AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
Akadt tavaly egy kukoricatermesztő az Egyesült Államokban, aki hektáronként 33,5 tonnás termést tudott betakarítani. Ettől az 5,7 tonnás elmúlt évi magyar átlagtermés, de még a Magyar Kukorica Klub fajtakísérleti versenyében öntözés nélkül elért, 13,6 tonnás átlaghozam is messze elmaradt. Ugyanakkor a hazai verseny eredményei - sok helyütt sikerült 10-15 tonnás termést is elérni - azt is bizonyítják, hogy a termőhelyi adottságokhoz legjobban igazodó vetőmag-választással, megfelelő technológiai fegyelemmel, vagyis időben és kellő mennyiségben kijuttatott tápanyaggal és növényvédő szerrel bőven javítható lenne a hazai kukoricatermelés eredményessége - mondta az agrárszektor.hu-nak Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke.
Az idén túlkínálat van kukorica-vetőmagokból, ezért jókora összeget lehet lealkudni a meghirdetett árakból, és a gazdák nem kényszerülnek engedni minőségi elvárásaikból sem - mondta Szieberth Dénes. A termelők persze rá is kényszerülnek az alkudozásra, mivel egyelőre nincs kilátás a kukorica árának érdemi növekedésére a globális túlkínálat és az etanolgyártást visszafogó, rekordalacsony olajárak miatt. Mindez persze a multinacionális versenytársak miatt a kisebb, kevésbé tőkeerős hazai nemesítőházaknak nem jó hír. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) becslése szerint a hazai fajtatulajdonosok nagyjából a teljes piac 5 százalékát adják.
A fajtatulajdonosok eltérő árpolitikája is erősen közrejátszik abban, hogy meglehetősen széles sávban szóródnak a hibridkukorica vetőmagok árai - mondta Polgár Gábor, a terméktanács ügyvezető igazgatója. Egy 25 kilogrammos zsákra vetítve az árak 15-80 ezer forint között mozognak, bár az összevetést sokszor nehezíti, hogy az egyes forgalmazók eltérő szemszámmal - jellemzően 50, 70, 80 ezer maggal - töltött zsákok árait adják meg.
Forgalmazási adatokat ugyan még nem kaptak idén a tagoktól, de a terméktanács tapasztalatai szerint is bőséges a fajtakínálat, a vásárlás azonban elhúzódik. Ebben vélhetőleg a Vidékfejlesztési Programon belül meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási (akg) pályázat elbírálásának csúszása is közrejátszik. Polgár Gábor szerint van olyan várakozás a piacon, hogy az akg miatt csökkenhet a kukorica vetésterülete. A belvizes területek nagysága miatt azonban nem, mivel ezek jelentős része már felszáradt, és sok helyen már a csapadékhiány okoz gondot. Ezért azt tanácsolják a gazdáknak, hogy most minél kisebb talajbolygatás mellett végezzék a magágy-készítést, a vetést és a gyomirtást.
A gazdák a vetőmagválasztásnál sokszor a fentieknél kevésbé komplex szempontok mérlegelése után teszik le voksukat egy-egy hibrid mellett. A tapasztalatok szerint az egyre szélsőségesebb időjárás, az alacsony terményárak és a takarékossági kényszer befolyásolja alapvetően a hazai vetőmagpiac alakulását, de a szaktudás hiánya sem kedvez a megalapozott termelői döntéseknek. Az utóbbi időben ráadásul felgyorsult a fajtaváltás is: míg korábban akár évtizedekig is piacon tartottak egy-egy fajtát, de még az előző évtizedben is 6-8 év volt a kifutási idő, addig mostanra 3-5 évig van köztermesztésben egy-egy fajta.
Ez annyiban kedvező, hogy a legújabb felfedezések gyorsan eljutnak a termelőkhöz. Az viszont már kevésbé előnyös, hogy nehezebb szántóföldi kísérletekkel is alátámasztani a kereskedői ígéreteket, vagy éppen kideríteni, hogy egy-egy fajta adott termőhelyen mire képes. Szieberth Dénes szerint a termelőknek fajtaválasztás előtt érdemes a nemzeti fajtalistában szereplő adatokat összevetni a kereskedők prospektusaival.
Az egyik legmeghatározóbb trend, hogy a nagyobb FAO számúakhoz képest kisebb terméshozam ellenére is egyre korábbi éréscsoportú hibrideket választanak a gazdák - mondta Polgár Gábor. Ennek hátterében a nyári hőséghullámok egyre gyakoribbá válása mellett az áll, hogy a termelők minél inkább csökkenteni akarják a szárítási költségeiket, márpedig a korai és középkorai éréscsoportokban kifejezetten alacsony nedvességtartalommal tudják betakarítani a terményt. Ezért a hazai nemesítőknek a nagyon korai érésű fajták előállítása kedvező réspiacot jelenthet a jövőben.
Egyre keresettebbek a minél stressztűrőbb (beleértve az aszályt is) hibridek is, viszont a gyomirtó-rezisztens fajták még közel sem annyira elterjedtek a terméktanács szerint, mint a napraforgó hibrideknél. Keresettek a betegség-rezisztens hibridek is.
Szieberth Dénes szerint jelenleg még kevéssé jelentkezik a végfelhasználóknál az az igény, hogy egyes felhasználási célokhoz elfogadott hibrideket rendeljenek, mint ahogyan az a csemegekukoricánál megszokott. Holott a takarmánykeverőknél és az állattartóknál akár fontos szempont is lehetne, hogy ha sertéstakarmányhoz tervezik felhasználni az adott tételt, akkor a szaporodásbiológiát befolyásoló mikotoxin-termelésre és -kibocsátásra kevéssé hajlamos fajtákból vásároljanak be.
A fajtaválasztásnál az is egyre jellemzőbb, hogy hosszabb tenyészidejű fajtákat egyre inkább a saját állatállományt is takarmányozó termelők választanak, akár silózási, akár szemtermés-betakarítási célokra. Ha az időjárás a jövőben is a tavalyihoz hasonló marad, a kukoricaklub elnöke szerint a gazdáknak két lehetőségük lesz: vagy rövid tenyészidejű hibrideket választanak, és a fajtákból jó agrotechnológiával kihozzák a maximumot, vagy pedig öntözik a hosszabb tenyészidejű és nagyobb hozamot adó fajtákat.