2017. május 25. csütörtök Orbán

Hírek - Agrotechnológia

Apró drónokkal helyettesítenék a vészesen fogyatkozó méheket

Napjaink tömeges méhpusztulása nemcsak azért veszélyes az emberiség számára, mert a jövőben méz helyett esetleg más édesítőszer után kell nézni. Ha elmarad a rovarok beporzó munkája, akkor mit sem ér a mezőgazdaságban tapasztalt robbanásszerűen technikai fejlődés, hiszen rekordtermések helyett inkább szűk esztendőkkel kell majd szembenézni. Feltéve, ha nem terjednek el azok a „méhpótló” repülő robotok, amelyekkel már javában kísérleteznek a kutatók.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

A globális méhpusztulás évről évre egyre aggasztóbb méreteket ölt. Az ok elsősorban az emberi tevékenység, egyebek mellett a mezőgazdaságban használt vegyszerek, növényvédő szerek eltúlzott, meggondolatlan használata. 2014-ben az amerikai méhkolóniák 42 százaléka halt ki, és a szorgos rovarokat egyre nehezebb pótolni. Az USA-ban már odáig fajult a helyzet, hogy kifejezetten erre specializálódott vállalkozók járják az országot, hogy a méheikkel végezzék el azt a beporzási feladatot, amit a természet önmagában már nem képes.

Ha nincs méh, nincs megtermékenyítés, és nincs termés sem – röviden így foglalhatnánk össze a problémát. Az agrár- és ökoszisztémát összeomlás fenyegetheti, hiszen minden csupán egy hajszálon függ. Ha a rovarok száma egy kritikus szint alá esik, keresztet vethetünk az egyre fejlettebb technika révén elérhető rekordtermésekre – vélik egyes kutatók.


Ugyanakkor lehet, hogy a bajok orvoslását is éppen a műszaki fejlődés hozhatja el. Eddig is tudtuk, hogy a robotokkal szinte minden ember által végzett tevékenység kiváltható, de most úgy tűnik, akár az állati „munkaerőt” is pótolni tudjuk velük. Ha a beporzás nem megy rovarokkal, akkor – szerencsés esetben – majd menni fog mikroméretű drónokkal.

Japánban, a tokiói székhelyű AIST kutatóintézetben apró, négyrotoros repülő szerkezetekkel kezdtek el kísérletezni. Ezek legfontosabb része a „hasukon” lévő, lószőrből készült kefe, amelyet speciális géllel vontak be. A virágpor beleragad, vagyis a drón át tudja vinni egyik növényről a másikra, majd könnyedén lehullajthatja. Laboratóriumi körülmények közt a viszonylag egyszerű eljárás meglepően jól működik, de ki tudja, mi történik majd a termőterületen. A repülő robotok aligha tudják teljesen kiváltani a méhek munkáját, de remélhetőleg erre nem is lesz szükség, viszont komoly segítséget nyújthatnak a beporzásban.


Az eddigi tesztek biztatóan alakultak, a megoldást kereső japán kutatók drónjai harmadannyi idő alatt végeztek a kísérleti liliomok beporzásával, mintha a méhekre bízták volna ugyanezt. A repülő robotok kíméletlenül csapnak le a növényre, így szerzik meg a szükséges virágport, vagyis a természet gyengédségét egyelőre képtelenek pótolni.

Kapcsolódó cikkek


 

A címlapról ajánljuk

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Itt keressen minket
© 2015. Agrárszektor.hu