agrarszektor.hu • 2025. július 3. 11:27
A burgonya a rizs és a búza után a harmadik legfontosabb élelmiszernövény a világon. Ennek ellenére a burgonya termőterülete és a betakarított termés mennyisége az utóbbi években folyamatosan csökkenő tendenciát mutat hazánkban. De mi lehet ennek az oka? Ennek járt utána a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A legsúlyosabb minőségi és mennyiségi veszteséget a termesztés során elsősorban a kórokozók okozzák, azonban a kártevők közül a levéltetvek és a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) kártétele is jelentős lehet - olvasható a NAK oldalán. Utóbbi jelentős szerepet játszott a 20. században a növényvédelemi szolgálat kialakulásában is. Emellett több fonálféreg (Ditylenchus destructor, Globodera rostochiensis Globodera pallida) komoly problémát okozhat, melyeket zárlati károsítóként tartanak számon. A károsítás hatására a növény növekedése lelassul, a gumók mérete jelentősen csökken, akár 70-80%-os termésveszteség is bekövetkezhet.
A károsítás megelőzésében a fertőzésmentes vetőgumó használata kiemelten fontos. Amennyiben valaki karantén kártevőt tapasztal a területén, haladéktalanul jelentse be a hatóságnak!
Számos levéltetű faj is előfordulhat a burgonyán. Talán a zöld-őszibarack-levéltetű (Myzus persicae) és a sárga burgonya-levéltetű (Aphis nasturtii) jelenti a legnagyobb problémát. Még előfordulat a csíkos burgonya-levéltetű (Macrosiphum euphorbiae), a fekete répa-levéltetű (Aphis fabae), az uborka-levéltetű (Aphis gossypii) és a foltos burgonya-levéltetű (Aulacorthum solani) is, azonban ezek jelentősége kisebb. A szívogatás hatására a növény levelei gyakran deformálódnak, asszimilációs tevékenysége csökken, ami a kondíció romlását és a termésmennyiség csökkenését jelenti. Emellett a levéltetveknek a vírusátvitelben is kiemelt szerepük van. Egy vegetációban sok nemzedékük fejlődik ki, előrejelzésük sárga tálcsapdával a legegyszerűbb. Számos hatóanyag (például az acetamiprid, az azadiraktin, a deltametrin, a cipermetrin, az eszfenvalerát, a flupiradifuron, a flonikamid és a lambda-cihalotrin) is a rendelkezésre áll a védekezéshez, azonban a rovarölőszer kiválasztásánál a természetes ellenségek védelmére is érdemes figyelni. Ha már kanalasodnak a levelek, akkor azok védelmet nyújtanak a levéltetű kolóniáknak, ezért a kontakt készítmények alkalmazása nem javasolt.
A levéltetvek mellett a burgonyabogár kártételére is minden évben számítani kell. Mind a lárva, mind az imágó a leveleket fogyasztja. Akár teljes lombvesztést is okozhatnak, sőt nagy egyedsűrűség esetén még a vékonyabb szárakat is elfogyaszthatják. A kártevő gazdanövényeihez sorolható a burgonya mellett többek között a padlizsán és a paradicsom is. Évente 2 nemzedéke fejlődik ki, a telet az imágók a talajban vészelik át. Hőösszegszámítással előrejelezhető. A védekezésben a területen lévő burgonyafélék családjába tartozó gyomnövények irtása elengedhetetlen. A kémiai védekezést a fiatal lárvák ellen kell időzíteni, nagy figyelmet fordítva a szerrotációra (például acetamiprid, azadiraktin, cipermetrin, deltametrin, eszfenvalerát, flupiradifuron, lambda-cihalotrin, klórantraniliprol, spinozad).
Kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján a készítmény engedélyokiratát. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is. Emellett természetes ellenségei, vagyis a burgonyabogár specialista fürkészdarazsak és egy címeres poloska faj is szerepet játszhat a védekezésben.