Az Országos Magyar Vadászkamara a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői információi alapján a honlapján közzétett elemzésében kitért arra, hogy a vadásztársaságok legtöbbjénél a külföldiek bérvadászatából (őz, szarvas, vaddisznó) származó jövedelem adja az éves bevétel jelentős részét, a kiesés semmivel sem lesz teljes mértékben pótolható, így komoly likviditási problémák lehetnek, tudhattuk meg az Országos Magyar Vadászkamara MTI-hez eljuttatott közleményéből.

Az őzbakszezon április 15-én indulna, de a meglévő szerződéseket a külföldi szervezőirodák sok esetben már most visszamondják a koronavírus-járvány miatt. Különösen az alföldi vadásztársaságoknál jelenthet óriási problémát, ahol ez az egyetlen jelentős vadászati bevételi forrás. Ráadásul az elmaradó vendégvadászok miatt a csökken a számukra turisztikai szolgáltatást nyújtó falusi vendégházak bevétele is.

A kamara szerint átmenetileg minden olyan hatósági, felügyeleti intézkedést, amely tovább ronthatja a vadászatra jogosultak működési biztonságát, - például a vadvédelmi bírságot, vadkárt, illetéket - minimálisra kell visszaszorítani.
Úgy fogalmaznak, kiemelten kell most segíteni az ágazat szereplőit, hogy a hazai vadászati világkiállítás idejére, 2021 őszére rendezett viszonyok jöhessenek létre, a hazai vadgazdálkodási ágazat stabilan működhessen.

Hrabovszki János, a Békés Megyei Vadászkamara elnöke szerint a megyében lévő 85 vadászati egység éves árbevételének 35-40%-ától, mintegy 500-600 millió forinttól biztosan elesik idén a koronavírus miatt. Az április 15-én induló őzbakvadászatra jellemzően olasz, szlovák, osztrák, német és dán vendégvadászok érkeznek, idén előzetesen az arab országokból is bejelentkeztek, akik a határok lezárása miatt nem fognak megérkezni. A vendéglátóipari egységek leállása miatt a vadhús értékesítés is lényegében leállt, tette hozzá Hrabovszki János, aki azt is közölte, július végén, augusztus elején, az őzüzekedés idején egy hétig, tíz napig még lehet őzbakot vadászni, ha addigra rendeződik a helyzet, némileg javulhatnak a társaságok kilátásai. Ahogyan a szeptemberben induló őzsuta vadásztatás is, amely az árbevétel körülbelül 15%-át adja, jelenthet még bevételt a globális járványhelyzet javulása esetén.

Az árbevétel (az országos vadászati adattár szerint Békés megyében 2018-2019-ben 1 milliárd 862 millió forint volt) körülbelül 30%-át a mezei nyúl adja, ám a 85 helyi társaságból mindössze 20-nak van mezei nyula, annyira lecsökkent az állomány. Itt az a kérdés, hogy a fő felvevő olasz és francia piac ősszel keresi-e majd a magyar mezei nyulat. Ha nem, az további árbevétel kiesést jelent majd, mondta Hrabovszki János.