agrarszektor.hu • 2024. március 11. 11:01
A sikeres magyar állattenyésztés egyik kulcskérdése, hogyan tudjuk a tenyésztők szolgálatába állítani a tenyésztőszervezeteknél az elmúlt 30 évben felhalmozódott tudást. A MÁSZ és tagszervezetei igen széles tenyésztői és állattartói réteggel állnak kapcsolatban. A tenyészállat előállítók teljes köre, az árutermelők, a szaporítók, illetve a köztenyésztést végzőknek pedig állatfajtól függően 60-95 százaléka tagja valamilyen tenyésztőszervezetnek. A MÁSZ összesen 40 tenyésztőszervezetet fog össze, amikhez mintegy 12 ezer tenyésztő és árutermelő tartozik.
Egyre nagyobb szükség van az állattartáshoz, tenyésztéshez kapcsolódó naprakész szaktudásra. A tavaly készített agrárcenzus eredményei szerint 2010 óta 80-ról 61 százalékra csökkent a mezőgazdasági képzettséggel nem rendelkező gazdálkodók száma, de arányuk még így is nagy (39%). Szarvasmarhatartók esetében a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya 45, a sertéstartóknál 69, míg a juhtartóknál mindössze 17 százalék. 2010 óta ez a mutató a sertéstartóknál jelentősebben, a juhtartóknál kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor a szarvasmarhatartóknál csökkent. A mezőgazdasági képzettség nélkül állatot tartók száma mindhárom állatfaj esetén csökkent. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya - nem meglepő módon - a 25 és 44 év közötti korosztályban a legmagasabb - írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ).
A rohanó világunkban, ahol a technológia fejlődésével képtelenség minden területen lépést tartani, a specialistáknak egyre nagyobb szerepe van. A tenyésztőszervezetek munkatársai tenyésztési kérdésekben specialistáknak számítanak, akiknek a tudása a gazdálkodás jövedelmezőségét nagyban tudja segíteni azzal, hogy tanácsot adnak egyebek mellett például a tenyészcélok meghatározásához, párosításokhoz, tenyészállatok kiválasztásához, selejtezéshez, genom alapú vizsgálatok eredményeinek vagy a tenyészérték indexek értelmezéséhez.
Cikk forrása: Magyar Állattenyésztők Szövetsége