PR • 2026. július 14. 11:00
A mesterséges intelligencia és a digitalizáció alapjaiban alakítja át a hazai mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést. A sikeres agrárpiaci átálláshoz azonban nem elegendő pusztán megvásárolni a legújabb technológiát, hanem elengedhetetlen a humán erőforrás fejlesztése, a megfelelő szintű digitális érettség elérése, valamint az új európai uniós mesterséges intelligenciáról szóló rendeletre (AI Act) való tudatos felkészülés is.
Az európai agrártámogatások, így a Közös Agrárpolitika (KAP) hazai felhívásai is egyértelműen a digitális átállást ösztönzik. A klímaváltozás, a termelési alapanyagok drágulása és a munkaerőhiány miatt a precíziós adatokon alapuló hatékonyságnövelés maradt a szektor egyik legfontosabb kitörési pontja. Kránitz Lívia, az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. vezető szakértője ugyanakkor rámutatott arra a gyakori tévhitre, miszerint a legdrágább szoftverek vagy okosgépek puszta megvásárlása önmagában már digitalizációt jelent. A technológia ugyanis csak akkor működik hatékonyan, ha a gazdák rendelkeznek azzal a digitális érettséggel, amellyel a kinyert adatokat bátran beépítik a napi döntéseikbe, mint például a tápanyag-utánpótlási tervekbe. Megfelelő szemléletmód és humán-kapacitás nélkül a beruházások hatékonysága elvész.
Ez a szemléletmód a vidékfejlesztési irodák működésében is kulcsfontosságú. A LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS) részéről határozott igényként merült fel, hogy a mindennapi adminisztrációs és projektkoordinációs feladataikhoz szeretnék használni a mesterséges intelligenciát. Fieszl Csaba, a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység szakmai igazgatója elmondta, hogy az Agrár- és Vidékfejlesztési Programokért Felelős Irányító Hatóság (AÉM IH), valamint az Innovációt és Digitalizációt Támogató Egység (ITE) bevonásával célzott online képzéssorozatot indítottak a HACS-munkatársak számára. A program első felében az alapvető adatvédelmi és etikai szabályokat tisztázták, majd áttértek a közvetlen gyakorlati alkalmazásra. Mivel egy új technológia megjelenésekor a felhasználók sokszor még nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan mire is használhatnák a mesterséges intelligenciát, a képzéseken olyan konkrét irodai feladatokon keresztül mutatták be a rendszerek működését, mint a hatékony utasítások megfogalmazása, a szövegek és táblázatok gyors elemzése, vagy a prezentációk logikai felépítése.
A mindennapi alkalmazás mellett az agráriumnak a jogalkotói szigorra is fel kell készülnie. Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete fokozatosan lép életbe, és komoly kötelezettségeket ró a felhasználókra. Kránitz Lívia hangsúlyozta, hogy a szabályozástól nem tartani kell, hanem meg kell érteni azt. 2025 februárjától már tiltott gyakorlatnak számít a munkahelyi érzelemfelismerés, augusztustól pedig szigorú átláthatósági szabályok vonatkoznak majd a chatbotokra, amelyeket tilos lesz valós személynek álcázni. A legjelentősebb változások 2026 augusztusában várhatók, amikor a mezőgazdaságban használt, önálló döntéseket hozó, magas kockázatú rendszerek - mint például az önvezető permeteződrónok - komoly adminisztratív kötelezettség és előzetes kockázatértékelés alá esnek majd. Az európai mezőgazdasági gépgyártók szövetségének (CEMA) közbenjárására ugyanakkor a csupán kiegészítő feladatot ellátó, emberi jóváhagyást igénylő technológiák mentesülhetnek a legszigorúbb besorolás alól. Ezzel párhuzamosan Magyarországnak 2027 végéig egy szabályozói tesztkörnyezetet kell létrehoznia az innovációk piacra lépés előtti, biztonságos kipróbálására.
A sikeres megfelelés alapja az MI-írástudás megszerzése, amit az uniós rendelet is általános kötelezettségként ír elő. Ezt a felkészülést támogatja az ITE által már kiadott, az uniós rendeletet és a szakpolitikai hátteret feldolgozó hiánypótló szabályozási útmutató. Hamarosan egy gyakorlati kézikönyv is elérhető lesz és ez a kiadvány az irodai feladatok optimalizálásában, a terjedelmes jogszabályok átvilágításában és a hivatalos kommunikációs anyagok összeállításában nyújt majd konkrét segítséget, a gazdálkodóknak pedig az üzleti és marketingcélú MI-használathoz ad módszertani tanácsokat. A hazai intézményrendszer, valamint a falugazdász- és tanácsadói hálózat a nemzetközi képzések és az AI Európai Digitális Innovációs Központok (EDIH) hálózatával ápolt szakmai partnersége révén folyamatosan frissíti tudását, hogy a hazai agrárium szereplői naprakész és hiteles információk birtokában hajtsák végre a digitális átállást.
(x)