agrarszektor.hu • 2025. június 16. 20:32
A Budakeszi Vadaspark az ELTE Etológia Tanszékével együttműködésben a világon elsőként vizsgálja vaddisznók agyműködését egy különleges, beavatkozást nem igénylő, az állatok számára teljesen ártalmatlan mérési módszer segítségével. Ezáltal sem az állatok, sem pedig a kutatók nincsenek veszélyben - derült ki a vadaspark közleményéből.
Az ELTE Etológia Tanszékének Neuroetológiai Kutatócsoportja több, mint egy évtizede kutatja állatok és emberek egymás közti kommunikációját és agyműködésüket, hogy feltárja azokat a mechanizmusokat és hatásokat, amelyek az evolúció során az ember kifinomult kommunikációs rendszerének, a beszédnek a megjelenéséhez vezettek. Ehhez az ELTE kutatói az emberi agy mellett eddig elsősorban háziasított, társállatként tartott fajok (kutyák és törpemalacok) agyi folyamatait vizsgálták. Azonban a háziasított fajok vad rokonaival való összehasonlítás is kulcsfontosságú annak megértésében, hogy mekkora szerepe lehet az emberi környezethez való alkalmazkodásnak az agy átalakulásában.
A Budakeszi Vadaspark és az ELTE kutatói ezért két évvel ezelőtt összefogtak és azon kezdtek dolgozni, hogy a házi sertéssel közeli rokonságban álló vadállat, a vaddisznó agyműködésének nem invazív, biztonságos vizsgálata is lehetővé váljon. A vadállatok agyműködésének vizsgálatában egyedülálló ez a kezdeményezés. Az ELTE Etológia Tanszéken korábban kifejlesztett módszernek köszönhetően sok más, általánosan elterjedt idegtudományi technikával ellentétben az agyi elektromos aktivitást mérő elektroenkefalográfiás (EEG) kísérletek során nincs szükség az állatok altatására, sem műtéti beavatkozásra, így egyedülálló módon, az állatok jóllétét maximálisan előtérbe helyezve, békés és barátságos körülmények között vizsgálhatóak az emberrel együttműködő állatok.
Ezáltal úgy tudhatunk meg többet az állatok agyműködéséről, hogy közben nem esik bántódásuk.
Vadállatokon, különösen menekülő, minden rezdülésre megrettenő fajokon ilyen kutatást végezni azonban igen nagy kihívás, hiszen a technika emberi kontaktust és nyugodtan fekvő állatokat igényel. A Budakeszi Vadaspark munkatársainak kitartó közreműködésével azonban mindez lehetségessé vált.
2023 tavaszán és nyarán több olyan vaddisznó malac született a Vadasparkban, amelyeket a kocák nem gondoztak, így a Vadaspark vadállatnevelésben rutinos kollégái segítettek a magukra hagyott vadmalacok felnevelésében. Az emsék és kanok korai szocializációjában kiemelt szerepet kaptak az emberek, akiknek a jelenléte természetessé vált a vadmalacok számára. Az állatok nemcsak megszokták az ember jelenlétét, közelségét, de kíváncsinak mutatkoztak, és engedték azt is, hogy gondozóik és az ELTE kutatói megérintésék őket, elektródákat helyezzenek el a fejbőrükre. Mindez a világon először tette lehetővé vadasparkban élő vaddisznók sikeres nem invazív EEG méréseit.
Azóta a vadmalacok kifejlett állatokká cseperedtek, így méretükből, erejükből fakadóan már nem szerencsés embereknek a közvetlen közelükben tartózkodni. A Vadaspark munkatársai és az Etológia Tanszék kutatói azonban elhatározták, hogy egy egyedülálló tréningprogram keretében folytatják a vaddisznók kiképzését, hogy a felnőtt állatok EEG mérése is lehetővé váljon. Mivel az állatok továbbra is kíváncsinak mutatkoztak, és szívesen fogadták az embereket, a tréningekbe is bevonhatónak bizonyultak. A Vadaspark területén a terepi kísérletekre és az állatok tréningezésére alkalmas helyszíneket (kifutórendszer és tréningfallal ellátott házak) alakítottak ki a Vadaspark munkatársai, ahol jelenleg is zajlanak a képzések. A betanítás célja, hogy az állatok önszántukból minimum 20 percen keresztül nyugodtan feküdjenek, és egy kerítés túloldalán helyet foglaló ember társaságát annyira biztonságosnak érezzék, hogy akár el is aludjanak mellette. Ez az elrendezés ugyanis lehetővé teszi az elektródák kis ablakon keresztüli felhelyezését és állatok természetes alvás melletti EEG vizsgálatát, miközben a kísérletvezető is teljes biztonságban marad.