2017. augusztus 18. péntek Ilona

Hírek - Agrárpénzügyek

Nekiment a GKI a bűvös számoknak, de Fazekasék nem tágítanak

Vitába szállt a GKI Gazdaságkutató Zrt. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter állításaival, amelyek szerint a mezőgazdaság kibocsátása és foglalkoztatotti létszáma rendkívül látványosan bővült az utóbbi években. A GKI az agrárminiszter adatait túlzónak tartja, az agrártárca szerint viszont az intézet állásfoglalása nem hogy cáfolja, hanem éppen megerősíti a minisztérium álláspontját.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

55 százalékkal bővült 2010 óta a magyar mezőgazdaság kibocsátása – jelentette be a tárca hivatalos álláspontját a közelmúltban Fazekas Sándor. A GKI Gazdaságkutató Zrt. erre reagálva közleményben szögezte le, hogy az elért agráreredmények „nem akkorák és messze nem olyan tartósak”, mint ahogy ezt a tárca vezetője állította.

A GKI a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiindulva azt állapított meg, hogy a mezőgazdaság bruttó kibocsátása 2015-ben csak 22,5%-kal haladta meg az egyébként igen rossz 2010 évit, míg 2009-hez képest mindössze 9 százalékos növekedés adódott. A KSH 2016-ra vonatkozó, előzetes becslését is figyelembe véve pedig az intézet szerint 2010-hez képest 33 százalékos, 2009-hez viszonyítva pedig 18 százalékos növekedés mutatható ki.

Kimaradt az elemzésből, hogy a GKI a mezőgazdasági kibocsátást változatlan áron vizsgálta, miközben a miniszter - szintén a KSH mezőgazdasági számlarendszeréből kiindulva - folyó áras adatokról számolt be – közölte az agrárszektor.hu-val a Földművelésügyi Minisztérium. A tárca szerint az 55 százalékos bővülést érzékeltető, folyó áras adatok pontosabban mutatják a mezőgazdasági kibocsátás jövedelemtartalmát, mivel a termelés mennyiségi változásai mellett az árak alakulását is figyelembe veszik.


A növekvő bruttó kibocsátás mellett Fazekas Sándor az eredmények ismertetésekor azt is leszögezte, hogy a mezőgazdaságban hat év alatt 50 ezer új munkahely létesült. A GKI szerint viszont ennyiről biztosan nem lehet beszélni, mivel a mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 2009-2015 között csökkent. Bár eltolódás következett be a fizetett és a nem fizetett (családi) munkaerő között az előbbi javára, a változás mértéke csak 21 ezer úgynevezett éves munkaerő-egyenértéket tesz ki. A miniszteri adat akkor sem jelentene erősödő mezőgazdasági foglalkoztatást, ha a kimutatott növekedés részmunkaidős állásokból jönne össze – húzta alá a GKI.

A KSH adatai Fazekas Sándort igazolják – szögezte le ugyanakkor az agrárszektor.hu-nak a minisztérium. A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint a főállású mezőgazdasági foglalkoztatottak száma 2016. I-III. negyedévében 219 ezer fő volt, vagyis 46,8 ezer fővel (27,2 százalékkal) haladta meg a 2010-est. A GKI által bemutatott adatok viszont a tárca szerint nem a foglalkoztatottak számára, hanem a mezőgazdaság éves munkaerőegységben számolt munkaerő-felhasználására vonatkoznak, vagyis a mezőgazdaságban köztudottan jelentős részmunkaidős és idénymunkát évi 1800 órás teljes munkaidős foglalkoztatásra számolják át. Ugyanakkor ezek az adatok is kedvező képet mutatnak, mivel hat év alatt 27,3 ezer éves munkaerőegységgel nőtt a fizetett munkaerő-felhasználás, vagyis folytatódott az életképes méretű kis- és közepes gazdaságok térnyerése, amelyek a családtagok mellett egyre több alkalmazottnak is megélhetést nyújtanak – vélte a minisztérium.


A Földművelésügyi Minisztérium hivatalos adatai pontosak és mindenki számára elérhetők a KSH honlapján is – összegezte álláspontját a tárca. A minisztérium szerint a GKI hasonló tartalmú, de más módszertannal és más célra készült KSH-adatai nem cáfolják, hanem még jobban alátámasztják „az erősödő magyar mezőgazdaság képét”, mivel például a hat év alatt elért egyharmados volumennövekedés kiemelkedő eredmény a magyar nemzetgazdaság többi ágazatát, és az EU többi tagországának mezőgazdaságát nézve is.

A 33 százalékos volumennövekedést önmagában a GKI sem tartja rossz eredménynek, de hozzáteszi, hogy a kibocsátás a 2010-2016 közötti pár évben is hullámzóan alakult. Ez pedig az intézet szerint nem a mezőgazdaság erősödésére, hanem alapvetően az időjárási körülményekre - például a talajok nedvességtartalmára – vezethető vissza. Ehhez hozzájárul, hogy az öntözött mezőgazdasági területek aránya a 2009-es 1,3%-ról csak 1,8-ra emelkedett 2015-ben, majd 1,7%-ra csökkent 2016-ban. Ezért – szögezi le a GKI - valódi erősödésről majd akkor lehet beszélni, ha a magyar mezőgazdaság az időjárás szeszélyeinek kevésbé kitett módon termel és termékeit a versenypiacokon jövedelmezően tudja eladni, de ehhez még sokat kell „fejleszteni és tanulni”.

Az FM viszont KSH-adatokra hivatkozva azt állítja, hogy a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron évről évre bővült 2011-2016 között, és minden évben rekordértéket ért el. A kibocsátás volumene (változatlan áras értéke) a hat évből négyben emelkedett, míg az előző hat évben (2005-2010 között) ötben csökkent és mindössze egyben növekedett. Tehát a tárca szerint a mezőgazdaság teljesítményében pozitív fordulat következett be, és az egyes években fellépő rendkívüli időjárási jelenségek ellenére több éves távlatban is nagymértékű a növekedés, illetve kiegyensúlyozottabbá vált a kibocsátás.

Mitől függ a GDP-n belüli részesedés?
A GKI szerint a magyar mezőgazdaság GDP-n belüli súlya a 2009-2010-es rossz évekbeli 3%-ról a későbbi jó években 4%-ra emelkedett. Az ágazat 2010-2015 között összesen 1%-kal járult hozzá a 10%-nyi teljes GDP-emelkedéshez, a rossz években 0,7-0,8%-kal csökkentetve, a jókban 0,6-0,7%-kal növelve azt. 2016 első három negyedévében – tette hozzá az intézet - a magyar GDP 2,1%-kal nőtt, amelyhez a mezőgazdaság 0,6%-kal járult hozzá, vagyis éppen annyival, amennyivel kedvező talajnedvességű években szokott. A Földművelésügyi Minisztérium szerint viszont a GDP-n belüli mezőgazdasági részesedés nem kizárólag a növénytermesztésnek, hanem egyre nagyobb mértékben az állattenyésztésnek is köszönhető, vagyis nem magyarázható önmagában a csapadékmennyiséggel.


Ezen felül a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége is dinamikusan nőtt hat év alatt, ami a gazdák és alkalmazottaik számára javuló életszínvonalat, bővülő lehetőségeket jelentett – fogalmazott a minisztérium. A KSH adatai szerint 2010-2016 között a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét jelző termelési tényezők jövedelme és a nettó vállalkozói jövedelem is több mint kétszeresére emelkedett (+102,8, illetve +132,8 százalékkal).

A tárca szerint az elmúlt években érdemben nőtt a mezőgazdasági termelés hatékonysága is. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás és az éves munkaerő egységre jutó kibocsátás is több mint másfélszeresére növekedett (+54,5, +59,6 százalékkal) 2010-2016 között. Ugyanebben az időszakban a 100 forint termelési költségre jutó nettó hozzáadott érték 21,2-ről 47,7 forintra bővült, vagyis – tette hozzá a minisztérium - az ágazat hatékonyabban használja fel az inputokat.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu