2017. szeptember 19. kedd Vilhelmina

Hírek - Agrárpénzügyek

Veszélyben a gazdák uniós támogatásai

Az elmúlt időszakban dömpingszerűen jelentek meg az agrártámogatási pályázatok, de az elbírálások és a kifizetések elmaradnak a tervezettől. A következő hetekben is lesznek új kiírások, 2017 pedig az elbírálások éve lehet az ágazat szereplői szerint, de mit hoz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) átszervezése? Az ágazatot már most erősen foglalkoztatja, hogy a 2020 utáni időszakban hogy alakulnak a közös uniós agrárpolitika főbb irányvonalai. Többen attól tartanak, hogy jelentős forráscsökkenés jöhet. Ezekről volt szó a Portfolio és az agrárszektor.hu Agrárium 2017 konferenciáján.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

A Vidékfejlesztési Programban mintegy 1300 milliárd forint áll az agrárvállalkozások rendelkezésére, és az eddig megjelent kiírások után újabb pályázatokat is megjelentet a Miniszterelnökség.

Az ágazati szereplők az idén területalapú, zöldítési és termeléshez kötött támogatásokat is igénybe vehetnek, de sokan már most attól tartanak, hogy 2020 után az uniós agrártámogatások jelentősen csökkenhetnek,

 mivel az unió a források egy részét más célokra, például a migránsválság kezelésére csoportosítja át – hangzott el a szerdai Agrárium 2017 konferencián. Mennyire reálisak ezek a félelmek, illetve mi vár a hazai termelőkre 2017-ben és a következő öt évben?

Mi változott 2017-től?

Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, milyen fontos, az agrárgazdákat széles körben érintő változások történtek 2017-től.

Támogatások változásai:

  • A termeléshez kötött támogatásoknál is lesznek változások, például a zöldségnek minősülő fűszernövények támogathatóak (pl. menta, bazsalikom, tárkony, rozmaring), illetve az étkezési burgonya is bekerül a támogatható kultúrák közé, ami fontos előrelépés az ipari zöldségek termelésében.
  • A gyümölcsök támogatását 2 borítékra osztották (extenzív-tradicionális, intenzív).

Mezőgazdasági kockázatkezelés, agrárkár-enyhítés változásai:

  • Az aszálydefiníció kiegészül a nyári hősokk miatti jelenségekkel, vagyis magyar sajátosságokhoz igazították ezt a fogalmat.
  • Az üzemi szintű termelési értékcsökkenési limit (15%) a károsodott növénykultúra szintjére kerül.
  • A talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszer országossá bővült.

A nemzeti támogatási jogcímek közül kettőt emelt ki, ami az elmúlt évek kemény munkája eredményeképp hangsúlyossá vált: a baromfi állatjóléti támogatás (12 milliárd forint) és a sertés állatjóléti támogatás (9,144 milliárd forint).

Feldman Zsolt

Új pályázatok jönnek a következő hetekben

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint 2017-ben a harmadik és a negyedik negyedév lesz domináns a kifizetések terén.

2017-ben még több pályázat kiírása is kilátásban van, és március 31-ig is lesz még néhány.

Az államtitkár a konferencián bemutatta a pályázati felhívások értékelésének ütemezését, ami a tervek szerint február és október között esedékes. Az élelmiszeripari pályázatokkal kezdődik az elbírálás folyamat, ezeknek a zömével már végeztek is, az első szakaszról legkésőbb április végén megszületik a döntés.

Kis Miklós Zsolt

Élet az MVH után

Idén januártól a kormány megszüntette a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH), és a kifizető ügynökségi feladatokat a Magyar Államkincstár (MÁK) vette át. Kondra Laura, a MÁK elnökhelyettese szerint az MVH átszervezése zökkenőmentesen zajlott, nem volt hatással gazdálkodókra, a kifizetések is zavartalanul folytak. Pozitívumként értékelte, hogy 2016-ban 287 milliárd forint volt az előleg és részkifizetések összege, vagyis csaknem 100 milliárddal több, mint az előző évben.

2017 március 2-ig 35 milliárd forintot utalt át a MÁK több mint 100 ezer gazdálkodónak, a kárenyhítésre járó összegeket pedig már februárban sikerült eljuttatni a jogosultaknak, míg tavaly erre csak márciusban került sor

 – tette hozzá az elnökhelyettes, aki szerint 2017 a pályázati elbírálások éve lesz, illetve jön még idén két fontos agráriumot segítő intézkedés is:

  • 6 milliárdos kerettel a tejágazatot segítő támogatás kerül meghirdetésre;
  • és a madárinfluenza hatásainak mérséklését segítő intézkedés várható.
Kondra Laura

Miért húzódnak a döntések?

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint, ha megszűnne a közös agrárpolitika, akkor elindulna a nemzeti támogatások versenye, és nem valószínű, hogy hazánk labdába rúgna például Németországgal szemben.

Támogatások nélkül ugyanis nem igazán termel profitot az ágazat, és ez nemcsak Magyarországon van így, hanem számos uniós országban

– mondta az elnök.

Máhr András, Kis Miklós Zsolt, Hamarics Imre, Győrffy Balázs és Feldman Zsolt

Hamarics Imre, a Rekontir TM Kft. ügyvezető igazgatója is tanácsolja a gazdálkodóknak, hogy számoljanak azzal, hogy a vissza nem térítendő támogatások csökkeni fognak.

Az is óriási problémát jelent, hogy a döntések elhúzódnak, és a késlekedés miatt csökken a beruházások száma, ami megengedhetetlen,

azért fontosnak tartja a döntési folyamatok felgyorsítását, mert különben a gazdálkodók nem tudják megvalósítani a projektjeiket.

Győrffy Balázs hozzátette, hogy van olyan nézőpont is, miszerint nem szabad gyorsítania ezt a folyamatot, mert akkor nem lesz kapacitás kivitelezni a projekteket, de azt sem szabad elfelejteni, hogy egy év elment a makulátlan elbírálási rendszer kialakítására, és ezért most indultak az elbírálások.

Máhr András, Kis Miklós Zsolt, Hamarics Imre, Győrffy Balázs és Feldman Zsolt

2020-tól változhat az uniós agrárpolitika

Fontos téma volt a konferencián, hogy mi vár az agráriumra a következő uniós ciklusban, vagyis 2020-tól. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkár-helyettese szerint a jelenlegi források összege és szerkezete is változhat, ezért

fontos, hogy a hátralévő időszakban a hazai gazdálkodók a jövőre való felkészülést helyezzék előtérbe, és arra használják fel a forrásokat, hogy hosszabb távon is versenyképesek tudjanak maradni.

Kis Miklós Zsolt elmondta, hogy a magyar kormány és a Miniszterelnökség is azon dolgozik, hogy továbbra is minél több lehetőség legyen vissza nem térítendő támogatások igénylésére. Vannak olyan vélemények a tagállamokban, hogy erős irányváltásra, vagy akár megszüntetésre szorul a közös uniós agrárpolitika.

A francia és a német választások eredménye is befolyásolhatja, hogy mi vár a magyar agráriumra 2020-tól, de Magyarország szempontjából az az elsődleges cél, hogy a tortából a nekünk sütött szelet ugyanakkora maradjon

– tette hozzá az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

A beszélgetés résztvevői arra hajlanak, hogy előreláthatóan 2020 után is megmarad az unióban a közös agrárpolitika, vagyis továbbra is számíthatnak támogatásra a termelők, de valószínű, hogy zöldítési tényezőhöz lesz kötve, és előtérbe kerülnek a környezetvédelmi szempontok.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu