jogszabályokat alkotni. Font Sándor szerint legfeljebb a földforgalom 3-5 százalékát érintheti majd a maximális árra vonatkozó szabályozás. Például a Balaton-felvidéken, a nyugati országhatáron és a leendő autópályák nyomvonala mentén tesznek a vevőjelöltek irreálisan magas ajánlatokat. Font Sándor ugyanakkor megjegyezte, hogy az új földforgalmi törvény alkotmányossági próbájakor is ez egyetlen gyenge pont: éppen az eladó tulajdonhoz fűződő érdekei sérülhetnek azzal, ha egy mesés ajánlatra nem mondhat igent. A föld azonban egy sajátos jószág, minden országban kivételes szabályok vonatkoznak rá.

Győrffy Balázs

A földtörvény másik vitatott módosítása a földforgalmi eljárás bírálati szakaszára vonatkozott, pontosabban arra, hogy az Agrárkamara megyei elnöksége ítéli meg, hogy a vevőjelölt megszerezheti-e a földet. Döntése bírósági úton sem módosítható, legfeljebb egy újabb eljárást harcolhat ki így az ajánlattevő. Győrffy Balázs a módosítás indoklásaként azt hozta fel, hogy a bíróságok nem vizsgálják a család földviszonyait. Ezért ha csak abból indulnak ki, hogy egy személy 300 hektárt birtokolhat, és nem veszik figyelembe, hogy többször 300 hektárt már elajándékozott a rokonainak az illető, akkor helytelen birtokpolitikai döntéseket hozhatnak.

Máhr András ezt azzal támadta, hogy a földtörvény megalkotásakor kellett volna ügyelni arra, hogy ennek tilalma benne legyen. Akkor a bíróságok a törvény betűje szerint eljárva is helyes döntéseket hoztak volna. Most viszont átestünk a ló túlsó oldalára – figyelmeztet -, mivel akármekkora részesedésünk is van nekünk, vagy bármely családtagunknak egy mezőgazdasági vállalkozásban, azt vizsgálni kell a földvásárláskor. „Gondoljunk bele, az országgyűlési képviselőknek nem kell ennyire transzparens adatokat szolgáltatniuk, mint egy földvásárlónak, ráadásul ezek az adatok a törvény szerint „egyéb célokra” is felhasználhatók….” A szakember az új eljárásra kötelezést azért sem tartja jó ötletnek a bírósági döntés helyett, mivel így évekig eltarthat egy-egy vitatott földrészlet megszerzése.

Máhr András

Körvonalazódott a beszélgetés során az osztatlan közös területek rendezésének menetrendje is. Andréka Tamás elmondta, hogy eddig a terület felosztása során 7 ponton is jogorvoslattal élhetett bármelyik érintett földtulajdonos (a sorsolástól kezdve a kimérésig), most azonban egyetlen egységes eljárásban egyetlen jogorvoslati igényre lesz lehetőség.

Ettől azt remélik, hogy az eddig jellemző 450-500 napos kimérési procedúra 250 napra zsugorodhat.

Az osztatlan közös újratermelődését az öröklés újraszabályozásával is akadályoznák: német mintára „csak egy maradhat” alapon.

Több tucat jogszabályt érintünk a nemzeti birtokrendezésről szóló törvénycsomaggal, ezek jó része nem is ágazati jogszabály, és adott esetben a tulajdonhoz fűződő érdekeket is sérthet, ezért nagyon alapos előkészítést igényel ”

- fogalmazott Font Sándor, hozzátéve, hogy akár olyan problémákba is belefuthatunk, mint hogy van-e elegendő földmérő az országban a megvalósításhoz? A törvénycsomag elkészülésének várható idejét Andréka Tamás az uniós választások utáni időszakra tette, várható hatályba lépését pedig 2020 január elsejében jelölte meg.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Nyugat-magyarországi Agrárfórum

    Az agrárium legaktuálisabb témái

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu