2017. december 11. hétfő Árpád

Hírek - Agrárpénzügyek

Ütközőpont: mit akarnak az agrárcégek, mit kínálnak a bankok?

Rengeteg előnyös finanszírozási lehetőség áll most a gazdálkodók rendelkezésére: az uniós források mellett egyre kedvezőbb feltétekkel érhetőek el a banki hitelek. De vajon hogy viszonyulnak az agrárvállalkozók a bankokhoz, és milyen elvárásokat támasztanak a hitelintézetek a gazdákkal szemben? Agrárcégek és bankok érdekei, nézőpontjai ütköztek csütörtökön az Agrárszektor Konferencia 2017 című rendezvény kerekasztal-beszélgetésén.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre

Jelentős összegben állnak rendelkezésre vissza nem térítendő és visszatérítendő EU-s források a hazai kkv-szektorban, miközben a hitelintézetek piaci alapú hiteltermékei is egyre kedvezőbb feltételek mellett érhetők el. Az elmúlt 1-2 évben erős hitelkínálati piac alakult ki, és úgy tűnik, az nyeri a versenyt, aki rugalmasságot és személyre szabott termékeket kínál. Erről, és a gazdák véleményéről szólt az „Ütközőpont: mit akarnak az agrárcégek, mit kínálnak a bankok?” című beszélgetés a 2017-es Agrárszektor Konferencián.

A biztonság mellett elfér a rugalmasság?

A közönség körében végzett felmérésből kiderült, hogy főleg a túlzottan erős biztosítéki rendszer (több mint 50%), illetve a bonyolult igénylési folyamat miatt tartanak az agrárágazat egyes szereplői a hitelfelvételtől. Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank KKV-igazgatója szerint a válság utáni években nemcsak a mezőgazdasági ágazat ment keresztül jelentős fejlődésen, hanem a bankszektor is.

Mivel a bankok komolyan megszenvedték a recesszió éveit, azt követően magas elvárásokat támasztottak biztosíték terén, de azóta történt egy szemléletváltás, főleg a kisvállalatok felé. Nyitottabbá váltak az agrárium szereplőinek igényei iránt, így különböző garantőrintézményekkel bővült a piac, illetve gyorsabbá vált a hiteligénylés folyamata.

Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank kereskedelem- és agrárfinanszírozásért felelős vezetője is úgy látja, hogy a bankok ma már rugalmasabban állnak a biztosíték kérdéséhez a hiteligénylésnél, és például, ha egy kisvállalatnál nem áll rendelkezésre tárgyi biztosíték, akkor egyéb hitelgarancia lehetőségekkel is lehet élni, például a kezességet említette. Hozzátette, hogy a biztonság továbbra is fontos a bankszektor szereplőinek, de a Raiffeisen Bank nem cégméret vagy tevékenység alapján szelektál, hanem náluk cégek, ügyfelek vannak, cégvezetőkkel, akikkel jó partnerségi viszony kialakítása a cél.

Az energetikai beruházásoké a jövő?
Tordai Péter, az E2 Hungary pénzügyi igazgatója a kerekasztal előtti előadásban elmondta, hogy a magyar mezőgazdasági cégek költségszerkezetének 13%-át az energiaköltségek teszik ki. A villamosenergia és a fölgáz nagykereskedelmi árának látványos emelkedése miatt prioritássá válik a cégek számára a felhasznált volumen csökkentése, illetve az energetikai optimalizáció. Ennek a lehetséges eszközei az energetikai hatékonyság vizsgálatok, az energetikai projektmenedzsment, illetve a kivitelezési és finanszírozási tanácsadás (például a szükséges beruházások kapcsán). Nem véletlen, hogy az elmúlt néhány évben növekszik a testre szabott energiahatékonysági termékek száma, illetve az energiahatékonysági tanácsadók is egyre nagyobb létszámban vannak jelen a piacon. A pénzügyi igazgató szerint a jövőben kiemelkedő szerephez jut a vállaltoknál a permanens energetikai monitorozás és a fenntartható energiamenedzsment.
Tordai Péter, az E2 Hungary pénzügyi igazgatója

A gazdáknak fejlesztenek terméket

Szabó Levente, a Takarék Csoport vezérigazgató-helyettese szerint már hosszú ideje - 60 éve - fontos partnerként tekintenek az agrárium szereplőire, de a jövőben ez áll majd a termékfejlesztési tevékenységeik középpontjában. Egyelőre standardizált termékkört alakítottak ki ezeknek a vállalkozóknak, és ezeket próbálják nagyon rövid átfutási időkkel bővíteni igény szerint. A kerekasztal előtt Hollósi Dávid, a Takarék Agrár Igazgatóság vezetője 10 velős pontban foglalta össze hogyan látja a magyar mezőgazdaság jövőjét. A precíziós gazdálkodás, a szakma vonzóbbá tétele és a szakképzés fejlesztése mellett a finanszírozási oldalról is beszélt.

A bonyolult mezőgazdasági cégstruktúrákat nehéz banki oldalról kezelni, de alkalmazkodni kell. Ennek fényében a 2018-as év az aktív agrártermékfejlesztésről fog szólni a Takarék Csoportnál

- tette hozzá Hollósi Dávid, aki ezenkívül az üvegházi kapacitások bővítését, az ágazat szereplői közötti együttműködési kultúra kialakítását és a tudatos pénzügyi tervezést szorgalmazta előadásában. Ezek szerinte mind kulcsfontosságú tényezők lennének abban, hogy a magyar mezőgazdaság 10 év alatt eljuthasson a támogatásfüggetlenségig.

Együttműködési megállapodás az agrárium digitális fejlesztéséért
Együttműködési megállapodást írt alá a Portfolio Agrárszektor Konferencián a Takarék Csoport képviseletében Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgató-helyettese és Hollósi Dávid, a Takarék Agrár Igazgatóság vezetője Maróti Miklóssal, az AgroVIR Kft. ügyvezetőjével. Az együttműködés keretében a megújuló takarékszövetkezeti szektor az agrárium digitális fejlesztésével erősíti tovább pozícióit. A Takarék Csoport által kötött exkluzív megállapodás keretében lesz elérhető a gazdák számára az AgroVIR Kft. szoftvercsomagja.
A Magyarországon piacvezető szoftvert a gazdálkodók immár 350 ezer hektáron használják, emellett Romániában, Szlovákiában és Szerbiában is intenzíven terjeszkedik. Ez a rendszer a termelési folyamatok során, különös tekintettel a gépekben, eszközökben keletkező struktúrált adatokra épülő döntéshozatalt támogatja a gazdálkodók számára.
A Takarék Csoport agrárügyfelei számára ennek az eszköznek a könnyebb, olcsóbb, egyszerűbb hozzáféréséhez nyújt támogatást a csütörtökön aláírt megállapodás. A szerződő felek célja, hogy elsősorban a kis- és közepes gazdaságok körében növeljék jelentősen ügyfeleik számát.

Laurinyecz Anita, az UniCredit Bank agrárfinanszírozási igazgatója elmondta, hogy azért is kell a bankoknak figyelembe venniük az agrárvállalkozók igényeit, mert az alacsony kamatkörnyezet hitelfelvételre ösztönzi őket, és így most a bankok versenyeznek egymással. Nagyon kedvező feltételekkel juthatnak most finanszírozáshoz a gazdák – például a vissza nem térítendő támogatásokhoz kapcsolódó hitelekkel, és már hiteltúlkínálatról is beszélhetünk. A kedvező kamatpolitika kapcsán szóba került a fix versus változó kamat kérdése, amivel kapcsolatban több banki szakértő elmondta, hogy ilyen alacsony kamatoknál hosszú lejáratnál (min. 3-5 év) érdemes fixálni, ennél rövidebb távnál nem feltétlenül éri meg a fix kamatozást választani. Takáts Zsolt azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaság egészséges működéséhez szükség lenne a kamatszint felkúszására.

Balról jobbra: Rákóczi András, Horváth Péter, Farkas László, Csizmadia György, Takáts Zsolt, Szerdahelyi Róbert, Szabó Levente, Laurinyecz Anita


Hogyan látják mindezt a másik oldalról?

Azt a fejlesztést vagy beruházást, amely csak támogatással valósulhat meg, nem biztos, hogy érdemes megcsinálni

 – mondta Rákóczi András, a Tedej Zrt. vezérigazgató-helyettese, aki szintén úgy ítéli meg, hogy bőség van most a finanszírozásban, így a bankok kénytelen versengeni egymással. A jövőben újabb bankot tervez bevonni a vállalat finanszírozásába, illetve felhívta a figyelmet a támogatások piactorzító hatására, ami az ágazat szereplőinek sem jó.

Horváth Péter, a takarmányozási piacon érdekelt UBM Csoport igazgatósági tagja elmondta, hogy jelenleg 4-5 bankkal állnak szerződésben, örömmel tapasztalja, hogy

egyre több banknál van agrárszakértői csapat, amely kizárólag a szektorra koncentrál, így átlátják a szereplők jellemzőit, nehézségeit, például tudják, hogy van egy jelentős potenciális ügyfélkör, amelyik biztosan tud fizetni, viszont jelentős késéssel.

Kicsit másképp látja a helyzetet Csizmadia György, az Alba Fructus Gyümölcslégyártó Kft. tulajdonosa szerint a kertészet annyira speciális, hogy egyelőre kevés hitelintézet érti meg az igényeit (nagy beruházási igény, hosszú megtérülési idő), ezért gyakran találkozik teljesíthetetlen feltételekkel. Épp ezért olyan bankkal elégedett, amelyik üzlettársként tekint rá, illetve utalt arra, hogy más országokban – például Lengyelországban – erre a tevékenységre jóval nagyobb támogatást kaphatnak a gazdák.

Farkas László, a Farkas Kft. tulajdonosa cége bemutatását azzal indította, hogy saját erőből nem tudta volna létrehozni a jelenlegi termelési kapacitást, de minden esetben vártak a megfelelő banki hitelkonstrukcióra. Vállalkozói oldalról szerinte jól meghatározott hitelcélok és ütemezés a kulcs, ha ez megvan a biztosítéki rendszertől sem kell félni, az ember akár a saját vagyonával is vállalhat kötelezettséget, de ehhez tényleg az kell, hogy biztos lehessen benne, vissza tudja fizetni.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Hollósi Dávid
igazgató
Takarék Agrár Igazgatóság

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu