A Miniszterelnökség még tavasszal hirdetett vidékfejlesztési pályázatot a fiatal gazdák induló támogatására, amelyen nyolc pluszpontot szerezhettek a kérelmezők, ha életvitelszerű tartózkodási helyük tanyán vagy ezer fő alatti településen volt. Az előnyhöz szabott feltétel az volt, hogy az életvitelszerű tartózkodási hely a kérelem benyújtás pillanatában már adott legyen és a kérelmező vállalja, hogy azt fenntartja a működtetési időszak végéig.

A plusz pontokért cserébe nem volt feltétel, hogy a kérelmezők már korábban - például legalább egy éve - ott tartózkodjanak az adott helyiségben. Elegendő volt legkésőbb a kérelem benyújtás előtt pár nappal átjelentkezni, illetve átköltözni, hiszen a jogcímrendelet akkor ezt megengedte. Emiatt a termelők tapasztalatai szerint többen jóhiszeműen, a csalás szándéka nélkül költöztek át kisebb településre vagy tanyára, hiszen a támogatási kérelem benyújtásának pillanatában még senki nem tudhatta, hogy később ebből bármiféle retorzió érheti. Egy-egy kérelmező 40 ezer eurós - mintegy 12 millió forintos - támogatást kaphatott.

MTI-fotó: Oláh Tibor

A pályázatok értékelésekor ugyanakkor az is kiderült, hogy egyes esetekben feltűnően sokan adták meg ugyanazt a címet életvitelszerű tartózkodási helyként. A pályázatokat kezelő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) összesen 393 olyan ügyfélre bukkant, akik közül hárman, vagy többen közös tartózkodási helyet jelöltek meg. Volt például olyan tanya, amelynek címére 16-an jelentkeztek be. Ilyen esetekben a Miniszterelnökség és az MVH olyan visszaéléseket valószínűsített, amelyek arra irányultak, hogy egyes pályázók a pluszpontok reményben "mesterséges körülményeket teremtsenek" . (Mint az agrárszektor.hu beszámolt róla, a pályázatokhoz többen hamis diplomákat is felhasználtak, ezért az MVH rendőrségi feljelentést is tett).

A Miniszterelnökség a helyzetre úgy reagált, hogy szeptember végén módosította az induló támogatásról megjelent tavaszi jogcímrendeletet. E jogszabályi korrekció kimondta, hogy mesterséges körülmények megteremtéseként kell értékelni és az ügyfél támogatási kérelmét el kell utasítani, ha három vagy több egymással nem közeli hozzátartozó ügyfél jelölte meg életvitelszerű tartózkodási helyeként ugyanazt az ingatlant.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az ügyfelek a kérelmeket tavasszal adták be és szeptemberben már nem tudták azt módosítani. Így egyes szakértői vélemények szerint egy korábbi tényállásra negatív következményt megállapító jogszabály-módosítást hajtott végre a Miniszterelnökség, így felmerülhet a kérdés, hogy ez alkotmányossági szempontból megfelelő-e, illetve nem sérti-e az úgynevezett visszaható hatály tilalmát.

A Miniszterelnökség az agrárszektor.hu-t arról tájékoztatta, hogy alkotmányossági aggály nem merül fel, hiszen hiába épült be új rendelkezés a korábbi jogcímrendeletbe, a módosítás hatályba lépéséig egyetlen ügyben sem született döntés, ezért az ügyfeleket nem is érhette hátrány. A tárca szerint a mesterséges körülmények vizsgálatára a törvényi alap már korábban adott volt. A módosítással csak a jogalkalmazás vált könnyebbé és egyértelműbbé. Az ügyfelek a kérelmek beadásával megvalósították az elutasításra okot adó cselekményt.

A nyilvánvalóan életszerű helyzeteket nem kívánták kizárni a támogatásból, ezért szűk körben ugyan, de van helye ellenbizonyításnak a vélelemmel szemben. A módosítás értelmében kizárólag közeli hozzátartozóknál nem kell alkalmazni az új szabályt. Ám ilyenkor is az ügyfélnek kell bizonyítania, hogy közeli hozzátartozókkal lakik együtt, egyéb esetben ellenbizonyításnak nincs helye.

A közeli hozzátartozó fogalmát a Polgári Törvénykönyvünk határozza meg. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Tehát például az élettárs már nem tartozik ide, így számos esetben vétlen pályázókat is büntethet a módosítás - vélik gazdálkodók.

A Miniszterelnökség szerint életszerűtlennek tűnik, hogy azonos lakó- vagy tartózkodási helyen élő, három vagy több személy új gazdaságokat létesít, és azokat külön-külön irányítja majd. Ettől függetlenül szakértők szerint előfordulhat ilyen eset, hiszen az életvitelszerű tartózkodási hely nem mindig esik egybe a gazdálkodók telephelyével. Az is életszerű lehet, mikor valaki testvérével és élettársával él együtt és mindannyian pályáznak.

Azt egy szakértő sem vitatja, hogy ha valaki valótlan adatot szolgáltat, kérelmét el kell utasítani, ám ennek bizonyítási terhe normál eljárásokban a hatóságokra hárul a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) szerint. Azonban a módosítás a meghatározott nagyon kevés kivételtől eltekintve megdönthetetlen vélelmet vezet be arra vonatkozóan, hogy az ügyfél rosszhiszemű volt. Ezzel szemben a Miniszterelnökség úgy véli, hogy a rendelet csak a lehetséges helyzetek közül emel ki egyet és arra vonatkozóan állít fel vélelmet. Ez szerintük csupán a hatósági jogalkalmazás megkönnyítését hivatott szolgálni, a kérelem elutasítására pedig a "csalárd motívum adhat alapot".

Fentiek ismeretében kérdéses, hogy a módosítás miként illeszthető be a jogforrási hierarchiába, hiszen a pályázatokat kezelő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal eljárásainak mögöttes jogszabálya a Ket. Márpedig a törvény a hierarchiában magasabb szinten helyezkedik el, mint a módosítással érintett jogcímrendelet. A Ket. pedig a rosszhiszeműség kapcsán egyértelműen fogalmaz: "az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli."

A Miniszterelnökség viszont az agrárszektor.hu-nak azt emelte ki, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak alapvetően az MVH eljárási törvényt kell alkalmaznia, amely megelőzi a Ket. rendelkezéseit. Továbbá úgy vélik, hogy a Ket. szabályait csak akkor kell alkalmazniuk, ha az MVH törvény arról kifejezetten rendelkezik.