2021. szeptember 18. szombat Diána

Hírek - Agrárpénzek

Óriási sikerek tapasztalhatók a magyar agráriumban: de még van hova fejlődni

A 2010 óta szárnyaló magyar agrár-külkereskedelem impozáns számai rendkívül jól mutatnak ugyan, de néhány vetélytárs, illetve referenciaország teljesítményével összehasonlítva már árnyaltabb a kép – derül ki az OTP Agrár szakértőinek legutóbbi elemzéséből. Mint írják: fel kell építeni a nagyobb hozzáadott értékű hazai termékek márkáit és piacait. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek globális kereskedelmének legintenzívebben növekvő szakasza az ezredfordulót követő időszakra tehető, és egészen a 2008-2009-es gazdasági világválságig tartott, amelyet egy rövid visszaesés követett. Ezután a globális kereskedelem újra növekedésnek indult, de lényegesen lassabb ütemben, mint a kezdeti években, sőt 2014 óta megtorpanni látszik.
 
 

A magyar agrár-külkereskedelem 2010-óta – a 2014-es megtorpanás kivételével – lendületesen nő, az elmúlt két évben pedig meghaladta a 9 milliárd eurót és közelíti a 10 milliárdot. Ez akkor is komoly teljesítmény, ha tekintettel vagyunk az agrártermékek világpiaci áralakulására, valamint a forint-euró árfolyam változására, amelyek az exportra kétségtelenül ösztönzőleg hatottak. Ha azonban a magyar eredményeket Ausztriáéval, Hollandiáéval vagy Lengyelországéval hasonlítjuk össze, látható, hogy a felsoroltak egy hektár mezőgazdasági területre vetítve magasabb exportot produkálnak, mint hazánk.

Ausztria exportintenzitása közel háromszorosa Magyarországénak, de jelentős élelmiszerimportja miatt az egyenlege csak fele hazánkénak. Lengyelország területegységre jutó agrárkivitele ma már meghaladja Magyarországét, sőt az egyenleget tekintve is jobban állnak. Hollandia külön kategória, hiszen mind agrárexportjuk, mind agráregyenlegük nagyságrendekkel nagyobb a többi vizsgált országénál. Sokkolónak tűnik, de igaz: fajlagos agrárexportjuk és egyenlegük harmincszorosa a magyarországinak. Az eredményeket részben az indokolja, hogy míg a lengyel, de különösen az osztrák és a holland agrárkivitel meghatározó hányada feldolgozott, sőt magasan feldolgozott termék, addig a magyar agrár-külkereskedelemben még napjainkban is a mezőgazdasági (alap)termékek a meghatározók.

A fejlesztések tervezésekor figyelembe kell venni, hogy az egyes termékcsoportok különböző lehetőségeket és kihívásokat tartogatnak. A gabonafélék piacán az új földterületek termelésbe vonásakor és a terméshozamok növelésekor szem előtt kell tartani a biotechnológiai fejlesztéseket is, és az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárási viszonyokat. Az olajnövények – napraforgó, repce, szója – kilátásai szintén nagymértékben függenek a felhasználási trendektől, kifejezetten a takarmány- és bioüzemanyag célú felhasználástól. A húsfélék piacán pedig az elmúlt évtizedben is komoly átrendeződést okoztak határokon átívelő, az állatállományt érintő megbetegedések, mint a madárinfluenza, és az afrikai sertéspestis.

A külpiaci lehetőségek vizsgálata alapján jelentős eltolódás Magyarország célpiacaiban nem várható, a legfontosabb exportpiacnak továbbra is az Európai Unió számít, bővülést elsősorban a balkáni országokba irányuló export esetében várnak az OTP Agrár szakértői, hiszen a tervezett uniós csatlakozásuk előkészítésével ezek a piacok egyre nyitottabbá válnak az EU-ból érkező áruk felé. Magyarországnak tehát nincs más lehetősége, mint felépíteni a nagyobb hozzáadott értékű termékeinek márkáit és piacait, ami viszont komoly kihívást jelent. A megvalósításhoz évek céltudatos és hatékony szervező munkájára, komoly befektetésekre van szükség, ráadásul olyan nemzetközi versenykörnyezetben, ahol a koncentráció és a technológiai fejlődés a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben, valamint a kereskedelemben tovább gyorsul.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu