agrarszektor.hu • 2026. március 30. 09:48
Franciaországban a madárinfluenza ellen beoltott kacsáknak több mint a fele még mindig nem rendelkezik teljes védelemmel a vírussal szemben. Ez a francia élelmiszerlánc-biztonsági és egészségügyi hivatal (Anses) legújabb modelljéből derült ki - írta meg a Poultry World. Az Anses számításai szerint a teljes oltási soron átesett kacsáknak mindössze 40-45 százaléka szerez teljes védettséget. A többiek vagy csak részleges védelmet élveznek a még folyamatban lévő immunizálás miatt, vagy már csökkenőben van az immunitásuk.
A hivatal becslései arra is rámutatnak, hogy a tízhetes kornál idősebb állatoknál a védettség idővel mérséklődik. Ennek ellensúlyozására a hízottmáj-előállításra tartott kacsák egy harmadik vakcinadózist is kapnak, mivel ők átlagosan tizenhat hétig élnek. Franciaország 2023 októberében Európában elsőként tette kötelezővé a madárinfluenza elleni oltást minden 250-nél több kacsát tartó baromfitelepen.
Erre azután került sor, hogy a megelőző években pusztító járványhullámok söpörtek végig az ágazaton. 2024. március 31-ig 51 millió adag vakcinát adtak be. Ez az érintett gazdaságok kacsaállományának több mint 95 százalékára kiterjedt. A legtöbb egyed két dózist kapott: az elsőt tíznapos korban, a másodikat pedig mintegy húsz nappal később. A tömeges és költséges oltási kampányok hatékonyságának felméréséhez az Anses szakértői egy új modellt dolgoztak ki. Ez az agrárügyi hatóság által a terepen gyűjtött gyakorlati adatokra épül.
A teljesen vagy részlegesen védett állományok arányaiból következtethetünk a teljes kacsapopuláció védettségi szintjére. A termelési ágazatok oltási szabályainak betartása alapvető fontosságú a védelem optimalizálásához
- hangsúlyozta Morgane Salines, az Anses járványügyi szakértője.
Béatrice Grasland, az Anses madárvirológiai és immunológiai részlegének vezetője hozzátette, hogy az oltás nem akadályozza meg teljesen a fertőzést. Ugyanakkor mérsékli a klinikai tüneteket és csökkenti a fertőzött állatok vírusürítését, ezáltal lassítja a kórokozó terjedését a gazdaságokon belül és más állományok felé is.
A modell lehetővé teszi olyan oltási forgatókönyvek tesztelését is, amelyeket a gyakorlatban még nem alkalmaznak. Az egyik ilyen lehetőség a vakcinázás szüneteltetése az alacsonyabb kockázatú időszakokban, amellyel a költségeket lehetne csökkenteni. Az Anses azonban ezt nem tartja járható útnak. Nyári oltás nélkül az immunitás ugyanis túl lassan épül fel, így a kacsák védtelenül érnék meg a magas kockázatú őszi-téli időszakot.