Kovács Nóra • 2026. augusztus 27. 16:27
Június végén megerősítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálata a kőrisrontó karcsúdíszbogár jelenlétét Magyarországon. A kiemelt jelentőségű károsító két példányát fogta meg a beregsurányi erdőségben kihelyezett feromoncsapda. A bogár azért nagyon veszélyes, mert akár tömeges kőrispusztítást is okozhat, a fertőzött fák ugyanis már nem menthetők meg. A károsító hazai észlelése az egész Európai Unióban a kőrisrontó karcsúdíszbogár első igazolt előfordulása.
Az Ázsiából származó kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) napjainkban a kőrisállományokat fenyegető egyik legveszélyesebb invazív károsító - olvasható a Nébih tematikus oldalán. Kimagasló kockázata miatt a faj kiemelt zárlati státuszt kapott, így szerepel az (EU) 2019/1702 felhatalmazáson alapuló rendelet jegyzékében. Ahogyan azt az Agrárszektor is megírtak, a korábban Észak-Amerikában és Kelet-Európában már kiterjedt kőrispusztulást előidéző kártevő jelenlétét az Európai Unió területén először Magyarországon igazolták. A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (ERTI) által működtetett csapda 2026 nyarán fogta azt az egyedet, amelynek faji azonosítását a Nébih laboratóriuma hivatalosan is megerősített. Megjelenése komoly növényegészségügyi, természetvédelmi és erdőgazdálkodási kockázatot jelent. A kártevő elsősorban a kőrisfákat veszélyezteti: lárvái a kéreg alatt, a fa szállítószöveteiben fejlődnek, ezzel akadályozva a növény tápanyag- és vízellátását, ami idővel a fák pusztulásához vezethet. A fertőzött fák nem menthetőek meg.
A hazai megjelentést követően a szlovák növényegészségügyi hatóság hivatalos július közepi tájékoztatása szerint Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom) is megjelent a kőrisrontó karcsúdíszbogár. A kihelyezett csapdában összesen 18 kifejlett imágót fogtak. Ezt követően augusztus elején érkezett a hír, hogy újabb hazai területen, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is igazolta a Nébih a károsító jelenlétét. A kártevőt nem csak színcsapdában találták meg, de már fertőzött fában is azonosították.
Miért jelent veszélyt?
A kőrisrontó karcsúdíszbogár egy kiemelt zárlati státuszú invazív rovarfaj, amely napjainkban a kőrisfák egyik legveszélyesebb károsítója - tájékoztat tematikus oldalán a Nébih. Észak-Amerikában és Kelet-Európában már jelentős kőrispusztulást okozott, ezért megjelenése komoly növényegészségügyi, természetvédelmi és erdőgazdálkodási kockázatot jelent. A faj veszélyességét elsősorban rejtett életmódja és hatékony károsítása adja.
A kőrisállományok pusztulása jelentős gazdasági veszteségeket okoz az erdőgazdálkodásban és a települési zöldfelületek fenntartásában, emellett kedvezőtlen hatással van az erdei ökoszisztémák működésére és a biológiai sokféleségre is.
Hogyan ismerhető fel a károsító?
A kőrisrontó karcsúdíszbogár felismerését elsősorban a kifejlett rovar (imágó) jellegzetes külső tulajdonságai segítik. A kifejlett egyedek 8–14 mm hosszúságúak, testük keskeny, megnyúlt alakú, színük pedig fémesen csillogó zöld árnyalatú. A faj azonosításában fontos bélyeg a jellegzetes testforma és a fémesen csillogó zöld színezet, amely más díszbogaraktól is elkülönítheti.
Hogyan ismerhető fel a fertőzött fa?
A kőrisrontó karcsúdíszbogár fertőzésének tünetei kezdetben nehezen észlelhetők, mivel a lárvák fejlődésük nagy részét a kéreg alatt töltik. A károsítás első jelei közé tartozhat a hajtások és ágak fokozatos visszaszáradása, a lombkorona ritkulása, valamint a levelek sárgulása és idő előtti lehullása. A kéreg alatt fejlődő lárvák táplálkozása során jellegzetes, kanyargós, S-alakú járatok alakulnak ki, amelyek megszakítják a fa szállítószöveteit. A fertőzött fák kérgén hosszanti repedések, elszíneződések és a lárvajáratok körüli felpúposodások is megjelenhetnek. A kifejlett bogarak kirepülése után a fa kérgén jellegzetes, körülbelül 2–4 mm nagyságú, D-alakú röpnyílások figyelhetők meg, amelyek a faj egyik fontos felismerési bélyegének számítanak. Súlyos fertőzés esetén a korona jelentős része elhalhat, és a fa néhány éven belül teljesen elpusztulhat.
Milyen növényeket károsít?
Tápnövényei elsősorban a kőrisfajok (Fraxinus spp.). Magyarországon leginkább az őshonos európai kőris (Fraxinus excelsior) és a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis), valamint az ültetett amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) lehetnek veszélyeztetettek. A faj megjelenése különösen az őshonos kőrisállományok szempontjából jelent kockázatot, mivel ezek fontos szerepet töltenek be a hazai erdei és ártéri ökoszisztémákban.
Mit lehet tenni a megakadályozása érdekében?
Amennyiben találkozunk a károsítóval, értesíteni kell az adott megyei Kormányhivatal növény- és talajvédelmmel foglalkozó osztályát vagy hatóságát, ha gyanúnk van a kártevő jelenlétére. A gyors bejelentés kiemelten fontos az őshonos kőrisállományok védelme és a károsító további terjedésének megakadályozása érdekében.