2019. február 24. vasárnap Mátyás

Hírek - Agrárpénzek

Kísérleteztek a finnek: hogy hat a munkavállalási kedvre, ha biztos a létalap?

A finnek eleinte egy monumentális, 10 ezer fős, minden társadalmi rétegre kiterjedő, mindenkinek egyformán 180 ezer forintnyi jövedelmet ígérő kíséretet álmodtak meg annak kiderítésére, hogy motiváltabb-e az ember a munkára, ha nem kell a létalapjait féltenie. Végül 2000 munkanélkülit választottak ki, akik két éven át kaphatták meg az említett összeget. A kísérletet most fújták le.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A kísérlet 2017 elejétől 2018 végéig futott 2000 véletlenszerűen kiválasztott munkanélküli részvételével, akik ebben az időszakban havonta 560 euró (180 ezer forint) alapjövedelmet kaptak. A projektet Kangas professzor indította el a finn társadalom-biztosítási kutatóintézetben (Kela). Eredetileg 10 ezer munkavállalót - köztük vállalkozókat és "fehér galléros" értelmiségieket is - bevontak volna a kutatásba, de a kormány csak egy sokkal szűkebb változatot támogatott.

(Fotó: MTI, Balázs Attila)

Petteri Orpo pénzügyminiszter, aki korábban az ország mező- és erdőgazdasági minisztere is volt, az euractiv.com-nak a kísérlet tanulságairól számolt be. Ahogy elmondja, a projekt indításakor az volt az alapkérdés, hogy a munkanélküliek motiváltabbak lesznek-e a munkakeresésben, ha az ellenkezőjét tesszük annak, mint amit eddig csináltunk: nem megvonjuk a létalapjukat biztosító bevételeket, hanem növeljük azokat.

Nos, az eredmény az, hogy nem nőtt tőle a foglalkoztatottság, viszont jelentősen csökkentette a szociális biztonsági hálóra jutó forrásokat. Azt gondolom, ezzel a kísérletet lezártnak tekinthetjük Finnországban"

- összegez a szakember. Majd elmagyarázza, miért gondolta a baloldal és a zöldek, hogy a kísérletnek pozitív hozadékai lesznek. A munkanélküliek közérzete a várakozásnak megfelelően javult a magas alapjövedelem hatására, ez csökkenő agressziót és a kisebb társadalmi feszültséget eredményezhet, ami szintén fontos politikai szempont lehet. Csakhogy a fő cél a jóléti állam fenntartása, ami kizárólag magas foglalkoztatási rátával, erős gazdasági növekedéssel és fejlett szociális ellátórendszerrel lehetséges. A munkanélküliek munkavállalását az egységes alapjövedelem helyett például azzal is lehet ösztönözni, hogy a rövidtávú munkavállalásaikat nem terheli adó, és ezáltal jutnak bevételhez. Fontos, hogy ez a bevétel nagyobb legyen, mint amihez munkanélküliként jutnának.

Aki a magas alapjövedelmet támogatja, annak el kell fogadnia az alacsonyabb foglalkoztatási rátát és a kisebb általános jólétet, a nagyobb mértékű szegénységet"

- mondta Petteri Orpo. Ugyanakkor elismerte, hogy a kísérlet kivitelezése nem volt tökéletes: úgy adtak pénzt az alapjövedelemre, hogy a szociális háló egyéb pontjait nem módosították. Ezért elképzelhető, hogy egy komplexebb rendszerben más eredmény született volna. A politikai pártoknak azonban ennyi is elég volt ahhoz, hogy lefújják a programot. Finnországban ugyanis áprilisban választásokat tartanak, a kormány pedig nem kívánja kétes kimenetelű kísérletekkel gyengíteni pozícióit a választók körében.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    Agrárium 2019

    Mezőgazdaság a gyakorlatban >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu