A mezőgazdasági árutermelő gazdaságok döntéshozói a szakkönyvet értékelik legtöbbre a szakmai információforrások közül. Tartalom és hitelesség szempontjából rögtön a szakkönyv mögé sorolják a személyes kapcsolatot (ismerős, kolléga, szaktanácsadó), amelyet a nyomtatott szaklapok és a szakmai rendezvények, kiállítások, bemutatók követnek. 

A gazdálkodók tartalom és hitelesség szempontjából a legkevesebbre értékelik a rádiós agrárműsorokat és a postai úton érkezett hírlevelet, kiadványt. Fontos megjegyezni viszont, hogy még ezek is a pozitív tartományban vannak - nem úgy, mint a közösségi portál, amely mind tartalom, mind pedig hitelesség szempontjából a legalacsonyabbra értékelt szakmai információforrás.

Az országos felmérésben megkérdezett gazdálkodók 41 százaléka rendszeresen tájékozódik e-mailben kapott ingyenes hírlevélből, kiadványból. Ezt az információforrást azonban a rendszeres és gyakori (összesített) használat tekintetében megelőzi az ismerős, kolléga, szaktanácsadó (76 százalék).

A nyomtatott agrárszaklapokat a válaszadók közel azonos mértékben (33 százalék) használják szakmai információforrásként, mint az internetes agrárportálokat (32 százalék), a rendszeres és gyakori (összesített) használat tekintetében is szinte azonos az eredmény. Mindkét csatornatípus erősítette pozícióját a tavaly mért eredményekkel összehasonlítva, ezen belül a nyomtatott agrárszaklapok tudtak jobban növekedni.

A válaszadók 63 százaléka az internetes agrárfórumot is rendszeresen, gyakran használja a szakmai kérdések megválaszolása céljából. Legkisebb gyakorisággal továbbra is a rádióban hallható agrárműsorokat használják szakmai információszerzésre a gazdálkodók. Idén először kérdeztünk rá a közösségi portálok szakmai forrásként történő használatára, az eredmények alapján egyelőre a rádióval van egy szinten ez a csatornatípus.

A kutatás 79-84 százalékban a különféle alapanyagok (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer) és gép, eszköz beszerzésében, továbbá a termény értékesítésében a döntéshozó, valamint 12-15 százalékban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A válaszadók 14 százaléka gazdasági szervezetet képvisel, 15 százalékuk egyéni vállalkozó, többségük pedig őstermelő és családi gazdálkodó. A minta nagysága 1448 fő.

A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát (közel 5 millió hektárt) művelő és területalapú, illetve zöldítési támogatásban részesülő több mint 174 ezer gazdaságot reprezentálja. A kérdőívkitöltők által művelt terület nagysága összesen több mint negyedmillió hektár, átlagos birtokméretük pedig 179 hektár.

Az országos felmérés eredményeit bemutató kiadvány letölthető itt.