Átkozzák a spekulánsokat a termelők

Átkozzák az idén a termelők a mezőgazdasági terménytőzsdéket a drasztikus áresés miatt, tavaly viszont még teljesen természetesnek tartották a határidős piacok csillagászati árait. Az árutőzsdék alapvetően a mindenkori keresleti-kínálati viszonyokat fejezik ki, de ma már korántsem lehetünk biztosak abban, hogy a teljesen valós képet mutatják. Egyre többen vetik fel, hogy a tőzsdéken a "normális spekuláció" mellett sokkar durva ármanipuláció zajlik. Enne oka az lehet, hogy a 2008-ban kirobbant gazdasági válság óta más befektetési területekről egyre több tőke áramlik az élelmiszerpiacra. Ezért az ármozgások annyira kiszámíthatatlanná váltak, hogy ma már sokszor a legtapasztaltabb kereskedők sem mernek jósolni.

Megrökönyödve szemlélik az idén a növénytermelők, hogyan zuhannak a terményárak a nemzetközi árutőzsdéken, illetve miként kopírozzák le ezt a tényleges felvásárlási árak a fizikai piacokon. A búzánál eddig 30-40 százalékos volt az áresés tavalyhoz képest, de hasonlóra számíthatnak a gazdák a későbbi betakarítású napraforgónál és a takarmánykukoricánál is.

Számos gazdálkodó most a tőzsdei ármozgások áldozatának érzi magát, de tavaly például még teljesen természetesnek vette, hogy a csillagászati árak - szintén tőzsdei közvetítéssel - extraprofitot biztosítottak a számára. Most viszont mind többen átkozzák a nemzetközi határidős piacokat, és az idei durva árcsökkenést kifejezetten azok számlájára írják.

Számítanak a jó terméseredmények 

Nem szabad ugyanakkor figyelmen kívül hagyni, hogy az árutőzsdék alapvetően a keresleti-kínálati viszonyok változását jelzik, és ez fejeződik ki a kialakuló ártrendekben is. Az idén például világszerte sokkal jobb terméseredményekről érkeznek hírek a tavalyinál, és a jelentős árutöbblet lejtmenetbe taszította az elmúlt években még csúcsmagasságban tanyázó árakat.

Magyarország ráadásul kis piac ahhoz, hogy függetleníthetné magát a nemzetközi árváltozásoktól vagy éppenséggel befolyásolni tudná azokat. Éppen ellenkezőleg, nagyon is függünk a világpiaci trendektől, mivel nálunk a belföldi szükségletnél rendszerint több áru terem, ezért a terményfelesleget a külpiacokon kell értékesíteni. Az exportkényszer pedig egyértelműen azzal jár, hogy a felvásárlóknak a hazai terményárakat a világpiaciakból kell "visszaszámolniuk", hiszen más országok kereskedői is a nemzetközi tőzsdei jegyzéseket veszik alapul, amikor kialakítják árajánlataikat a konkurens piacokon. De a képlet fordítva is igaz: a belföldi árak nem rugaszkodhatnak el felfelé a nemzetközi trendektől, hiszen ez megteremtené a tartós terményimport lehetőségét a hazai piacon.

A búza árfolyamának alakulása

A baj ma nem is azzal van, hogy az árutőzsdék jól jelzik-e az ártendenciák irányát, hanem inkább azzal, indokoltak-e olyan mértékű kilengések, amelyeket az utóbbi időszakban mindkét irányban tapasztalni lehetett. A szakértők jelentős része hajlik arra, hogy a drasztikus áringadozás nem a normális tőzsdei spekuláció, hanem jóval nagyobb mértékű manipuláció eredménye.

Az élelmiszerpiacra vándorolt a menekülő tőke

Ennek hátterében pedig az állhat, hogy a 2008-ban kirobbant, világméretű gazdasági és pénzügyi válság óta egyre több tőke érkezik az élelmiszerpiacra, mivel az addig közkedvelt ingatlan- és egyéb típusú befektetések bizonytalanná és jóval kockázatosabbá váltak. Vonzerőt jelent az is, hogy az élelmiszertermelés és -biztonság világszinten is egyre inkább stratégiai - sőt több helyen nemzetbiztonsági - kérdéssé válik, így e gazdasági terület mind jobban felértékelődik.

Kukorica árfolyamának alakulása

Az új típusú befektetők között elsősorban különböző nyugdíjalapokat, jóléti alapokat, biztosító társaságokat, illetve más tőkeerős cégeket említenek, amelyek nyilvánvalóan profitérdekeik szerint működnek. Természetesen eszük ágában sincs, hogy egy-egy tőzsdén - mondjuk - ténylegesen búzát vegyenek, de tőkeerejüknél fogva alkalmasak lehetnek arra, hogy pozícióik érdekében szélsőséges ármozgásokat idézzenek elő a nagy nemzetközi határidős piacokon is.

Átlagon felüli bizonytalanság

Az új befektetői kör piaci magatartásáról még nem készültek igazán átfogó elemzések, de közvetett módon tevékenységükre utal az a kiszámíthatatlanság, amely az utóbbi időszakban uralkodott el a terménytőzsdéken. A piaci áralakulásokat természetesen mindig övezte bizonyos fokú bizonytalanság, de ez mára olyan méreteket öltött, hogy - hiába ismerhető meg például az összes gabonatermelési adat a világon - ma már sokszor a legtapasztaltabb kereskedők sem szívesen bonyolódnak hosszabb távú árprognózisokba.