2019. június 25. kedd Vilmos

Hírek - Agrárpénzek

Környezeti katasztrófák éve volt 2018

2018 szokatlan időjárási jelenségekkel indult: Floridában havazott, míg Pécsett nyíltak az ibolyák. Aztán nyáron újabb anomáliák jelentkeztek az időjárásban. 30 fok feletti hőmérsékletet mértek Észak-Norvégiában, a sarkkör környékén, Grönlandon pedig egy hatalmas olvadó jéghegy egy kis falut fenyegetett - összegezte az infostart.hu 2018 éghajlati furcsaságait.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Indiában májusban egy homokvihar több mint 130 ember halálát okozta, nyáron az északi félteke hőhullámában több mint százan vesztették életüket, a július 24. és 29. között tomboló görögországi erdőtűz 91 ember halálát okozta, és 25-en eltűntek. A szeptember 14-én az Amerikai Egyesült Államokra lecsapó Florence hurrikán több mint száz embert ölt meg. Szeptember 15-én a Kínában és a Fülöp-szigeteken tomboló tájfun 64 ember életét oltotta ki, szeptember 15. valódi fekete nap volt, hiszen ekkor kezdődtek Nigériában is azok az esőzések, amelyek mintegy 200 ember életébe kerültek. Emlékezetes a novemberi kaliforniai tűzvész 85 halottal és 200 eltűnttel

Magyarországon hol rengeteg volt a víz, hol pedig rekordszinten kevés. A villámárvizek csakúgy mint az aszályos idő az éghajlatváltozás jelei. Június 10-én megdőlt a napi csapadékrekord, a Duna pesti szakaszán pedig október 25-én rekord alacsony vízállást mértek. Az Európai Számvevőszék 2018-as jelentése szerint pedig a magyar lakosság egészséges életévei sokkal jobban csökkennek a légszennyezés miatt, mint a kínai vagy az indiai lakosoké.

Rekord alacsony vízállás a Dunán októberben (MTI fotó, Máthé Zoltán)

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete nyilvánosságra hozta, hogy 2017-ben tovább növekedett a Föld légkörében az üvegházhatású gázok koncentrációja. A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint 2018-ban tovább nőtt a szén-dioxid-kibocsátás, a Global Carbon Projekt pedig számszerűsítette is ezt a növekedést: 2,7 százalékkal több szén-dioxid került 2018-ban a légkörbe, mint az előző évben. Ha a párizsi klímaegyezményben vállalt uniós célokat tartani akarják a tagországok, akkor erről a növekedési pályáról le kell lépni, Magyarországnak 2030-ra 40 százalékos kibocsátáscsökkenést kell elérnie az 1990-es évekhez képest. Az Európai Bizottság javaslata szerint az évszázad közepére, azaz 2050-re pedig karbonsemlegesnek kell lennie Európának.

Október 8-án hozta nyilvánosságra az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC a jelentését, amely hatezer tudományos publikációból összegezte, hogy hol tart ma az éghajlatváltozás és mennyi idő van változtatni amíg visszafordíthatatlanná válik a folyamat. Eszerint alig 10 éve van az emberiségnek, hogy drasztikusan változtatva az üvegházhatású gázok kibocsátásán, megállítsa másfél Celsius-foknál a Föld klímájának melegedését. Az év másik kiemelkedően fontos jelentése az WWF Élő Bolygó jelentése volt, amelyből kiderült: a 70-es évek óta a gerinces állatok populációjának több mint fele eltűnt a Föld színéről.

Az év utolsó nagy környezetvédelmi eseménye a katowicei 24. ENSZ-klímacsúcs volt, amelynek elsődleges célja a párizsi keretegyezmény munkakönyvének kidolgozása. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy meglehet, az éghajlatváltozás miatt a krumpli el fog tűnni a magyar földből.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Kelet-magyarországi Agrárfórum 2019

    Ingyenes rendezvény >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu