Takarék Agrár24 • 2021. február 19. 07:00
A világ baromfihús termelésére és fogyasztására 2020 végére, az előző évhez képest 2-2,5 %-os csökkenést vetítünk előre, az exportban, a globális ellátási láncok miatt ennél kevesebbre, hiszen azon országok, akik erősen importfüggők, ők fogyasztásukat minden nehézség ellenére igyekeznek kielégíteni, termelő kapacitások létesítése nem végezhető el egy év alatt.
Abban, hogy a világ baromfihús exportja nem csökkent nagyobb mértékben két országnak bizony van szerepe, nevezetesen Oroszországnak és Ukrajnának. A két ország lélekszáma összesen 180-190 millió fő, az átlagos jövedelem alacsony, éves baromfihús fogyasztásuk egy főre vetítve 30 kg/év az OECD adatai alapján, ami csaknem 30 %-kal magasabb, mint egyik legfontosabb helyettesítő terméknek, a sertéshúsénak.
A Szovjetunió felbomlása mindkét ország termelésében nagy törést okozott, azonban a kétezres évektől rendkívül nagy növekedésnek indult mindkét ország termelése, 20 év alatt csaknem duplájára nőttek. Ami viszont a téma aktualitását adja az, hogy 2020-ra Oroszország önellátó lett, Ukrajna pedig nettó exportőrré vált. Az OECD előrejelzése szerint 5 éven belül az export többlet nagyjából a magyarral ugyanakkora nagyságrendet fog képviselni. Rendkívül nagy területűek az országok, sok a mezőgazdaságban hasznosítható terület (többek között köszönhetően az éghajlatváltozásnak is), a gazdaságok egyre nyitottabbak. A baromfihús termeléshez leginkább szükséges alapanyag a takarmány, ezek legfőbb komponensei a búza, kukorica és szója. Összehasonlításképp kiszámoltuk, hogy egy kg baromfihúsra eső takarmány alapanyag termelés mekkora nagyságrendet képvisel.
A Wageningeni Egyetem kutatása alapján az orosz termelés, főként a kukorica függőségnek, illetve kedvezőtlenebb éghajlati viszonyoknak köszönhetően mintegy 10 %-kal magasabbak az ukránnál. Azonban az orosz termelési költségek is 13-15 %-kal alacsonyabbak az EU átlagnál. Ezek olyan komparatív előnyöknek köszönhetők, mint az olcsó földgáz rendelkezésre állása az országhatárokon belül, továbbá a rendkívül alacsony munkaerő költségek: az ukrán órabérek átlagban 2 EUR-t tesznek ki, az orosz pedig 3,5 EUR. Továbbá vegyük figyelembe az extrém nagy ukrán kukorica termésmennyiséget, ami megfelelő takarmány receptúrázás mellett hatékony fehérje alapanyag lehet a szárnyasok takarmányában.
Összegezve, megítélésünk szerint fontos tekintetünket a keleti versenytársak irányába is vetni, hiszen alapvetően alacsonyabb előállítási költséggel alacsonyabb minőséget, de rendkívül nagy volument termelnek. Emellett megjegyeznénk, hogy Ukrajnában a baromfitenyésztésnek az étkezési tojás előállításon keresztül erős hagyományai vannak, ők a világ második legnagyobb termelői Kína után, ezáltal rendkívül fontos exportőrök is. Mindkét ország közel esik Ázsiához, azon belül Kínához. 2020 harmadik negyedévére a Kínai baromfi import 20-25 %-a már Oroszországból érkezett. Gondoljunk bele, milyen változásokat indukálhat az, ha az oroszok lesznek a legnagyobb baromfi exportőrök Kína irányába? S az Ukrán export pozíció erősödése az EU irányába?
A baromfipiaci trendekről, az orosz-ukrán felfutásról bővebben a hamarosan megjelenő Agrárláz 2021 kiadványukban is olvashat!
Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum