2017. december 11. hétfő Árpád

Hírek - Agrár-vidék

Jobban teljesít a magyar agrárgazdaság? – A szakma szerint nem

A siófoki Agrárszektor Konferencia közönségszavazásának eredménye alapján a résztvevők többsége (51 százalék) úgy gondolja, hogy a magyar agrárgazdaság nagyjából ugyanazon a szinten áll, mint 2014-ben, azaz a jelenlegi kormányzati ciklusban látványos javulást nem sikerült elérni. Pártpolitikusok vitatkoztak a hazai agrárium jövőjéről a Portfolio által szervezett konferencián.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre

2017-ben várhatóan sor kerül egy néhány százalékos visszaesésre a mezőgazdaság kibocsátásban (2550 milliárd forint), ennek okát és jelentőségét a pártpolitikusok azonban eltérően ítélték meg. Font Sándor, a Mezőgazdasági Bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2016-os év minden várakozást felülmúlt, minden tekintetben – ez előrevetítette, hogy a tavalyi teljesítményt az idén nem sikerül majd megismételni. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese szerint értelmetlen azzal foglalkozni, hogy egyik évről a másikra mi történt, 20 évre előre kell stratégiát gyártani. Ma még csak a csehekkel meg a lengyelekkel vagyunk versenyben, két év múlva a románok is lehagyhatnak minket – tette hozzá. Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője kiemelte, hogy szerinte nem az elmúlt évek eredményeit kellene elemezni, hanem arra kellene összpontosítani, hogy a termésbiztonságot hosszú távon garantálni tudjuk.

Magyar Zoltán

A pártpolitikusok egyetértettek abban, hogy nem egészséges a növénytermelés dominanciája az agrárgazdasági kibocsátásban. 2004 után drámai csökkenés következett be az állatállományban, a sertéságazat ebből azóta sem tudott kilábalni és egyelőre nem sikerült megtalálni a megoldást – mondta el Font Sándor. Gőgös Zoltán szerint a növénytermelés részarányával önmagában nem lenne baj, ha versenyképesek lennénk a termelésben, de nem vagyunk. Úgy véli, hogy az arányon változtatni kell és ehhez más technikákat kell alkalmazni. Magyar Zoltán szerint szembeötlő és brutális az aránytalanság. Meglátása szerint a jelentős volumenű uniós támogatások ellenére sem sikerült változást elérni az elmúlt években.

Gőgös Zoltán

A második szavazás eredménye alapján a közönség döntő többsége (80 százalék) nem ért egyet azzal, hogy a kormány értékesítette az állami termőföldek egy jelentős részét 2015-ben és 2016-ban. 270 milliárd forint bevételt hozott a 195 ezer hektár értékesítése, óriási túljelentkezés volt a gazdák részéről, akik jól jártak a tiszta feltételrendszerrel zajlott programmal – védte az intézkedést Font Sándor, aki szerint jelentős termőföldállomány maradt az állam tulajdonában.

Font Sándor

Gőgös Zoltán szerint az állami földek értékesítése hiba volt, áremelő hatással járt, haszna vagy értelme nem volt. A 30 ezer nyertes gazdálkodó ráadásul körülbelül 6 ezer érdekeltséghez köthető, ezáltal az intézkedés hozzáhárult ahhoz, hogy néhány nagyobb szereplő kezében koncentrálódjon a földvagyon jelentős része – tette hozzá. Font Sándor ezt cáfolta, elmondása szerint a teljes földállomány mindössze 3 százalékát értékesítették, ez nem tudta volna befolyásolni a tulajdonviszonyokat. Magyar Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2010-2014-es kormányzati ciklusban még arról volt szó, hogy az államnak gyarapítania kell a földvagyont, így nem érti, hogy mi indokolta a Földet a gazdáknak! programot. A Jobbikos képviselő szerint nem igaz, hogy jelentős földvagyon maradt az állam kezében, csak védett területek és olyan földek maradtak, amik senkinek nem kellettek.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Hollósi Dávid
igazgató
Takarék Agrár Igazgatóság

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu