PR • 2025. május 21. 09:08
A tavaszi vetések végére értek a gazdák, a kihívások sora azonban nem ért véget, az áprilisi csapadék, a korán érkező felhőszakadások ugyanis új feladatokat hoztak a földeken. Mint azt Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője az Agro Naplónak elmondta, egyelőre úgy tűnik, hogy a búza, az árpa és a kukorica is jó állapotban van, a szezon azonban még csak most kezd igazán beindulni, így sok minden változhat az előttünk álló hetekben.
Ezért kincs az agráradat
hogy adatalapú döntéseket hozzunk a termelésben. Jelen gazdasági helyzetben nemcsak a helyspecifikus megoldások, hanem az optimalizálás és a költségcsökkentés kerül előtérbe.
Csepregi Attilát idézve:
Mára a digitális fejlesztés többé nemcsak nagyobb és költségesebb erőgépek beszerzését jelenti, hanem a gazdálkodás széles 'svédasztalából' olyan megoldások kiválasztását, amelyek hozzájárulnak a gazdasági fenntarthatósághoz, a jövedelmezőség növeléséhez, és a kockázatok minimalizálásához. A meglévő technológiát jobban, átgondoltabban és pontosabban alkalmazzuk, ezzel optimalizálva a termelési folyamatokat.
Mint azt Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cég-csoport ügyvezetője az Agro Naplónak elmondta, területükön sikerrel lezárták a tavaszi vetési időszakot, a folyamatban utoljára az étkezési napraforgó került a földbe.
Ahogyan azt az előző lapszámunkban is megírtuk, a napraforgó vetését többnyire a kukorica utánra időzítik, méghozzá két fontos okból. Az egyik, hogy az általuk alkalmazott vetés utáni, kelés előtti gyomirtási technológia csak megfelelő bemosó csapadék – nagyjából 10–20 milliméter eső – mellett hatékony. Mivel az előrejelzések szerint nem volt várható jelentős eső, célszerű volt halasztani a vetést. A másik szempont a vadkár megelőzése: területükön ugyanis a nyúl komoly károkat okozhat a fiatal napraforgó-állományban. Ha azonban a vetést későbbre halasztják, a melegebb időjárás miatt a növény gyorsabban fejlődik, így rövidebb ideig van kitéve a nyulak kártételének.
Bár Szabadhídvég 2021-ben talán az ország egyik legaszályosabb térsége volt, idén úgy tűnik, az átlagos csapadékmennyiségnél több esett nálunk. Ebből a szempontból most talán az átlagnál egy kicsit kedvezőbb a helyzet. Volt viszont a napraforgó vetése és permetezése után egy nagyon erős vihar, amiből pillanatok alatt leesett 50 mm eső. Azt követően nagyon izgultunk, hogy hogy bírta a talaj és a vegyszer hová folyhatott el. Ahol több a mulcs a talajfelszínen, ott az ilyen szituációk kevésbé okoznak problémát, nálunk viszont egy ilyen felhőszakadás akár jelentős lemosódást is eredményezhet
– mutatott rá Csepregi Attila. Hozzátette: a napraforgó érzékenyen reagál az ilyen jellegű talajtömörödésre, ezért ilyen helyzetekben nehezebben tör felszínre.
Ennek kivédésére olyan megoldást alkalmaztak, hogy még azelőtt, mielőtt a csíra elérte volna a talajfelszínt – vagyis amikor még legalább egy centiméter mélyen volt –, gyomfésűvel fellazították a talaj felső rétegét egy körülbelül száz hektáros területen. Így sikerült „megtörni” a komolyabban tömörödött felszíni réteget, megkönnyítve a csírák kibújását. Mint mondta, ezt követően ismét érkezett csapadék, ami tovább puhította a talajt, így végül minden csíra sikeresen kikelt.
Csepregi Attila arról is beszélt, hogy jelenleg a legfontosabb teendő a növényvédelem. Az őszi árpákat ugyanis ebben az időszakban kell gombaölő szeres kezelésben részesíteni, mivel a leghatékonyabb védekezés a zászlóslevél kiterülésének fenológiai fázisában történik. Mint a szakember elmondta, ezzel a növénnyel az aratásig mást már nem kell tenniük. A sok csapadék és a magasabb hőmérséklet miatt azonban a búza esetében is berobbanhatnak olyan gombás eredetű levélbetegségek, mint a szárrozsda, a sárgarozsda vagy a levélrozsda, így ott is figyelniük kell az ilyen helyzetekben nélkülözhetetlen védekezésre.
Úgy látom, hogy a búza, az árpa és a kukorica is jó állapotban van. A búzában és az árpában abszolút nagy termést látok, de a kukorica és a napraforgó is jól kelt. A kukoricánál most következik a gyomirtó szeres kezelés, majd később, az 5–8 leveles korban pedig sorközművelő kultivátorral fogunk dolgozni a sorok között. Akkor, az időjárási körülményektől függően döntünk arról is, hogy juttatunk-e ki fejtrágyát a kukorica tövéhez, és ha igen, akkor pontosan mennyit. Emellett az is elképzelhető, hogy egyes táblákon kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke ellen is védekezni kell majd nyáron, a fő agrotechnikai beavatkozások közül azonban a sorközművelés lesz az utolsó. A napraforgó esetében a gyomirtást követően a következő két hétben fenyőcirok ellen tervezünk még védekezni. Ezt szintén egy sorközművelő kultivátoros beavatkozás követi majd, azonban műtrágyát ott már biztosan nem fogunk kijuttatni.
Csepregi Attila arról is beszélt, hogy mintegy 100 hektáron cukorrépájuk is van, ahol új vetőgéppel, korszerű technológiával sikerült nagyon szép vetést elérniük. „Jelenleg a gyomirtások zajlanak, ami ebben a kultúrában különösen intenzív feladat – gyakorlatilag folyamatosan védekezni kell. Hetente, sőt néha 5 naponta is rá kell menni kisebb dózisokkal, hogy hatékonyan tartsuk kordában a gyomokat. Nem egyszerű műfaj, de eddig ott is minden rendben halad.”
A jól időzített vetések, a csapadékos időszakokra adott gyors reakciók, valamint az előrelátó növényvédelmi munkák mind hozzájárultak ahhoz, hogy a növények jó állapotban legyenek.
Ugyanakkor a szezonnak még csak az elején járunk, így a sikerhez továbbra is nélkülözhetetlen a folyamatos megfigyelés, az időjárási viszonyokhoz igazított beavatkozás és a technológiai fegyelem. A mostani állapot bizakodásra ad okot, de az elkövetkező hetek és hónapok még sokféle kihívást tartogathatnak: jöhetnek újabb záporok, kártevők vagy akár hőhullámok is. Az eddigi munka azonban biztató alapot jelent arra, hogy ha az időjárás is kegyes lesz, eredményes év elé nézhet a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport.
Tartson Velünk! Az Agro Napló folyamatosan nyomon követi és beszámol gazdaságunk mezőgazdasági tevékenységeiről, technológiai fejlesztéseiről és innovációiról.
Fotók: Csepregi Attila
(x)