2019. október 19. szombat Nándor

Hírek - Agrárpénzek

Nem tágítanak a bankok - Vérre menő harc ezekért az ügyfelekért

Mozgalmas évet zár a Széchenyi Kártya Program, a keretein belül kihelyezett hitelösszeg ősszel átlépte az 1500 milliárd forintot, és többek között az Agrár Széchenyi Kártya is jelentős ráncfelvarráson esett át. Az agrárium finanszírozási helyzetéről Krisán Lászlót, a programot irányító KAVOSZ Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Hogy ítéli meg az agrárvállalkozások és gazdálkodók finanszírozási helyzetét? Hol jelentkezik elsősorban az agrárvállalkozások és gazdálkodók forrásigénye?
Az agrárium kivételes helyzetben van. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a szektorban dolgozó vállalkozások hitelállománya, ezzel a termelőágazatok közül a legnagyobb mértékben az agrárcégek hitellel való ellátottsága javult. Összegszerűen ez azt jelenti, hogy az idei első félév végén az agrárgazdaság egyéni vállalkozásainak a hitelállománya 80,5 Mrd forintra, a mezőgazdasági társas vállalkozásoké 357 Mrd forintra, az élelmiszeripari társas vállalkozásoké 368 Mrd forintra nőtt. Változott a hitelállomány összetétele is, hiszen a két évvel ezelőtti 18 százalékról az elmúlt év végére 10 százalék alá csökkent a devizahitel a mezőgazdaságban, amely jelentősen javíthatja az ágazat versenyképességét. A hosszú lejáratú forinthitelek aránya viszont – a beruházási aktivitás növekedésének köszönhetően is – emelkedett, a teljes ágazatban közel 70 százalékra. A legtöbb hiteligény a teljes állományt és az Agrár Széchenyi Kártyát tekintve is a szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódik.



2009 óta egyedül a mezőgazdasági hitelállomány volt képes érdemi növekedést elérni, míg a teljes vállalati hitelállomány csökkent. Mi ennek az oka?
Megkerülhetetlen szerepe van a hitelállomány növekedésében az MNB Növekedési Hitelprogramjának, jelentős lökést adott az uniós pályázatok ciklus végi felfutása, valamint a beruházási kedv ebből adódó növekedése is. A SAPS támogatás, az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (AKG), a kedvezőtlen adottságú területeken való gazdálkodáshoz nyújtott kompenzációs támogatások mellett egyéb mezőgazdasági közvetlen támogatások előfinanszírozására is lehetőség nyílt a jegybanki 2,5%-os forrásból. Ilyenek például az állatjóléti támogatások, a mezőgazdasági területek erdősítését elősegítő támogatások, gépek és technológiai berendezések támogatása, az elkülönített zöldség-gyümölcs támogatás illetve a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás is. Ezek az ügyletek a bankok szempontjából nem különösebben kockázatosak és az alacsony kamatok pedig a kisebb jövedelmezőségű ágazat számára sem jelentenek elviselhetetlen terhet.

Az agrárfinanszírozás az elmúlt években felértékelődött a hitelpiacon, a bankok harcolnak az agrárügyfelekért. Minek köszönhető ez a tendencia?
A jól bejáratott uniós támogatási rendszernek köszönhetően mind a gazdálkodók, mind a finanszírozók jól vagy legalábbis jobban képesek a folyamatokat tervezni. Bár korábban az agráriumban tevékenykedő vállalkozások nehezebben jutottak hitelhez, az elmúlt évek bebizonyították, hogy az ágazat hitelezési szempontból az egyik legstabilabb. Az ágazat csődrátája jelentősen alatta marad a többi ágazaténak, az agrárvállalkozások kiemelten megbízható adósok. Ezt a Széchenyi Kártya Program tapasztalatai is igazolják, a szűrési rendszernek köszönhetően a teljes programot tekintve is a piaci átlagnál sokkal kedvezőbb a nem teljesítő hitelek aránya, de az Agrár Széchenyi Kártya adatai még a többi saját termékünkhöz képest is kiemelkedően jók. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben az ágazatban ritkábbak az olyan visszaélések is, mikor az ügyfél eleve olyan hitelfelvételre spekulál, amit nem tud visszafizetni. Ennek egyrészt az az oka, hogy a vállalkozások az uniós támogatási rendszer feltételei miatt szigorúbb ellenőrzés alatt állnak, másrészről az, hogy nagyon sokszor korlátlan felelősséggel felel a tag a gazdálkodásért. A „földhöz kötöttség” miatt a vállalkozások eltűnése szintén sokkal kevésbé valószínű.

Milyen előnyöket kínál az Agrár Széchenyi Kártya az ágazat szereplőinek a többi, piacon elérhető finanszírozási termékhez képest?
Az Agrár Széchenyi Kártya egy folyószámlahitel, amelyet a finanszírozási igényüknek megfelelően 1, 2 vagy akár 3 éves futamidőre igényelhetnek a gazdálkodók a korábbi 25 millió helyett immár maximum 50 millió forintos hitelkerettel, az igényelt összeg nagyságától függően akár tárgyi biztosíték nélkül is. A vállalkozások által fizetendő díjakat 4 %-os mértékű kamattámogatás és a garantőr intézmény kezesi díjához nyújtott kezesi díjtámogatás csökkenti, ennek, valamint a rendkívül alacsony alapkamatnak köszönhetően jelenleg a hitel kamata évi nettó 1,35% ami egy szabadon felhasználható folyószámlahitel esetében szinte nevetségesen alacsony.



Ki az ASZK elsődleges célcsoportja? Melyek azok a speciális esetek, amelyekben különösen nagy segítséget jelent?
Az Agrár Széchenyi Kártya bevezetése óta leginkább a kisebb mezőgazdasági vállalkozások számára jelent segítséget - és egyre keresettebb hitelterméknek számít – már csak azért is, mert a konstrukció az eddig „bankidegen” területek, az őstermelők, a fiatal gazdák és a családi kisgazdaságok számára is elérhető, olcsó, az állami kamattámogatás révén igen vonzó finanszírozási lehetőséget kínál. A magyar kisvállalati hitelezési piacon általános probléma, hogy az igénylők nem tudnak megfelelő, illetve elegendő biztosítékot felajánlani. Ezt a problémát is orvosolja az Agrár Széchenyi Kártya, hiszen tárgyi fedezet nélkül is igényelhető. A banki kockázatot az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVGHA) 80%-os mértékű készfizető kezessége csökkenti, és az állam támogatást nyújt ennek díjához is. A hitelkeret bankkártyás vásárlásnál is használható és rulírozó jellegű, azaz az összeg visszafizetés után ismételten igénybe vehető. Kamatot természetesen mindig csak a kihasznált rész után kell fizetni. Bár az elmúlt két évben egyre nagyobb számban jelentkeztek olyan vállalkozások is, amelyeknek a korábbi maximálisan igényelhető 25 millió forintnál nagyobb hitelkeretre lenne szükségük a működésük kiszámítható finanszírozásához, az átlagosan igényelt hitelösszeg az idén is 7,7 millió forint. Jól mutatja a termék speciális jellegét az is, hogy teljes szektor hitelállományának igénylőitől eltérően az Agrár Széchenyi Kártya igénylők 70 százaléka egyéni vállalkozás.

A közelmúltban jelentős enyhítettek az ASZK igénylési feltételein és a hitelkeretet is duplájára emelték. Milyen eredményeket vár ezektől a változásoktól? Lehet még tere a növekedésnek?
Nagyon komolyan vesszük a programnak azt az alapelvét, hogy nem mi akarjuk megmondani, hogy a vállalkozásoknak mire van szükségük, hanem folyamatosan gyűjtjük a visszajelzéseket, hogy a termékeket úgy tudjuk tovább fejleszteni, hogy az ügyfelek valódi problémáira nyújtsanak valódi megoldásokat. Különösen így van ez az agrárium esetében, hiszen itt a konstrukció bevezetése előtt nem rendelkeztünk akkora tapasztalattal, mint a kkv-szektorban. Így amellett, hogy az elmúlt két év során az érdeklődés élénkülése eleve meghaladta a várakozásainkat, őszintén bízunk benne, hogy további jelentős bővülésre lehet számítani, hiszen egyrészt a változásoknak köszönhetően a kisebbek még könnyebben juthatnak hitelhez, másrészt pedig az immár 50 millió forintra emelt maximális hitelkeret révén a nagyobb vállalkozások számára is olcsó finanszírozási lehetőséget tudunk kínálni.

Mik a legjelentősebb változások?
A korábbi szabályozás szerint 15 millió forint hitelösszeg felett két lezárt éves gazdálkodói múlt volt az elvárás, így jelentős könnyítés például, hogy az Agrár Széchenyi Kártya ezentúl már 25 millió forint hitelösszegig egy lezárt éves gazdálkodói múlttal is igényelhető. Ráadásul már nemcsak 15 millió Ft hitelösszeg alatt, hanem - banki döntéstől függően - akár 15-25 millió Ft közötti hitelösszeg esetén is lehetséges a tárgyi biztosíték nélküli hitelhez jutás az ASZK keretében. További kedvező változás, hogy már azok a vállalkozások is hozzájuthatnak az ASZK-hoz, amelyeknek nincs elegendő szabad támogatási keretük a kezesi díjtámogatás összegére, mivel részükre megoldás jelent a díjtámogatás nélküli igénylés lehetősége. Az egy éves gazdálkodói múlttal nem rendelkező fiatal mezőgazdasági termelők pedig a korábbi 10 millió forint helyett ezentúl akár 15 forint összegű hitelt is igényelhetnek.

Hány kártyát bocsátottak ki eddig, és mekkora a kihelyezett hitelek volumene?
Mára több mint ötezer gazdálkodó igényelte a kártyát, a kihelyezett hitelösszeg pedig elérte a 21 milliárd forintot. A hitelszerződések nagyjából fele-fele arányban 1 illetve 3 éves futamidejűek, 2 éves elhanyagolható számban fordul elő.

Terveznek-e további termékfejlesztéseket? 
A mezőgazdasági termelés egyik fő nehézsége az időjárás kiszámíthatatlanságából adódik. Mostantól viszont az állam a kedvezőtlen időjárás miatt kárt szenvedett ASZK-val jelenleg, vagy legkésőbb 2016. március 31-ig hatályba lépő hitelszerződéssel rendelkező vállalkozásoknak a jelenlegi 4%-os kamat-és kezesi díjtámogatáson felül további – teljes hiteldíjra vonatkozó – támogatást nyújt a 2015. április 30-a után esedékes kamatra és valamennyi egyéb díjára. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Kormányzat ettől az időponttól kezdődően 100%-os kamat-, kezesi díj-, illetve kezelési költségtámogatással, valamint egyéb költségtámogatásokkal, mint pl. szerződéskötési díj, közjegyzői díj, értékbecslési díj, segíti a kárt szenvedett gazdákat. Az érdeklődők a támogatás igénybevételének feltételeiről részletes tájékoztatást a VOSZ, a területi kereskedelmi és iparkamarák, valamint a KAVOSZ irodáiban kaphatnak.



Az agrárium szereplőit jelenleg elsősorban az új Vidékfejlesztési Program, illetve a már régóta várt új pályázati lehetőségek foglalkoztatják. Mennyire vannak összhangban a támogatáspolitikai irányelvek az ágazat valós igényeivel?
Nyilvánvalóan az agráriumban is mannaként várták az új pályázatok kiírását, mert az ágazat működésében alapvető szerepe van a támogatási eszközrendszernek. Arról nem is beszélve, hogy a válság „hét szűk esztendejét” követően is rendkívüli körülmények között kellett helytállni az agrárvállalkozásoknak, elég csak a tavalyi szélsőséges időjárást, az orosz embargót, vagy tejpiaci válságot említeni. A magyarországi vidékfejlesztési programban - amelyet az Európai Bizottság hivatalosan 2015. augusztus 10-én fogadott el-, 4,2 milliárd euró összeg áll rendelkezésünkre, 3,4 milliárd euró az EU költségvetéséből, 740 millió euró pedig nemzeti társfinanszírozásból, ami jelentősen magasabb összeg a korábbi ciklusénál. Mivel az agráriumban nagyon magas az egyéni vállalkozások, az őstermelők és a kisméretű vállalkozások aránya, és nagyjából 1,5 millió háztartás megélhetése múlik a teljesítményükön, fontosnak tartom, hogy a legfontosabb célkitűzés ezek megerősítése, versenyképességük javítása, a fajlagos költségek csökkentése. Az ország területének 2/3-a mezőgazdasági művelés alatt áll, de nagyon alacsony az öntözött területek aránya, így fontos cél ezek növelése, a kertészeti technológiák fejlesztése, az energiahatékonyság növelése, valamint munkaerő problémák kiküszöbölése is.

Az élelmiszeripar „mostohagyereknek” számít az agrárfinanszírozási piacon. A kormány ugyanakkor 300 milliárd forintot irányzott elő az ágazat fejlesztésére. Elég lehet-e ez arra, hogy változzon az ágazat finanszírozói megítélése? Melyek lehetnek az ágazat kitörési pontjai?
Az élelmiszeripar 2013 óta kiemelt stratégiai ágazat, és az új pályázati kiírások hosszú időre meghatározzák a fejlesztési irányvonalakat, lehetőségeket. A terület mára túljutott a piacvesztés időszakán. A jelenlegi ciklusban egyértelműen a mintegy 5000 kis- és közepes méretű vállalkozás fejlesztése a cél, ők kaphatnak vissza nem térítendő, vagy részben visszatérítendő támogatásokat, a nagyvállalkozás már nem. Ha forrásokat hatékonyan használják fel, az élelmiszeripari vállalkozásoknak el kellene jutniuk arra a jövedelmezőségi szintre, hogy 2020 után már piaci források segítségével is végre tudják hajtani a későbbi fejlesztéseket. A Széchenyi Kártya Programban egyébként az élelmiszeripar sem mostohagyerek, az Agrár Széchenyi Kártyával most olcsó pénzhez juthatnak azok, akik lemaradnak az uniós ingyen pénzről.

A 300 milliárd forintos támogatási összeg, amelyet részben a GINOP, részben pedig a vidékfejlesztési program tartalmaz annak ellenére soha nem látott lehetőséget jelent az ágazatnak, hogy a szakmai szervezetek számítása szerint az élelmiszeriparnak 1000 milliárd forintos támogatásra lenne szüksége, hiszen például 2003-tól 2012-ig összességében „csak” körülbelül 100 milliárd forinthoz jutott az ágazat. Kitörési pontot egyértelműen az exportképesség növelése jelenthet az ágazat számára, amelyhez –ismét csak hangsúlyozni tudom-, a technológia, a termelési alapok fejlesztése az alapvető eszköz.

2020 után várhatóan jelentősen csökkennek majd az agráriumba áramló uniós források. Ön mire számít? Hogyan érinti ez majd a hazai agrárágazat teljesítményét? Hogyan érinti ez majd a finanszírozói oldalt és az agrárhitelezési piacot?
A vissza nem térítendő támogatás nagyon komoly lehetőség, és azt gondolom, hogy az utolsó lehetőség, mert 2020 után az unió nem fogja így önteni a pénzeket. Amit addig meg tudunk csinálni, az a miénk, amit nem, az elveszett. Ezért is mondjuk mindig azt, hogy a most felhasználható keretet mindenféleképpen tartós, a versenyképességet javító dolgokba kell beletenni. Ezért van különös hangsúlya annak, hogy még inkább a termelésközpontúságot, az innováció-központúságot, az értékteremtést, a foglakoztatást kell támogatni. Az exportképesség javításában - tudom, hogy már százszor elmondtuk, de nem látom, hogy áttörés lenne ebben - a termelési alapok javítása a legfontosabb.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu