agrarszektor.hu • 2026. július 22. 12:29
Egy Hollandiában először azonosított új sertésbetegség, amelyet egy parvovírus-variáns okoz, időközben más európai országokban is felbukkant. A kórképet és a kórokozót Dániában, Belgiumban és Németországban is kimutatták, a vírus jelenlétét pedig Spanyolországban is igazolták. A külföldi esetek közül a legrészletesebb leírás Dániából származik.
A Koppenhágai Egyetem, a Kjellerup Állatorvosi Laboratórium és a Porcus állatorvosi praxis kutatói 2026 júniusában egy 920 kocás dán gazdaságban igazolták a tünetegyüttest és a parvovírus jelenlétét. Ez volt az első alkalom, hogy a betegséget Hollandián kívül is leírták. Eredményeiket a bioRxiv platformon, előzetes tudományos közleményként, azaz preprint formájában tették közzé. A kórképet először 2024 végén azonosították Hollandiában, miután a sertéstelepeken szokatlan klinikai tünetek jelentkeztek. Az állatorvosok jellegzetes tüneteket észleltek a malacoknál, amelyek kidülledő szemgolyókkal (exophthalmus), bőrpírral (erythema) és szőrhullással (alopecia) jártak, miközben az elhullási arány alacsony maradt - számolt be a Food and Agribusiness.
A szindrómát egy olyan parvovírus-variánssal hozták összefüggésbe, amelyet korábban rókaürülékből mutattak ki. A közelmúltban Firenzében rendezett európai sertés-egészségügyi szimpóziumon (ESPHM) Tijs Tobias, a Royal GD Animal Health kutatója beszámolt arról, hogy a betegséget egyre több gazdaságban figyelik meg, jelenleg a becslések szerint a holland sertéstelepek mintegy 80 százalékán. A szakember hozzátette, valószínűtlennek tartja, hogy a szindróma csak Hollandiára korlátozódna. A dán kutatók szerint az érintett gazdaságban a szopós és a választási malacok 1,5–2 százaléka mutatott hasonló tüneteket. A vizsgálatok során összesen hat, egy-két hetes malacot boncoltak fel, és megállapították, hogy a dán vírustörzs genetikailag rendkívül hasonló a Hollandiában keringő törzshöz.
A kutatók nyolcvan dániai rókából származó lépminta közül kettőben mutatták ki a vírust, más emlősök szervezetében azonban nem találták meg. Mint írták, ez erősen arra utal, hogy a vírus képes megfertőzni ezt a fajt és szaporodni benne, bár a vadon élő állatokban betöltött kórokozó szerepe egyelőre ismeretlen. A holland és a dán sertéstelepekről származó vírusok jobban hasonlítottak egymásra, mint a helyi vadállományban azonosított változatokra, ami egyetlen, több országra kiterjedő behurcolásra utal. A Royal GD Animal Health közlése szerint a vírust időközben Belgiumban és Németországban is kimutatták, a Pathosense Diagnostics pedig arról számolt be, hogy Spanyolországban is azonosították a kórokozót.